Az első nap két különleges figyelemmel kísért hőse Monica Lewinsky és Lázár János, történetük, témájuk közös: egy ma igazán időszerű probléma, a cyberbullying.

Lehet, hogy a cyberbullying kifejezésről nem mindannyiunknak ugyanaz a személy jut eszünkbe, mint a fesztivál rendezőinek, akik Monica Lewinksyt kérték fel előadónak, de érdekes előadást hallgathatott meg a fesztivál közönsége.

Monica Lewinskyt 1998-ban ismerte meg az egész világ, amikor is az Amerikai Egyesült Államok 42. elnökéhez fűződő szerelmi kapcsolata napvilágra került. Míg az esemény előtt néhány évvel az offline média híradásaiból térben és időben korlátozottabban értesült volna bárki, az online térben története pillanatok alatt bejárta világot, mindenki nappalijában ott volt egy szaftos vicc, megjegyzés és vélemény Monicáról. Ő volt az első ember, aki digitálisan elveszítette a magánszféráját, nyilvános megkövezés, irónia kísérte. Húsz éve erre még nem volt megfelelő kifejezés, mostanra tudjuk cyberbullyingról beszélünk.

1998. szeptemberében a szenátus nyilvánosságra hozta az üggyel kapcsolatos jelentését, az egyik legfőbb érintett, Lewinksy hozzájárulása nélkül. Érdekesség, hogy talán ez volt az első olyan alkalom, amikor az, akinek nem volt internethozzáférése, valóban lemaradt az eseményekről, ahogy az is, hogy ebben az időszakban megkétszereződött az internetelőfizetések száma.

 

Egy bullying áldozat halála vezetett oda, hogy Monica Lewinsky elkezdett nyilvánosan az internetes zaklatás, internetes bántalmazás elleni harccal foglalkozni.

 

Az online térben leginkább az együttérzés hiányzik, az az együttérzés, amely segít túlélni a zaklatásokat. Ezért Monica Lewinksy arra bíztat mindnyájunkat, hogy bystanderek helyett online is legyünk upstanderek.

Lázár János országgyűlési képviselő elmondta, hogy miután napvilágot látott, hogy ebben a témában előadóként lép fel a fesztiválon, kiemelve, hogy előadása közvetlenül Monica Lewinsky után következik, a közösségi felületeken komment áradat indult el. Kis túlzással ennek révén mindketten elszenvedtek egyfajta cyberbullyingot.

Kitért arra, hogy a világ egyszerre néz szembe lokális és globális problémával, amelyben, mind az elkövetők, mind az áldozatok többnyire tizenéves kamaszok. Lázár János Monica Lewinskyhez hasonlóan kiemelte, hogy az áldozattá válás nem együttérzést, hanem további frusztrációt vált ki.

Bár Magyarországon egyre nagyobb az internetes lefedettség, az internetes immunitás nem elég fejlett. További veszély, hogy minél szegényebb valaki anyagi értelemben, és kevésbé tájékozott, annál jobban kitett az internetes zaklatásnak. A zaklatás elleni cselekvések között jó példaként említette Hegyvidék Önkormányzatának a Hegyvidéki ONvédelem Programját.

A cyberbullying visszaszorításához mindenképpen szükségesnek tartja az állam - iparág - civil szektor együttműködését, illetve a nemzetközi összefogást, iparági önszabályozást és újraszabályozást.

Hazánkban is van sok aktivista, számos olyan kezdeményezés, amely önmagában is jól működik - példaként említette UNICEF-et -, amelyekben közös elem, hogy próbálnak nyomást gyakorolni a jogalkotásra.

 

Lázár János szerint a következő 10-20 év ipari forradalma -és háborúja Amerika és Kína között dől el. Úgy véli, könnyen lehet, hogy a legújabb hidegháborút, amely a technológiai forradalom megnyeréséért zajlik, fakenews gyárakkal és trollkommandókkal vívják majd a világ nagyhatalmai, és ebben az ipari szektornak óriási szerepe van.

 

Lázár János zárszóként hangsúlyozta, javaslatot tesz arra, vizsgálják meg, a Büntető Törvénykönyvben, hogyan definiálhatók az internetes zaklatás különböző formái, illetve az erre vonatkozó büntető tényállás emelésének lehetőségét.