2013. szeptember 30.

Tud-e márkát építeni a digitális kommunikáció?

A Médiapiac és a Thinkdigital Gondolkozz digitálisan! sorozatában autóipari marketingesekkel beszélgettünk. Harmadik rész: digitális márkaépítés.

Gondolkozz digitálisan! címmel indított tavasszal kerekasztal-sorozatot a Médiapiac és a Thinkdigital. Harmadik alkalommal az autóipar szereplői osztották meg a piaccal tapasztalataikat. A beszélgetés harmadik része következik a digitális márkaépítés lehetőségeiről.

A kerekasztal-beszélgetés teljes egészében elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg. Ezt a cikket közöljük online több részletben. Harmadik rész. (A második, a költések digitális átrendeződésével és a kapcsolódó kérdőjelekkel foglalkozó rész elolvasható itt.)

Gondolkozz digitálisan! Autós kerekasztal

Tud-e márkát építeni a digitális kommunikáció?

Több hozzászólás alapján az látható, hogy a digitális kommunikációban nagyon is hisznek a marketingesek, a helyét azonban egyelőre keresik. Míg például a televízió márkaépítő szerepét nem kérdőjelezik meg, addig a digitális eszközök inkább a vásárlási folyamat későbbi szakaszaiban jönnek számításba.

„A márkaépítés elengedhetetlen, annál is inkább, mert nem impulzustermékről van szó. Kutatások kimutatták, hogy mire egy fogyasztó a vásárlási fázisba ér, átlagosan három márka van jelen a fejében. Fontos lépés, hogy bekerüljünk ebbe a kosárba, ebben játszik szerepet a márkaépítés. Ekkor lép be a következő fázis, ahol sokkal inkább a racionális szempontok kerülnek előtérbe” – hangsúlyozta Vízkeleti Ildikó. A Nissan marketingvezetője hozzátette: bár többnyire a racionális szakaszban jut szerephez a digitális eszköztár, egyre több olyan elem van e területen is, amely támogathatja a márkaépítést. Egyszerű példát említve: immár rendelkezésre áll a YouTube, illetve általánosságban a videohirdetések. A Facebook szintén alkalmas a szakember szerint a márka és a fogyasztók kapcsolatának erősítésére, ám ha nem csupán lájkolókat akar egy brand gyűjteni, hanem valódi közösséget építene, akkor előfeltétel a megfelelő márkaismertség.

„Szerintem a márkaépítés mindenhol történik, tehát nem lehet kiválasztani, hogy tévében, printben, eseményen vagy digitálisan a leghatékonyabb. Amikor egy brand képviselőjével, legyen szó importőrről vagy kereskedőről, találkozik az ember, már kapcsolatba kerül a márkával. Ezért mi például nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy márkanagyköveteink legyenek. Lehet márkanagykövet egy vezetőnk, egy véleményvezér vagy éppen egy cég dolgozója, aki Mazdával jár, és aki miatt előbb-utóbb ilyen lesz az egész vállalkozás autóflottája. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy bekerüljünk abba a bizonyos kosárba. E téren is új utakat kell keresni” – közelített más oldalról Burovinc Eszter.

Nagy nyomatékot kell helyezni a több médium együttes használatára, az integrált gondolkodásra, tette hozzá Fülöp Tamás. A Fiat digitális specialistája szerint eközben átértékelődik a klasszikus médiatípusok szerepe is. A televízió például a korábbiaktól eltérően működhet a jövőben a több képernyős tartalomfogyasztás terjedése miatt. Amerikai adatokat idézett: a világ legnagyobb médiapiacán immár több időt szánnak az emberek táblagépes tartalomfogyasztásra, mint sajtótermékek böngészésére. E képernyők ráadásul lehetőséget adnak arra, hogy a márkaépítés – például videotartalmakon, játékokon, zenén keresztül – élményszerű legyen a fogyasztói közösségek számára. A Fiattól nem idegenek az ilyen típusú aktivitások a fejlett piacokon – tette hozzá a szakember, elismerve: ezek az eszközök inkább a jövőnek, a fiataloknak szólnak, az idősebbeket egyelőre nehéz átcsábítani ezekre a felületekre.

 

Parádés előremenekülés

„Nagyon szépnek tűnik, hogy mindenki megtalálta a megoldást, de azért ezek menekülési útvonalak voltak egy kényszerhelyzetben. Nem kerestük meg azt a pénzt, amit 2008 előtt marketingre lehetett fordítani, ezért szűkebb büdzsével kell gazdálkodni. Erre egyébként a média lassabban reagált, pedig ma már luxus pusztán márkaépítésre költeni a televízióban. Nem is az importőrök vannak igazán nehéz helyzetben, hanem a márkakereskedések, amelyek többnyire családi vállalkozások. Eltűnt a vásárlók 70-80 százaléka: az ő megkeresésük egyik eszköze az online. A 20 százaléknyi magánvásárló nagyon kevés a 30-40 importőrhöz, a 800 márkakereskedéshez viszonyítva. Felmerül a kérdés: vásárolni nem akaró, nem tudó fogyasztónak minek hirdessünk drágán?” – árnyalta a képet Vérten Sándor. A Porsche Hungaria kommunikációs vezetője szerint az elmúlt időszak mindenki számára tanulási folyamat volt, amelyben a digitális eszközök egyrészt újdonságerejük, másrészt költséghatékonyságuk miatt kerültek előtérbe.

„Az online még egy szempontból fontos: nem kizárólag termékmarketingről, hanem szervizmarketingről is szó van. A márkakereskedések bevételeinek 70 százalékát régebben is a szerviz adta. Mivel az autóértékesítés volumene a negyedére esett, nagyon meg kell nézni, hogyan tarthatóak fenn a szervizbevételek. Ebben az online kiemelt szerepet játszik: akárhány éves is az autónk, többnyire az interneten keresünk rá, hol érhető el megfelelő alkatrész” – tette hozzá. A szakember kiemelte: irtózatos erőfeszítésbe kerül a márkakereskedésekkel szembeni vásárlói bizalom fenntartása. Ennek pedig nem lehetnek kizárólag klasszikus – online vagy offline – hirdetések az eszközei, az autó ugyanis olyan termék, amelyet „meg kell mutatni”, ami az események és egyéb BTL-aktivitások fontosságát húzza alá a digitális korban is.

Somodi Viktória elmondta: minden bizonnyal a beszélgetésben érintett bármely márka el tudná költeni a teljes éves büdzséjét tisztán márkaépítésre, ám ez lehetetlen, és „az értékesítéssel együttműködve kell lavíroznunk, hogy a különböző célszámok teljesüljenek. Egyszerre kell a jövőnek szóló márkaépítésbe befektetnünk, valamint arra vigyáznunk, hogy a meglévő vevőket se idegenítsük el, és kiszolgáljuk a szervizigényeket, a használtautó-tulajdonosokat is.” A marketingigazgató szerint jól hangzana, ha mindezt be lehetne vinni a digitális térbe, de a piaci helyzet, az autó mint termék státusza ezt nem teszi lehetővé. „Annyiban szerencsénk van, hogy ha ez a válság nem 2008-ban, hanem tíz évvel korábban, a betárcsázós internet korában érkezett volna, nem lett volna menekülési útvonalunk. Így viszont előre tudtuk hozni olyan stratégiák megvalósítását, amelyekre korábban nem volt lehetőség. Ily módon sokkal könnyebb volt a digitális médiát, a közösségi médiát elfogadtatni multinacionális környezetben, vezetői körökben is. A digitális kommunikáció tehát valóban menekülési útvonal, de milyen parádés menekülési útvonal! Csak meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a márkaépítés és az egyéb célok között” – vont következtetést a Ford szakembere.

 

A következő, záró részben a tanulási kényszerről és az elkövetkező időszak prioritásairól esik szó. Magáról, a Thinkdigital szakmai támogatásával készült kerekasztal-sorozatról itt olvashat bővebben. Az összes eddigi beszélgetés elérhető itt.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2 napja

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.