Kövess minket!

Marketing

Tévét venne, de tanácstalan? Mutatjuk a trendeket

Aligha van már olyan televíziós részleg a műszaki áruházakban, ahol ne a 4K-tévék adnák a kínálat legnagyobb részét. A piacon két éve egy új buzzword is feltűnt, a HDR. Óriási tehát a méret- és a márkaválaszték, segítünk eligazodni.

Nem kevés rövidítés színesíti manapság a tévékészülékek piacát: SD, HD, 4K (más néven ultra HD), HDR. Egy full HDTV felbontása 1080p, azaz 1980 × 1080 pixel, az ennél is jobb képélményt ígérő 4K-televíziókon 3840 × 2160 pixelt láthatunk, amit röviden 2160p-nek neveznek.

Innen, azaz a közel négyszeres pixelszámból ered a 4K elnevezés, amely az eladás támogatására valóban alkalmas, bizonyos szempontból mégis félrevezető: sokak figyelmét elkerüli ugyanis, hogy egy 4K-televízión igazi élményt csak 4K-képes kamerával rögzített tartalom nyújt, bár a 4K-tévék a full HD tartalmat látványosan képesek felskálázni, 4K-közeli élményt produkálva.

Fejlődéstörténet

A hagyományos (SD-) televíziók után a következő állomást a HD ready és a full HD tévék jelentették, melyeknél a minőség már meghaladta a sokáig etalonnak számító DVD-látványt. Fontos mérföldkőnek tekinthető a LED-készülékek megjelenése, amelyek nemcsak szebb képet ígértek a hagyományos LCD-televíziókhoz képest, de alacsonyabb áramszámlát is.

Nem mondhatjuk persze, hogy a termékfejlesztés mentes lenne a tévutaktól. Szinte minden márka látott fantáziát a 3D-tévézésben, ma már viszont többségük nem készít ilyen készüléket, a nézők ugyanis a speciális szemüveget egyáltalán nem kedvelték meg, sőt, inkább kényelmetlennek találták.

2013 így vált fontos évvé a televíziózásban: visszaszorult a 3D, eljött a 4K, rá két évre pedig a HDR.

 

Egyelőre kevés a 4K-tartalom, ami nem meglepő: elkészítéséhez speciális kamerák, továbbításához komoly sávszélesség kell. Magyarországon 4K-streaminghez szükséges 100 Mbit/s-os sebességet lakossági kínálatában kevés szolgáltató nyújt jelenleg. Azokban az országokban, ahol a Netflix és az Amazon használata mindennapossá vált, nőtt a szolgáltatók kínálta letöltési sebesség, és disztribúciós oldalról nincs akadálya a 4K-tartalom-fogyasztásnak.

Az új sztenderd

Mindezek ellenére miért valószínű, hogy aki 2017-ben új készülék vásárlását tervezi, nagy eséllyel 4K-eszköz mellett fog dönteni?

Az egyik nagy gyártó 4k tévéje Forrás: Samsung.com

A 2013-ban bevezetett 4K/ultra HD televíziók négy év alatt tulajdonképpen sztenderddé váltak, az alsó áruk az Egyesült Államokban 500 dollár körül stabilizálódott. Ennek hatására az 1080p/HD készülékek ára ugyancsak csökkent, egészen arra a szintre, amelynél a gyártók már olyan komoly gyártásiköltség-csökkentésre kényszerültek, aminek áldozata lett a színvilág és a kontrasztarányok, némileg alátámasztva azokat a véleményeket, hogy már-már „lebutított” tévékészülékekről van szó.

Az ultra HD képélménynél is jobbat keresők igényeinek kielégítésére evidens lépés lett volna a gyártók részéről a pixelszám további emelése, ehelyett a 2015-ös CES szakkiállításon debütált HDR (high dynamic range, azaz nagy dinamikatartomány) nem a pixelszám, hanem a kontrasztarány növelésével nyújt szebb képélményt; a vásárlói vaktesztek szerint meggyőző eredménnyel: a világos és a sötét képrészletek közt nagyobb különbséggel, részletgazdagsággal, élesebb és – ami a nézőknek először feltűnő – élethű megjelenéssel.

A HDR technológia tulajdonképpen a 4K-tévézés nyújtotta élményt javítja fel, anélkül, hogy további felesleges pixelszámnövelés irányába menne el a fejlesztés. A HDR-t (bár alapvetően nincs felbontáskorlátja) kifejezetten a 4K-tévékhez fejlesztették ki, egészen az idei évig nem jelent meg az alsóbb termékkategóriákban. A trendet a Sony törte meg olyan full HD készülékek piacra dobásával, amelyek támogatják a HDR-megjelenést.

HDR

A HDR önmagában nem új technológia, ismert a kamerák, az okostelefonok, a fényképezőgépek, sőt a zeneipar világában is. A lényeg a részletgazdagság, egy HDR- és egy hagyományos felvételt összehasonlítva főleg a sötét és a világos területeken szembetűnő a különbség. A digitális fényképezőgépek/okostelefonok ezt több (három–öt) expozícióval érik el, egy alapképpel, illetve alul- és túlexponált felvételek összeszerkesztésével.

„A 2017-es 4K ultra HD LED/LCD tévé kínálatunk összes tagja HDR-képes, a 4K ultra HD OLED tévé- és a super UHD termékpalettánk pedig mindhárom HDR-szabványt (HDR10, HLG, Dolby Vision HDR) támogatja. Az OLED-televíziók esetében ráadásul nincs szükség külön háttérvilágításra, mint a LED/LCD készülékeknél, így képesek a tökéletes fekete megjelenítésére, következésképp a HDR-képélményhez az OLED-készülék a legideálisabb választás” – érvelt az LG Magyarország szórakoztatóelektronikai termék-specialistája, Fülöp Szilárd, aki szerint a közeljövő tévékészülékeinél már nem is a HDR megléte a valódi kérdés, hanem a HDR-szabványok közti választás, és azok alkalmazása lesz.

A legelterjedtebb és az okostelefonokban is rendre alkalmazott HDR-sztenderd az ingyenes HDR10, a televíziózásban emellett a Dolby Vision HDR alkalmazható. Utóbbi előnye Fülöp Szilárd szerint egyértelműen az, hogy a HDR10-ben megszokott egy statikus metaadattal szemben a Dolby Vision HDR akár 172 ezer metaadattal is szolgálhat egy 120 perces film esetében. A Dolby Vision HDR szabványra jellemző dinamikus metaadatok megléte fontos ahhoz, hogy egy filmben minden képkocka esetén megfelelő kontrasztbeállítás mellett jelenjen meg az adott tartalom.

 

HDR10 és Dolby Vision HDR

A HDR10 tulajdonképpen az alap-HDR-szabvány, ennek segítségével állítja be a tévékészülék, hogy a látható tartalom milyen kontrasztbeállításokkal jelenjen meg. A Dolby Vision összetettebb, lényege, hogy a tartalom rögzítésekor keletkezett információkat (metaadatokat) olyan HDR-élményként juttassa el a televízió-képernyőre, amely a legközelebb áll az eredeti felvételhez. A Dolby Visiont több stúdió, a Universal, a Sony Pictures, a Warner Bros. és a Lionsgate, valamint a vezető streamingszolgáltatók, a Netflix és az Amazon Prime Video is támogatja.

 

Mit nézhetünk jelenleg HDR-ben? Mint ahogy az már a HD- és a 4K-rendszereknél is megfigyelhető volt, a készülékfejlesztés sokkal előrébb tart a tartalom-előállításnál és a disztribúciónál. A YouTube nem egészen egy éve, tavaly novemberben jelentette be a HDR-támogatás elindítását, és a vezető streamingszolgáltatók (Netflix, Amazon Prime Video) is kínálnak HDR-ben rögzített tartalmat, de ez még korántsem elég ahhoz, hogy a technológia mainstreammé váljon (igaz, az első full HD vagy 3D- és 4K-tévék esetén is sokat késtek az olyan tartalmak, amelyek miatt megérte ilyen készülékeket vásárolni).

Érdemes megjegyezni: QLED

A QLED (quantum dot light emitting diode) új rövidítés, bevezetése a Samsunghoz köthető. Könnyű összetéveszteni az OLED-del, vásárláskor érdemes figyelni a hasonló mozaikszavakra. A Samsung az idei CES kiállításon mutatott be ilyen tévékészüléket, az OLED-típusoknál alacsonyabb fogyasztás és nagyobb színhűség ígéretével. A szakírók a QLED fő előnyét nem ezekben, hanem a jobb betekintési szögben látják, kiemelve, hogy ugyanazt a képélményt kapjuk a szoba tetszőleges pontjáról. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy a képminőség, a színhűség, illetve a tökéletes fekete szín szempontjából az OLED továbbra is az első helyen áll.

A cikkben használt rövidítések:

  • HDTV: high-definition television, nagy felbontású televízió
  • 4K/ultra HD: a HDTV-felbontás négyszerese
  • HDR: nagy dinamikatartomány
  • OLED: az ilyen kijelzővel rendelkező készülékek közvetlenül bocsátják ki a fényt, ezért nagyobb szögből nézhetők, mint a folyadékkristályos technológiájúak
  • QLED: quantum dot kijelzővel rendelkező tévé

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom