Kövess minket!

Marketing

Értékteremtő fóliák és hírek a kenyéren

Varsó és Prága után Budapestre is megérkezett a Konica Minolta regionális innovációs konferenciája és kiállítása, amelyen a 450 résztvevő – a nyomdai szakemberek mellett több mint 100 marketinges – megismerkedhettek a digitális nyomtatási piac legújabb fejlesztéseivel, illetve ötleteket kaphattak a gyakorlati alkalmazásra is.

A digitális nyomtatás 1970-ben indult el, 2020-ra pedig már ugyanakkora súlyt fog képviselni, mint az ofszet eljárások. Ugyanakkor – legyen szó hagyományos vagy digitális megoldásról – a sajtótermékek szerepe egyre csökken, míg a marketinganyagoké és csomagolásoké növekszik a piacon. A nyomdák előtt álló kihívás, hogy alacsonyabb átlagos volumenek mellett több, és magasabb hozzáadott értékű munkát kell szerezniük – és kiszolgálniuk -, hogy nyereségességüket megőrizzék. Emellett a folyamatos innovációról sem feledkezhetnek meg.

Még ha digitálisnak is tartod magad, a változás folyamatos

– figyelmeztetett Hans Huijsing, a Konica Minolta Business Solutions Europe programmenedzsere.

Charles Lissenburg, a nyomdai üzletág ügyvezető igazgatója ehhez hozzátette, hogy a piacon egyelőre kevés a megfelelően automatizált vállalat, az end-to-end és a web-to-print megoldások többsége sem működik még megfelelően.

Ami a nyomtatást illeti, ott a költség és az érték viszonya a fő kérdés. Ma hozzáadott értéket az új érzékszervek – tapintás, szaglás stb. – bevonását lehetővé tevő megoldásokkal lehet teremteni, miközben a működés is optimalizálható. Automata berendezések ma már garantálni tudják a teljes munkafolyamat során állandó minőséget, a gyorsan száradó UV-tinták felhordására képes nyomdagépek pedig azonnali duplex nyomatok létrehozását teszik lehetővé. A digitális megoldások ráadásul nem csak a rövidebb lead time-ok előnyét kínálják, de a nyomasztó munkaerőhiány közepette szakembereket is könnyebb hozzájuk találni – vázolta az ügyvezető. A jövőbe tekintve pedig az IoT-integrációt, illetve az RFID/NFC megoldások alkalmazását lehetővé tevő elektronikák nyomtatását, illetve az OLED-ekkel világító nyomatokat említette. Ezeknek a megrendelők által érzékelt hozzáadott értéke ráadásul jóval magasabb, mint a tényleges többletköltség, így egyelőre komoly mozgásteret hagynak az árképzésben is.

Marketing 3D-ben és a virtuális térben

Alexandre Tavernier, a Konica Minolta résztulajdonában álló MGI Digital Technology innovatív nyomdatechnikai cég regionális értékesítési és marketingmenedzserének kiindulási pontja, hogy a gyártók az üzletekben az idővel versenyeznek. Kutatási példákkal bizonyította, hogy a formalakkokkal, fémes fóliákkal, 3D hatású nyomatokkal készült csomagolások gyorsabban megragadják és hosszabb időre lekötik a vásárlók figyelmét, mint a hagyományos termékek. Egyes kategóriákban – pl. szépségápolás – pedig még a fizetési hajlandóságot is növelik ezek a megoldások. A jövő itt is a nyomtatott RFID-megoldásoké lehet, de továbbra is népszerűek a személyre szabott címkék is. Az előadó emellett bemutatott egy eredeti megoldást is: a Hovis’ Daily Bread kenyereinek csomagolására minden hajnalban az adott napi híreket, információkat nyomtatják.

Ha pedig a látványos csomagolás nem lenne elegendő, Christian Kiesewetter, a Business Innovation Center csoportvezetője a papírt kiegészítő digitális tartalmakban rejlő lehetőségeket is bemutatta.

Ezek persze olyanok, mint a fidget spinner: jópofák, de kérdés, hogy ki és mire tudja használni.

Az előadó a játékok, az ipari karbantartás, valamint a marketing területét emelte ki a VR és AR megoldások fókuszterületeként, hangsúlyozva, hogy a kezdetektől az üzleti alkalmazásokra koncentráltak, nem magára a technológiára. Az Augmented Print megoldások által biztosított digitális réteg lehetőséget teremt arra, hogy digitális tartalmakat, videókat, recepteket, közösségi médiás kapcsolatokat adjunk hozzá egy nyomtatott felülethez, de akár vásárlásra vagy interaktív marketingmegoldásokra is alkalmasak lehetnek. Ehhez továbbra is QR-kódokat, vagy letölthető kiterjesztettvalóság-alkalmazásokat használnak. Utóbbira a Konica Minolta drag&drop rendszerben használható megoldásokat is ajánl az ügyfelei részére.

Joanna Kruszewski, az ER DirectSmile regionális marketingvezetője is mutatott néhány példát az online és offline kampányok összekapcsolására. Az ő automatizált rendszerükkel például a svéd Royal Canin 520.000 postai DM-et küldött ki kisállat-tulajdonosoknak. Ezek mindegyikén szerepelt egy egyéni oldalra (PURL – Personal URL) vezető QR-kód és néhány kupon, valamint a címzett háziállatának megfelelő fajta fotója. A kampány hatására a márka klubtagjainak száma 4.000-ről 50.000-re nőtt, miközben a megkédezett fogyazstók 80 százalékának bizalma még erősödött is a márkával szemben.

A konferencia helyszínén természetesen a Konica Minolta új digitális nyomdagépeit is megtekinthették az érdeklődők működés közben.

Marketing

Kevesebbet költenek a cégek reklámra

Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy

a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.

Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.

Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.

Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy

a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben

– írták.

A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Íme az idei Marketing Summit témái

Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

Közzétéve:

A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

  1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
  2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
  3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
  4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

Régi és új elismerések

Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

Tovább olvasom

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom