2013. augusztus 28.

Élelmiszerre költjük fizetésünk egynegyedét

Ez kicsivel jobb csak a kilencvenes évek közepén mért átlagnál, és nagyon más képet mutat, mint Nyugat-Európa.

Ez kicsivel jobb csak a kilencvenes évek közepén mért átlagnál, és nagyon más képet mutat, mint Nyugat-Európa.

A kilencvenes évek közepén a hazai háztartások nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, és ez a mutatószám mára sem változott nagyságrendileg, jelenleg 25 százalékot tesz ki - mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója, a BGF docense a Kiterjesztett marketing konferencián. Az előadáson elhangzott: a hazai fogyasztói magatartásra az egyik legerősebb hatást ma a társadalmat szétfeszítő általános bizalmi válság gyakorolja.

Kozák Ákos hozzátette: bár 2012 utolsó negyedévében a bizalmi indexek stagnáltak a korábbi negyedévek csökkenéséhez képest, mégis arra hívja fel a figyelmet, ez inkább csak azt jelenti, hogy "az emberek beárazták 2013-at és nem várnak sem túl sok rosszat, sem túl sok jót". A szakember szerint a 2013-as első két negyedév adatai vízválasztóak lehetnek, hiszen amennyiben a bizalmi index emelkedésnek indul, az akár a fogyasztás növekedését is előre jelezheti.

Érdemes ugyanakkor óvatosan bánni az előrejelzésekkel, mivel a fogyasztói magatartás másik meghatározó összetevője a háztartások rendelkezésére álló jövedelem. Általános tétel, hogy a csökkenő dinamikájú jövedelmek csökkenő fogyasztást eredményeznek. Napjainkra pedig a vásárlások lassan olvadó élmény jellege oda vezet, hogy harmadannyi időt töltünk hipermarketekben, mint tíz éve. Mára az élmény megélése áttevődött az ésszerű és megengedhető vásárlási aktus keresésébe.

"A csökkenő fogyasztás oka egyebek mellett az is, hogy manapság a hazai háztartások a családi költségvetés 25 százalékát költik élelmiszerekre. Ennek jelentőségét jól szemlélteti, hogy a magyarok a kilencvenes évek közepén is nagyjából egyharmadnyi fizetést áldoztak élelemre, akárcsak például a dél-koreaiak három évtizeddel ezelőtt. Ám mára a dél-koreaiak már csak keresetük valamivel több, mint egytizedét költik ételre, italra. A fogyasztás szerkezetváltása, ami egyben a gazdaság modernizációját is jelenti, nálunk lassabban megy végbe" – hívta fel a figyelmet a BGF docense.

A fogyasztói szokások megváltozása kihatással van egyéb iparági szegmensekre is. A házon kívüli étkezés mértéke a válság előtti állapothoz képes 30-50 százalékkal esett vissza, a jó nevű, fővárosi éttermek az elmúlt években harminc százalékkal kevesebb vendéget szolgáltak ki. A probléma tovább gyűrűzik, hiszen ma a gasztronómia az egyik hajtóereje a nemzetközi turizmusnak. Ahol nincsenek magas színvonalú éttermek, oda a kiemelt vásárlóerejű látogatók sem utaznak.

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.