Marketing
Tíz vevőből nyolcra rámosolyognak a hazai üzletekben
Világszínvonalon teljesítenek a magyar eladók és a kormányhivatalokban dolgozók a köszönés tekintetében. A Föld ötven országára kiterjedő felmérésben Magyarország a köszönés kategóriájában második helyen végzett, emellett a magyar ügyfelek 86 százalékára rámosolyognak. Egyedül a kapcsolt értékesítés területén kellene fejlődniük a magyar eladóknak, viszont még ezzel a teljesítménnyel is nagy kereskedelmi hagyományokkal rendelkező országokat előzünk meg.
Kiadta a 2018-as Mosoly-jelentését a Better Business World Wide. A friss jelentéshez több mint egymillió, a világ 50 országából érkezett választ dolgoztak fel, a kérdések a vevőket fogadó mosolyra és köszönésre, valamint a kapcsolt értékesítésre vonatkoztak – tájékoztatott a ClientFirst Consulting.
Az összes megkérdezett ügyfél 82 százalékára rámosolyogtak, 86 százaléknak köszöntek, míg csak minden második (52%) vevőnek ajánlottak kiegészítő terméket vagy szolgáltatást a vásárlása mellé. A 2016-os eredményhez képest három százalékponttal kapott többet ezúttal a mosoly, és öt százalékponttal a köszönés.
– mondta Mózes István, a ClientFirst Consulting vezetője. A kapcsolt értékesítés pontszáma évről évre alacsonyabb a másik kettőnél, és bár a 2017-es szám is gyengébb hat ponttal, mint a 2016-os eredmény, mégis látni kell, hogy az első felmérés, vagyis 2004 óta jelentősen javult a helyzet.
 |
| Mosolygásban élen az Egyesült Királyság |
A magyar ügyfelek 86 százalékára rámosolyogtak, és ezzel az eredménnyel a középmezőnyhöz tartozunk. Először végzett az élen az Egyesült Királyság ebben a rangsorban a maga 94 százalékával, míg holtversenyben második lett 93-93 százalékkal Görögország, Puerto Rico és Oroszország. Ázsia országai közül Hong Kong érte el a legjobb eredményt 66 százalékkal. A legkevesebb mosolyra a pakisztáni vevők számíthatnak. A lettek fejlődtek a legtöbbet, ők ugyanis ezúttal 28 ponttal kaptak többet, mint korábban, és náluk a vevők 91 százaléka számíthat az eladók mosolyára. A legnagyobb visszaesést a dánok könyvelhették el, akik 23 ponttal kaptak kevesebbet, és így 66 százalékot értek csak el. A „legmosolygósabb” kontinens Észak-Amerika, ahol az átlag 93 százalék, a legkevesebb mosoly Afrikában, Ázsiában és a Csendes-óceán szigetein jutott a vásárlóknak. Ha az iparágakat vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a legtöbb mosolyra a szabadidő, a kormányhivatalok, valamint az egészség- és a szépségipar területén számíthatnak az ügyfelek. A közlekedésben dolgozók a legkomorabbak, ugyanakkor jó hír, hogy 2016-hoz képest 18, 2015-höz pedig 33 pontot javított ez az ágazat.
 |
| A köszönést a közép-európaiak veszik a legkomolyabban |
A felmérés szerint a köszönést a közép-európaiak veszik a legkomolyabban, ezt a kategóriát a csehek vezetik 95 százalékkal, és csak egy hajszállal maradtunk le mögöttük mi, a hagyományosan sokat köszönő magyarok a magunk 94 százalékával, és ugyanennyit értek el a szlovákok is.
Az amerikai kontinens legjobbja Peru 89 százalékkal, Ázsiában pedig Pakisztán 79 százalékkal, ami már csak azért is érdekes, mert az ottani eladók akarnak a legkevésbé mosolyogni. Aki köszönésre vágyik az üzletben, hivatalban, az ne utazzon sem Makaóra (56%), sem Marokkóba (48%). Oroszország (92%) és Peru (89%) 21 pontot javított az eredményén 2017-ben. Meglepő, de így van: a jelek szerint kezdenek leszokni a köszönésről a német (-18 pont, 68%), a dán (-16 pont, 76%), és a lett (-15 pont, 79%) üzletekben, hivatalokban. A kormányzati szerveknél dolgozók ez esetben is jól teljesítettek, hiszen 96 százalékkal vezetik a köszönés iparági rangsorát. Az egészség- és a szépségipar 16 pontot fejlődött, és 90 százalékot ért el. A közlekedésiek és a vendéglátósok mosolyognak a legkevesebbet, ők csak 83 százalékot kaptak.
 |
| Hazánk a rangsor utolsó harmadában található 47 százalékkal |
A Mosoly-jelentésben a kapcsolt értékesítés a 2004-es indulás óta minden esztendőben kevesebb pontot kapott, mint a mosoly és a köszönés. Az átlag most 52 százalék, ami hat ponttal alacsonyabb az előző évihez képest. Idehaza van még mit tenni ezen a területen, hiszen hazánk a rangsor utolsó harmadában található 47 százalékkal.
– tette hozzá Mózes István.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.