A Pokémon Go-őrület nemcsak kirángatta a fiatalokat a szabadba – hogy ott veszélyeknek tegye ki őket –, hanem komoly gazdasági vetülettel is bír. Ezt járjuk most körül.

Miben rejlik a játék sikere?

Az egyes jelenségek virális terjedésében mindig jelen van a véletlenfaktor, de az önmagában, profi háttér nélkül kevés a sikerhez. Márpedig a Pokémon Gót nem nyeretlen kétévesek alkották meg. John Hanke műholdképeket szolgáltató Keyhole nevű vállalkozását 2004-ben vásárolta fel a Google, és az ebben felhalmozott tudás lett az alapja a Google Earth szolgáltatásnak. Hanke tíz éven át részt vett a keresőcég összes térképes projektjében, majd – még a Google keretein belül – megalapította a Niantic Labs projektet. Már ekkor alkotott egy olyan játékot, az Ingresst, melyben a lakásból kimozdulva valós helyszíneket kellett felkeresni, ez azonban csak egy szubkultúrán belül tudott sikereket elérni. A cég közben ismét függetlenné vált, a nagy dobáshoz viszont szükség volt egy ismert, piacképes, vonzó márkanévre. A Pokémon eredetileg Hanke egyik kollégájának áprilisi tréfája kapcsán merült fel 2014-ben, a dolgok komolyra fordultával azonban a japán cég is meglátta az üzleti lehetőséget az együttműködésben.

A Pokémon története 1996-ra nyúlik vissza: a harcoló zsebszörnyek (pocket monsters) ekkor jelentek meg a Nintendo Game Boy videojátékában. (A médiafranchise-t birtokló The Pokémon Companynak a Nintendón kívül két további tulajdonosa is van, a Game Freak és a Creatures, de a márkavédjegy a Nintendoé.) A Pokémon hét generációja a Mario mögött minden idők második legnépszerűbb játéksorozata lett, emellett több rajzfilmsorozat, tizenkilenc film, játékkártya, képregény, de még Monopoly társasjáték is készült belőle, ezáltal nemzedékek meghatározó élményévé vált.

Az idén július 6-án megjelent Pokémon Go játékot már több mint százmillióan töltötték le. (Az applikáció hivatalosan nem volt mindenhol azonnal elérhető, hozzánk például július 16-án, Latin-Amerikába és Ázsia számos országába pedig csak augusztus elején érkezett meg, de a feketepiacon barkácsmegoldásokhoz korábban is hozzá lehetett férni.) A játék lényege nagy vonalakban az, hogy a való világban bolyongva kijelölt helyeken, pokéstopokon kell pokélabdákkal befogni a szörnyeket, majd harcértéküket cukorkával és csillagporral kell feljavítani, hogy végül pokémon-edzőtermekben küzdjenek meg egymással. A játék végcélja, hogy a játékos mind a 151-féle pokémont összegyűjtse. Ezt közvetíti a Pokémon Go mottója is: „Szerezd meg hát mind!

Divatos Pokémon

Az applikációhoz külön hardver is készült, a Pokémon Go Plus – természetesen iOS- és Android-változatban is. A körülbelül 15 ezer forintért kapható kütyü karkötőként is hordható, és arra szolgál, hogy villogással és rezgéssel jelezze a játékban bekövetkezett változásokat – elsősorban a zsebszörnyek és a pokéstopok közelségét – akkor is, ha a telefon épp nincs a felhasználó kezében. A pokéstopokon talált tárgyakat pedig az eszköz megérintésével egyszerűen össze tudjuk gyűjteni.

Honnan jön az alkotók bevétele?

A Pokémon Go klasszikus freemium termék: ingyen letölthető és használható, de a játékélményt pokécoinokért vásárolt segédeszközökkel javíthatjuk. A pokécoinok gyűjtögethetőek, de valódi pénzért is hozzájuk lehet jutni – Magyarországon például 360 és 36 000 forint közötti csomagokban. A játékosok költési hajlandóságáról ismert adatok szerint az iOS-felhasználók az első héten mintegy 1,6 millió dollárt fordítottak applikáción belüli vásárlásra, a brit játékosok körében pedig 16 százalék a vásárlók aránya. Utóbbiak közül 62 százaléknyian 80 penny és 14,99 font között költöttek, míg a 79 pennys minimumcsomagot 12 százaléknyian választották, 26 százaléknyian viszont 15 font felett áldoztak a játékra.

A bevételekből 30-30 százalék illeti az Apple-t (iOS-változat esetén), a Nianticot és a The Pokémon Companyt, míg a Nintendo 10 százalékot kap. Az a pontos számok ismerete nélkül is valószínűsíthető, hogy a 30 millió dolláros fejlesztési költség meg fog térülni az alkotók számára, miközben az Apple is igen jól jár majd. A játék gazdáinak azonban még van egy jelentős bevételi forrása.

A Pokémon Go és a (kis)vállalkozások

A játék körüli őrület arányaiban jelentős haszonélvezői lehetnek a kisvállalkozások: üzletek, kávézók, szórakozóhelyek. Ha valakinél pokéstop létesül, az játékosok tömegeit vonzhatja, akik talán költeni is hajlandóak a vadászat közben. Az eredeti pokéstopokat az Ingress adatbázisából emelte át a rendszer, de a játék indulása utáni első napokban a szemfülesek még egyszerűen igényelhettek pokéstopot a Niantic ügyfélszolgálatán. Ezt követően már csak hivatalos partnerszerződés megkötésével lehetett bekerülni a játék helyszínei közé, tízdolláros nagyságrendű befektetéssel viszont bárki vásárolhat „csalétkeket” (Lure Module), amikkel az üzlete területére vonzhatja a szörnyeket – és az őket követő vásárlókat.

A multinacionális cégek közül a McDonald’s vált a játék első partnerévé: japán éttermeik pokéstopként vagy edzőteremként funkcionálnak, illetve a Happy Meal mellé is pokémonfigurákat ajándékoznak. Az étteremlánc az első hónapban az akció hatására 27 százalékos bevételnövekedésről számolt be.

Vadászterület nélkül is lehetett azonban építeni az őrületre: a Lifehacker például a stílusmagazinok szettjei mintájára összeállította az ideális pokémonvadász kerékpárt: a megfelelő kétkerekűtől a komfortos nyergen, mobiltelefont tartó tokon, kábeleken, tartózsebeken át a biztonsági fényekig természetesen mindegyik cikkelemhez azonnali vásárlási linket is biztosítva.

Merre tart a folyamat?

Minden mánia véget ér egyszer, ahogy arról az Angry Birdsöt alkotó finn Rovio vagy a farmville-es Zynga sokat tudna mesélni. Valószínűleg nem fognak örökké képernyőre tapadt zombiként közlekedni tömegek a nagyvárosokban, és ezt megérezheti majd a Nintendo hirtelen megugrott részvényárfolyama és a Niantic bankszámlája is. Amiben viszont a Pokémon Go már most maradandót alkotott, az az, hogy homályos, sokszor megjövendölt trendből, néhány fejlesztő és megszállott játékszeréből tömegjelenséggé változtatta a kiterjesztett valóságot (AR, augmented reality). Az emberek már nemcsak olvasnak és beszélnek róla, de a mindennapjaik részévé vált.

Várhatóan újabb és újabb hasonló jellegű játékok, alkalmazások fognak megjelenni a piacon, illetve a cégek marketingesei is megpróbálnak majd ebbe az irányba elmozdulni. Egyes elemzők már most arra figyelmeztetnek, hogy az AR nem mindenki számára megoldás: ha nem illeszkedik a fogyasztók természetes viselkedéséhez és a márka kommunikációs stratégiájához, vagy nincs biztosítva, hogy valóban üzletileg értelmezhető megtérülést hozzon, akkor nem érdemes belevágni, hiába divatos és szexi.

(A cikk elsőként a Médiapiac 2016/7-8. számában jelent meg.)

Átlag feletti eredmény a Praktikertől

14 órája

Több mint 6,6 milliárd forinttal nőtt az előző évhez képest a Praktiker Kft. nettó árbevétele. Az immár magyar barkácslánc 2016-ban 39,2 milliárd forintot realizált, ez 20 százalékkal haladta meg az előző évi forgalmat.