Marketing
Történetmesélésben utaznak
A Facebook többek között arra való, hogy a márkák hatékonyan tudjanak történetet mesélni, és be tudják vonni a fogyasztóikat. Abban, hogy ezt mennyire értik meg és használják ki az ügynökségek és a márkatulajdonosok, jelentős különbségek mutatkoznak az érett és a feltörekvő piacok között – derül ki Odysseas Ntotsikas, a Thinkdigital Group alapítójának és ügyvezető igazgatójának szavaiból, akitől azt is megkérdeztük, miért éppen Törökország az új divatpiac.
A beszélgetés elsőként 2012 decemberében, a Médiapiac szaklap Feltörekvő piacok mellékletében jelent meg.
 |
| Odysseas Ntotsikas, a Thinkdigital Group alapítója és ügyvezető igazgatója |
Amikor a feltörekvő piacokról esik szó, többnyire a BRIC-országokra fókuszálunk. Kelet-Közép-Európában pedig – legalábbis magyar perspektívából – az lehet az érzésünk, hogy nem feltörekvő, hanem “süllyedő” piacon vagyunk, azaz elveszítettük korábbi pozíciónkat. Ön hogyan látja ezt?
Nem nevezném a közép-európai régiót süllyedőnek, legalábbis ha a digitális reklámpiacról beszélünk. 2011-ben a nyugat-európai piacok átlagosan 11,5 százalékos növekedést értek el, szemben a Kelet-Közép-Európában mért 20 százalékkal. És tudja mit? Az elmúlt évben a nyolc leggyorsabban bővülő piac kelet-közép-európai és dél-kelet-európai országé volt.
Ha ezt a térséget a Közel-Kelettel, Latin-Amerikával és a BRIC-országokkal vetjük össze, akkor egyértelműen almát hasonlítunk össze körtével. A BRIC-piacokon más a populáció mérete, a beruházásigény, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában pedig sokkal alacsonyabb bázisról indul a növekedés.
A közép-európai és a dél-kelet-európai régióban is akadnak olyan piacok, ahol jelentős előrelépést lehet elérni, igaz, a kockázat sem elhanyagolható. Ide sorolható Románia, Görögország és Bulgária.
Úgy tűnik, Törökország a legfrissebb “divatpiac” a média- és reklámiparban. Mi olyan ígéretes ebben a piacban, és melyek a fő kihívások?
Igazság szerint a Thinkdigital Group is követi ezt a trendet. Már jó néhány éve kacérkodunk a gondolattal, hogy megjelenjünk a török piacon, és 2013 elején a tervek szerint meg is kezdjük ott a működésünket. Törökország mindenképpen “forró” piac. Az utóbbi tíz év politikai stabilitása, a gyors gazdasági növekedés és az olyan szerkezeti sajátosságok, mint a fiatal lakosság és a növekvő középosztály, illetve a bővülő internetpenetráció, egyaránt érdekessé teszik.
Másfelől azonban be kell ismernünk, hogy a fenti tényezők miatt Törökország részben belecsúszott egyfajta “buborékba”. Ezt a “buborékot” nem kizárólag a média- és reklámpiacon tapasztalhatjuk, ahol minden inflálódik, hanem a környező gazdaság egészében is. Azaz a legnagyobb kihívás a török piacon bárki számára az lehet, hogy a megfelelő stratégiai lépéseket tegye meg, anélkül, hogy túlzottan magával ragadná az egészében burjánzónak ható környezet.
Törökországon túlmenően melyek a következő stratégiai irányok a Thinkdigital Group számára? Mennyiben tér el a stratégiájuk a feltörekvő és az érett piacokon?
Valóban vannak eltérések, de minden esetben a cégcsoport stratégiai küldetését tartjuk szem előtt, ez pedig az, hogy a márkákat a fogyasztókkal a lehető legjobb módon kapcsoljuk össze. A piacokat jelentősen átalakító szolgáltatásokat – az egyes piacok érettségétől függően – fokozatosan vezetjük be.
Ha a Thinkdigital előtt álló lépéseket tekintjük, akkor arra kell figyelemmel lennünk, hogy miként alakulnak át a fogyasztási mintázatok és az iparágunk egésze. Ennek megfelelően elsősorban a mobil, a videó és a közösségi média terén jelentkezhetünk új szolgáltatásokkal, amelyek a korábbiaknál alkalmasabbak a fogyasztói szokások lekövetésére.
Másfelől az olyan dolgok, mint a médiavásárlás automatizálása és a real-time bidding, a prioritásaink között szerepeltek az elmúlt két-három évben, és még inkább aláhúzzák azon törekvéseinket, hogy a hirdetőknek és a médiatulajdonosoknak még nagyobb értéket tudjunk kínálni.
Az ön cége a Facebook prémium partnere, többek között a magyar piacon is. Így aztán érdekes, hogy ön szerint hová tart a közösségi oldal. Miért kellene megbíznunk ebben a platformban, akár marketingeszközként, akár felhasználói „játszótérként” tekintünk rá? Mostanság nem túl bíztatóak a hírek, elég csak a tőzsdei árfolyamokra gondolnunk.
A korai futurológusok egyikének mondását tudnám idézni, amely szerintem világosan magyarázza a Facebook körüli történéseket, beleértve a tőzsdeárfolyamok alakulását is. Eszerint “az emberek hajlamosak az innovációk hatását rövid távon túlértékelni, hosszú távon pedig totálisan alulértékelni”. A Facebook egy olyan új világ bajnoka, amely tíz éve még nem is létezett. És ez nemcsak annak köszönhető, hogy az aktív Facebook-felhasználók száma globálisan meghaladta az egymilliárdot, és ezek a felhasználók rengeteg időt töltenek a platformon. Ennél szerintem sokkal fontosabb az, ahogyan a Facebook utat tört a kapcsolatteremtés új formáinak, a nyitottságnak, az elköteleződésnek, és ezáltal hozzájárult a kommunikáció fejlődéséhez.
A márkatulajdonosok számára a Facebook lehetőséget teremt, hogy a fogyasztóikkal nyitott és bizalommal teli párbeszédet folytathassanak, miközben olyan eszközök állnak rendelkezésükre, amelyek elköteleződést segítő történetmesélést tesznek lehetővé. A felhasználók számára ugyanakkor a Facebook egy sor olyan lehetőséget kínál, amelyek révén ellenőrizni és szabályozni tudják az adataik megjelenítését s azt, hogy ezeket az információkat mások hogyan használhatják fel. Összességében hatalmas lehetőséget látok abban, hogy tovább fejlesszük a Facebookon a márkák és fogyasztók kapcsolatát.
Vannak-e a Facebook üzleti potenciálját illetően különbségek a feltörekvő és az érett piacok között?
Az érett és a feltörekvő piacok között abban látunk jelentős különbségeket, hogy a kommunikációs ügynökségek és a hirdetők mennyire tudnak jól alkalmazkodni ehhez az új környezethez. Azaz mennyire teszik nyílttá a márkakommunikációt, és mennyire használják ki a Facebookban mint bevonódást és történetmesélést támogató platformban rejlő lehetőségeket.
Melyek a Thinkdigital Group mint Facebook-partner előtt álló fő kihívások?
Ha bármiféle kihívás áll előttünk, az mindenképpen tágabb értelmű, és minden olyan céget érint, amely a Facebookkal hivatásszerűen foglalkozik. A Facebook minden irányban nagyon gyors ütemben nő, és már önmagában az képességeket igényel, hogy a gyors egymásutánban elérhetővé tett marketingszolgáltatásokkal lépést tartsunk. Szerencsére a Facebook nagyszerű partner ebben, folyamatos támogatást, információt és képzést kapunk tőlük mind a hat piacon, ahol a Thinkdigital Group jelen van. Úgy gondolom, hogy azok az ügyfélvisszajelzések, amelyeket a különböző piacainkon kapunk, jól tükrözik ennek a partnerségnek a működőképességét.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.