Marketing
Véleménynyilvánítás 2.0: megbanksyzés
2018. október 5-én Banksy, a híres utcai alkotó arctalan zseniből arcátlan művésszé vált. A több mint egymillió fontért értékesített Lány léggömbbel című festményét annak eladását követően ledarálta az általa a képkeretbe épített iratmegsemmisítővel. Milyen művészeti, kommunikációs és jogi következményei lehetne a véleménynyilvánítás ilyen formájának?
Banksy a modern képzőművészet egyik legismertebb, mégis teljességgel ismeretlen, mondhatni arctalan alakja. Művészeti önkifejezésének legismertebb darabjai a világvárosok különböző – eldugott vagy épp forgalmas – pontjain észrevétlenül feltűnő, de annál nagyobb figyelmet érdemlő falfirkái. Legismertebb graffitijei mind igényes művészeti alkotások, amelyek minden esetben komoly társadalomkritikát fogalmaznak meg. Ilyen kép például a Molotov-koktél helyett virágcsokrot dobó utcai harcos; a napalmos bombázást túlélt vietnami kislány (jól ismert) képének újraértelmezése, ahol a lány az Egyesült Államok két szimbolikus ikonjával, Mickey egérrel és Ronald McDonalds bohóccal karöltve sétál; a halált megtestesítő „Kaszás” csuklyája alól előmosolygó emoji; vagy épp a jelen írás szempontjából is jelentőséggel bíró Lány léggömbbel. Alkotótevékenysége a fogyasztói társadalom kritikájaként (anti-consumerism) értékelhető, végső célja a folytonos vásárlásra és a tulajdonlás társadalmi, politikai, mentális vagy épp környezetvédelmi veszélyeire felhívni a figyelmet.
Banksy ugyanakkor nemcsak arctalan alkotó, de 2018 októbere óta hivatalosan arcátlannak is nevezhető. Történt ugyanis, hogy a Sotheby’s aukciósház 2018. október 5-én az alkotó Lány léggömbbel című ismert festményét árverésre bocsátotta, s azt egymillió font körüli összegért értékesítette is. A licit lezárását követően azonban a festmény vastag keretében elrejtett iratmegsemmisítő – melynek beépítéséről utóbb Banksy videófelvételt is közzétett – a festményt félig ledarálta. Az esemény folyományaként az alkotó a közösségi médiában nyilvánosságra hozott egy képet a „darálásról”, melyhez az alábbi véleményt csatolta: „going, going, gone” („megy, megy, elment”).
Az irányadó jogszabályok szerint – számos kivételtől eltekintve – a vagyontárgy tulajdonosának jogában áll megsemmisíteni az adott dolgot. Igaz ez a fogyasztási termékekre, kerti szerszámokra, könyvekre – és a művészeti alkotásokra is. Nehezen képzelhető el, de ha valaki megunná a lakása falára kifüggesztett, tulajdonában lévő Picasso-festményt, bátran széttéphetné, elégethetné, vízben feloldhatná. Hogy ez utóbbi mennyire nem reális, azt a művészeti alkotások gyakran hatalmas vagyonosodást eredményező értékesíthetősége garantálja. Ezzel azonban be is zárul a kör: bár a művészt sok esetben az alkotás vágya vezérli, a műpéldány vagyoni értékkel bír, s így a fogyasztói társadalom részeként termékké válik.
Banksy fenti akciója erre hívta fel a figyelmet, de oly módon tette ezt, hogy újraértelmezte magát a műalkotást és annak formátumát. Amit Banksy csinált, az nem a műve „megsemmisítése”, hanem teljes újraértelmezése. A tény, hogy az eredeti kép félig felaprítva hagyta el az aukcióstermet, azt eredményezte, hogy a vevő az eredetinél még egyedibb formában megjelenő és üzenetet hordozó alkotást vásárolt. Ennek is köszönhető, hogy az ügy úgy ült el, helyesen, ahogyan annak el kellett ülnie. Mint a Time magazin írta, a kép értéke vélhetően közel félmillió fonttal emelkedett az esemény hatására. És ez pont így jó a modern művészetben. A műalkotások ugyanis mindig annyit érnek, amennyit azokért egy új vevő hajlandó fizetni.
Mondhatnánk, hogy új jelenség született: a „megbanksyzés”, ahogy azt a Sotheby’s kortárs európai művészetek részlegét vezető Alex Branczik fogalmazta meg. Ez pedig rövid idő alatt nemcsak mémek hadát szülte, de már kereskedelmi cégek is alkalmazták a ledarálás koncepcióját reklámjaik, szóróanyagaik elkészítésekor. Végső soron Banksy a kereskedelmi, művészi (és politikai) kommunikáció új formáját alapozta meg. Az persze, hogy ez milyen hosszú életű jelenség lesz, más kérdés, ám – mint megtudtuk – a művészet illékony, így a művészeti trendek is gyorsan lecsenghetnek.
Természetesen a fenti olvasat csak egy a lehetséges nézőpontokhoz közül. Ha jogászi gondolkodásra váltunk, számos más érv is felmerülhet az esettel kapcsolatban. Ha a ledarált kép vevője nem úgy gondolkodna – és a művészeti alkotások piaca nem úgy működne –, ahogy, akkor értékelhetnénk a felaprítást károkozási cselekményként is. Attól függően, hogy az aukciósháznak milyen üzleti szabályzata van, és a kép értékesítése szempontjából a művet aukcióra kínáló személy (vélhetően maga Banksy) milyen megállapodást kötött a Sotheby’s-zel, szerződéses vagy szerződésen kívüli károkozás esetéről is beszélhetünk. Ilyen esetben az új tulajdonos kártérítési igénnyel is felléphetne a károkozóval szemben. Sőt elképzelhető, hogy a Sotheby’s is így járhatna el, hiszen ez a fajta „csíny” könnyen a cég jó hírnevének a csorbításával járhat (ami különösen az angolszász világban az egyik legsúlyosabb magánjogi jogsértés). Ugyancsak releváns kérdés, hogy az esetről tudomása volt-e bárkinek (bármilyen szinten) az aukciósháznál, mert ez esetben elvileg a Sotheby’s is felelősséggel tartozhatna a vevő irányába.
A helyzet pikantériája, hogy amíg azt sem tudjuk, kicsoda Banksy, és hogy ő megegyezik-e az interneten is elérhető videóban látható, a képkeretbe darálót beépítő csuklyás személlyel, illetve egyáltalán fellelhető-e, addig elég nehéz konkrét alperest találni a kereseti követeléshez.
Mindezeken felül lehet az ügynek egy szerzői jogi olvasata is: van-e joga az alkotónak a saját művét megsemmisíteni? A válasz erre a kérdésre alapesetben egyértelműen igen, hiszen ez a szerző személyhez fűződő jogaiból következhet. A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, ha a műpéldány tulajdonjoga más személyre száll, ahogy az a jelen esetben is történt. Ekkor ugyanis a szerző személyhez fűződő joga és a tulajdonos tulajdonosi jogai ütköznek. Ilyen esetben ugyan az érdekek összemérése felhívható volna, ám a tulajdonjog szentsége alapot adhat arra, hogy a vevő érdekei megelőzzék a szerző jogait. Az ebből eredő konfliktus a fentebb bemutatott kártérítés intézményével szintén feloldható a gyakorlatban.
A szerző a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának habilitált docense.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.