Marketing
Trump megnyerte a választást. Hogyan tovább?
Nem kérdés, hogy a 2016-os kampányban látotthoz hasonló sárdobálást és szoros eredményt hosszú idő óta nem tapasztalt a világ amerikai elnökválasztás során. Az első piaci reakcióktól eltekintve a Fidelity szakértője nem gondolja, hogy az USA elnökválasztása befolyásolni fogja a hosszú távú piaci eseményeket.
“Számos tanulmány bizonyítja, hogy az elnökválasztások eredménye csak korlátozottan befolyásolja az Egyesült Államok piacának teljesítményét, és úgy vélem, hogy ez ezúttal is így lesz. Ezenkívül – mielőtt rátérnénk az egyes ágazatok teljesítményére gyakorolt potenciális hatások elemzésére – fontos megemlítenünk, hogy az USA elnökének hatáskörét jelentősen korlátozza az a tény, hogy az Egyesült Államokban különválasztották a végrehajtó, a törvényhozó és a bírói hatalmat. Hatályba lépése előtt minden szövetségi törvénynek át kell mennie a Kongresszuson. Ebből következik, a kongresszusi republikánus többség ellenére, egy szélsőséges politikai intézkedéscsomag bevezetésérének megvalósítása az USA jogrendjének felépítéséből adódóan igen nehezen sikerülhetne neki. Ezért olyan fontos, hogy a befektetők ezután is a vállalatok fundamentális adataira összpontosítsanak, és ne zavarja meg őket az efféle politikai eseményeket övező „zaj” vagy volatilitás” – mondja Angel Agudo.
Mivel a piac Clinton győzelmére számított, Trump megválasztása eleinte vélhetően okoz majd némi volatilitást. Trumpról általában mindenki úgy vélekedik, hogy korábban soha nem látott politikai bizonytalanságot okozhat. Ez az első időkben, amikor a befektetőkön úrrá lesz a kockázatkerülő hangulat, minden bizonnyal kedvező hatással lesz a hagyományosan biztos menedéknek számító államkötvényekre és az aranyra. Angel Agudo arra is számít, hogy a kereskedelmi megállapodásokat övező bizonytalanság miatt az első időkben a dollár árfolyama is nagyobb mértékben ingadozni fog. A fokozódó költségvetési ösztönzők, a külföldi tőke hazahozatala és a protekcionizmus jól megtámogatja majd a dollárt, főleg a mexikói pesetával és a renminbivel szemben, ami nem csoda, hiszen Trump már nem egyszer célkeresztbe vette a Mexikóval és Kínával fennálló kereskedelmi egyezményeket. Ugyanígy a kampánya egyik vezérmotívuma volt a drasztikusan szigorítandó bevándorlási politika. A bevándorlással kapcsolatos új irányelvek elsősorban azokat az ágazatokat érinthetik érzékenyen, amelyekben magas az olcsó munkaerő aránya – erre a legjobb példa a mezőgazdaság (a földművelés, a halászat és az erdőgazdálkodás), ugyanis itt a munkások jelentős hányadát papírok nélkül foglalkoztatják.
Ami a részvényeket illeti, az eleinte tapasztalható volatilitást követően a társasági adó csökkentése (ha a javaslatnak megfelelően valóban bevezetik) közép- és hosszú távon kedvező hatást válthat ki. Az ágazatok közül az egészségügyi szektor első körben szárnyakat kaphat, mivel Clinton vereségével elvonulnak fölüle a fenyegető felhők, a későbbiekre pedig majd akkor derül fény, ha Trump pontosabban kifejti, mit tervez a megfizethető egészségügyi ellátásról szóló Obamacare programmal, és hogyan kíván beavatkozni a gyógyszerárakba. A pénzügyi szektorra szintén szebb napok várhatnak, ha az új elnök beváltja ígéreteit és lazít a jelenlegi szabályozókon.
A két jelölt, akiknek politikáját amúgy a szinte összeegyeztethetetlen ellentétek jellemzik, egy kérdésben mégis egyet tudott érteni, ez pedig a költségvetési kiadások területe. Mivel a monetáris politika az általános vélemény szerint elérte cselekvési lehetőségeinek határát, a leendő elnök a politikai gépezeten vélhetően azt a kart fogja meghúzni, melynek felirata: „költségvetési ösztönzők”, még pontosabban: „infrastrukturális kiadások”. Tekintve, hogy az állam évtizedek óta a kelleténél jóval kevesebbet költött erre a területre, az ország elmaradott infrastruktúrája mára észrevehetően gátolja a GDP növekedését. Ráadásul az elmúlt években a védelmi költségvetést is többször megkurtították, így ezen a területen – különösen a tartósan fennálló globális biztonsági kockázatok fényében – valószínűleg nincs mód további értelmes megszorításokra. A republikánusok általában a honvédelem támogatójának számítanak, ezért nem meglepő, hogy Donald Trump is a védelmi kiadások növelése mellett foglalt állást. Mivel mind Trump, mind Clinton egyetértett ebben, a piacok e kilátások egy részét már be is árazták, de mindkét területen továbbra is komoly befektetési lehetőségek vannak még.
Most, hogy a piacokon végre lecseng a választást övező izgalom, a figyelem a Fed és az általa végrehajtandó következő alapkamat-emelés felé fordul majd – véli a szakértő. Az utóbbi időben az infláció és a bérek is szép lassan emelkedtek, ezért röviddel ezelőttig nagyon valószínűnek látszott, hogy erre már decemberben sor fog kerülni.
Ami a 2017-es évet illeti, az USA gazdasága továbbra is jó formában lesz, és várhatóan mérsékelt, egyenletes ütemben fog tovább fejlődni. A növekedésnek jót fog tenni az erős munkaerőpiac, az élénk fogyasztás és a lakáspiac talpra állásának folytatódása. Általánosságban elmondható, hogy az USA-ban még mindig számos befektetési lehetőség van, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az üzleti ciklus előrehaladott szakaszában járunk, és mindent összevetve elmondható, hogy az árfolyam-különbözetek magasak, és az értékelési multiplikátorok sem alacsonyak. Ezért a jelenlegi piaci körülmények között nagyon fontos a gondos és szelektív részvényválogatás.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.