Marketing
Több mint 200 tonna sonkával készül a húsvétra a SPAR
Kedvelt sikertermékekkel és szezonális újdonságokkal egyaránt készül az áruházlánc a nagy tavaszi ünnepre.
„Húsvétkor hozzávetőleg 30 százalékkal megnő az átlagos vásárlói kosár értéke. Az ünnepi időszakban többen és többet vásárolnak, a karácsonyhoz hasonló nagyságú forgalom tapasztalható az üzletekben. A friss áruk tekintetében nagyjából egy, az egyéb tartós élelmiszereket illetően húsvét előtt két-három héttel korábban indul a bevásárlás. A SPAR erre való tekintettel az ilyenkor jellemzően keresett termékek – tojások, sonkák, kalácsfélék, édességek és primőr zöldségek – széles választékát kínálja. Az áruházlánc különleges termékkínálattal is készül a húsvétot megelőző hetekben, amelyet a SPAR Ínyenc katalógus foglal magába. Ebben számos új termék található, de az elmúlt évek sikertermékeiről sem feledkeztünk meg. Az elfoglaltságuk miatt az utolsó napokban bevásárlók asztalára is így a legjobb minőségű áruk kerülhetnek, hogy a családi ünnep tökéletes legyen” – fogalmazott közleményben Maczelka Márk, a SPAR kommunikációs vezetője.
A húsvét elmaradhatatlan finomsága a sonka. Mint az előző években, idén is szélesebb ünnepi szezonválasztékkal várja a SPAR a vásárlókat. Az idény kezdetétől 19 különféle, az ünnephez illő alkalmi füstölt termékkel bővítik az alapválasztékban fellelhető termékek körét a cég, amelyek között a klasszikus érlelési és füstölési eljárással előállított áruktól kezdve a füstölt csirke- és pulykatermékekig sok minden megtalálható. A vállalat a vevők igényeit követve évről-évre minőségben is fejleszti a termékpalettát, megtartva a már jól bevált és kedvelt ínyencségeket.
Az ideiglenesen választékba kerülő termékekkel együtt így több mint 40 különféle füstölt termékből válogathatnak a vásárlók. Ezek között idén is előkelő helyet kap a Regnum húsüzem által gyártott, nagy népszerűségnek örvendő SPAR kötözött lapocka (sonka), melyből ebben az évben is több mint 200 tonnával készül a Regnum húsüzem és az üzlethálózat. A slágertermékek közé tartoznak a frikandó sonka, a füstölt tarja, a füstölt hátsó csülök, a füstölt diósonka, illetve a különböző érlelt házi és parasztsonkák. A SPAR hazai árukat előnyben részesítő üzletpolitikája nyilvánul meg abban is, hogy szinte 100 százalékban magyar termelők, gazdák, családi vállalkozások húsáruival találkozhatnak a vásárlók a polcokon és a pultokban.
 |
A húsok és húskészítmények mellett a legnagyobb kereslet a tojás iránt mutatkozik, amely a több évi tapasztalatok szerint ugrásszerű, akár 100 százalékos növekedést is mutathat.
A pékáruk tekintetében a húsvéti ünnep elsősorban a kalácsok és a fehér kenyerek látványos forgalmi növekedését eredményezi. A vásárlók ilyenkor a családi összejövetelek miatt szívesebben választják a nagyobb, 1 kilogrammos kiszerelést. Régiónként, a helyi hagyományok és szokások szerint eltérő igények mutatkoznak: egyes helyeken a foszlós, máshol a fonott kalács a kelendőbb, de akad olyan is, ahol a sós kalács a kedvenc. A fehér kenyerek között a kovászosak, és a hosszabban eltarthatóak fogynak jobban, közülük a vekni- és cipóformák egyaránt keresettek. Országosan több regionális pékség is gondoskodik arról, hogy ilyenkor több friss kenyér és kalács érkezzen az üzletekbe. Az előre csomagolt, szeletelt fehér kenyeret is előszeretettel választják, különösen a kovászos kenyeret teszik sokan a kosarukba. A tavaszi szezon pékáru-újdonságai közül pedig kedvelt a medvehagymás pogácsa, az epres és szamócás párna.
Húsvét közeledtével a süteményeket és a tortákat illetően évek óta érződik, hogy a vásárlók érdeklődése a saját készítés helyett a késztermékek vagy a könnyen és gyorsan elkészíthető sütemények irányába tolódik el. Tortabevonóknál pedig a magasabb minőségű, nagyobb kakaótartalmú termékeket keresik a vevők. Általánosságban is elmondható, hogy az utóbbi években a magasabb minőségű termékek iránt mutatkozik nagyobb kereslet, ami a szezonális édességekre hatványozottan igaz. Kedveltek a minőségi csokoládényuszik és tojások, a húsvét sztárjának azonban egyértelműen a Kinder tojás számít. Az ünnep idején a szezonális csokik mellett az egész évben kapható édességtermékek forgalma is több mint 20 százalékkal növekszik.
Zöldség-gyümölcs területen különösen a friss idényárukra – például zöldhagymára és piros retekre, salátafélékre – nagyobb az igény, mint általában.
A SPAR tapasztalatai szerint húsvét hetében akár 50 százalékkal megnőhet a forgalom egy átlagos héthez képest – attól is függően, hogy melyik hónapra, a hónapon belül pedig annak elejére vagy végére esik az ünnep –, az év ezen időszakában a vevők átlagosan pár ezer forinttól akár több 10 ezer forintig költenek az ünnepi bevásárlásra, de összességében minden háztartásban többet fordítanak az élelmiszerekre, mint más periódusban. A vállalat ezért is a tavaszi ünnepre speciális, húsvéti választékot kínáló szórólapokkal és egyedi, figyelemfelkeltő, ünnepi motívumokkal díszített áruházi kihelyezésekkel készül. Az áruházlánc az előző évhez hasonlóan a vásárlói igények alapján határozza meg az ünnepi nyitvatartását idén is, ahol szükséges, meghosszabbított időben fogadják a vevőket csütörtökön és szombaton.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.