Kövess minket!

Marketing

Médiapiac Konferencia LIVE

Sokan vagyunk/leszünk itt idén is, de aki nem tudott eljönni a Médiapiac Konferenciára, az itt követheti élőben az eseményeket!

KEZDÜNK!


Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója az első előadónk, aki a jó sztorikról beszél, elsősorban televíziós szempontból.

  • A tévés piac fragmentálódik, az internet kihívást jelent, de a tévénézés nem csökkent.
  • A számok azt mutatják, hogy a fiatalok, amennyiben nekik való műsort kínálunk, igenis leülnek a képernyő elé.
  • Egyébként nem a magyarok a legnagyobb tévénézők a környéken, a románok előttünk vannak, ha messzebbre megyünk, az amerikaiak méginkább előttük.
  • A “trash műsorok” meglepő módon igen magas vásárlóerejű közönséget vonzanank.
  • A Barátok közt, a VV6 vagy az Éjjel-Nappal Budapest ugyanúgy történetmesélés, csak más csomagolásban.
  • A fiataloknak másképp kell történetet mesélni, mint régen, az Éjjel-Nappal Budapest egy 21. századi Barátok közt, nincs amúgy különbség.
  • Az elmúlt tíz év a vetélkedőké volt, de a jövő valószínűleg nem. Nem tudni, mi lesz a next big thing. Valószínűleg a nagy tévéken egyre ekevesebb külföldi sorozat és film lesz, inkább kisebb tévékre költöznek.
  • A netes nézettség magas az olyan műsoroknál, mint a VV6, de ez még mindig elmarad a tévétől. Ettől még kell a neten lépni, lásd: applikáció.
  • A sokcsatornás világban is megmarad a nagy csatornák szerepe.
  • Saját gyártású tartalmak szerepe nő, a kisebb tévéken is.
  • A reality marad, ez a 21. század egyik legérdekesebb műfaja.

 

Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke a színpadon. Az előadás címe “Jó reggelt!”

  • Hogyan viselkedtünk az elmúlt 5-10 évben? Lekövettük a trendeket, mindig csak igazodtunk. Fogyasztóhoz, megbízóhoz, kormányzathoz, gazdasághoz.
  • Proaktívnak kell lenni a lekövetés helyett, ehhez EGYÜTTgondolkodás kell.
  • Párbeszéd a kormányzati szereplőkkel, a fogyasztó edukálása, az iparág újrapozicionálása – ezekre van szükség.
  • Visszaidézi azt az MRSZ-PwC kutatást, ami nagyon jól beépült a közbeszédbe: 10 forint reklámbefektetés 47 forintnyi pénzt mozgat meg a magyar gazdaságban. Több ilyenre van szükség.
  • Saját pozicionálás: “a suszter cipője” ,ezen változtatni kell.
  • A digitális növekedése révén nő a reklámtorta, de ebben egy fontos elem: a növekedést főleg a nemzetközi szereplők adják. Az MRSZ szeretné segíteni a hazai tartalomszolgáltatók fejlődését.
  • A kormányzattal, hatóságokkal való kommunikációban előre kell lépni, konkrét tanulmányokkal, programokkal, e téren eddig elég passzív volt a szakma. A GVH-val már kötöttek együttműködést, ebben edukációs elem.
  • MAKSZ: tenderútmutató. Ezzel foglalkoznia kellene a márkatulajdonosi és a médiaoldalnak is, ez nem ügynökségi belügy. Hasonló fontos kérdés: jogdíjak pl.
  • A fogyasztókat edukálni: kicsit, mint a kés-villa használat gyerekkorban. Van még teendő. A fogyasztónak meg kell mutatni, miért hasznos a reklám, mire jó neki.

KEREKASZTAL – terítéken a cigánykérdés, ami nagy eséllyel Magyarország legégetőbb megoldandó kérdése. Varró Szilvia moderátor beszélget Bódis Krisztával, Bogdán Lászlóval, Lakatos Bélával és Pusztay Andrással.

  • Bódis Kriszta:a mindenkori kormányzat projektszemlélete nem oldja meg a kérdést, “terepen” lehet megoldani, folyamatos munkával.
  • Bogdán László: végig többeszám első személyben beszél arról, hogy “ami lakatot lehetett levertünk, ami állat lehetett, megütöttünk”. A kérdés: “Mit teszünk azért, hogy ne csak távolról látsszunk embernek? Mindenki dolgozik Cserdiben. Nincs semmi ingyen.”
  • Lakatos Béla, Ács polgármestere romaként került egy olyan település élére, amelyet 90 százalékban magyaroknak laknak. A “titka”: dolgozom, és az emberek ismernek. Ez a többség vs. cigány kérdés nem magyar specifikum,régiós probléma. A média felelőssége: vagy “díszcigányokat” mutogatnak, vagy olyanokat akiket (állítólag) diszkrimináció élt. Pedig rengeteg jó program és rengeteg önfeláldozó ember dolgozik a cigány-magyar ügyön.
  • Pusztay András, az Index ügyvezetője. Az Index rengeteget foglalkozik a cigánykérdéssel és nagyon okosan. A média felelőssége szerint az öncenzúra, hogy aszisztálnak a “látványpékséghez”. A médiának a problémamegoldásra kellene fókuszálnia, az internet ebben pláne segítséget tud adni, akár real-time.

Mi lehet a megoldás?

  • Bogdán László: pozitív diszkrimináció megszüntetése, cigány önkormányzatok felszámolása
  • Lakatos Béla: a sikeres roma értelmiségiek menjenek vissza a szülőhelyükre, ne Budapestre és a nagyvárosokba csoportosuljanak; a roma nők erejének, befolyásának a munkába állítása.
  • Pusztay András: az értelmiség fejezze be a “bohóckodást”. “Belvárosi lakásokban teóriákat gyártunk.”
  • Bódis Kriszta: kevesebb látványpékség, több terepmunka és valódi kíváncsiság. Az adományok jóindulatú gesztusok, de értelmetlenek, visszahelyeznek az áldozatszerepbe. Az önkéntes munka sokkal hatékonyabb, így tudnak ők terepen lenni.

 

Tóth Tamással (Opten) folytatjuk, a magyar gazdaság számaival.

  • 600 ezer vállalkozás van, 400 ezer egyéni vállalkozó, ez túl sok a tízmillió lakosra
  • 1,7 millió tulajdonos, cégvezető…
  • Évi 15 százalékos cégfluktuáció, ez is nagyon sok.
  • Az új szereplők 80 százaléka kötődik korábbi cégekhez.
  • Nagyon egészségtelen ez a szerkezet.

       

      Galambos Márton moderálja a cégvezetői kerekasztalt, amely a Menedzserek Országos Szövetségével együttműködésben valósult meg.

      • Szabó György (Sanoma): “mi csináljuk az országot” (mi=piaci szereplők). Nem függhetnek a cégek a politikától, a politika tegye a maga dolgát, a cégek meg teszik a magukét.
      • Pozvai Zsolt (Develor): a cégvezetői, állampolgári én nem választható szét. “Egy normális országban az állam olyan, mint egy jól működő vállalat.” Értékrend-problémák, gazdasági potenciál problémák Magyarországon, külföld kiszámíthatóbb.
      • Salamon Károly (MKB Általános Biztosító): nem csupán a pénzügyi szektornak nehéz, általában a szolgáltató szektornak, a kormányzat mindig ehhez nyúl, más a pozíciója, mint a termelő vállalatoknak. Mindig a GDP-ről beszélünk, de van egy másik fontos mutató, ami a boldogságunkról, az elégedettségünkről szól. Abban rosszul állunk.
      • Kővágó-Laky Andrea (Ford):Nem kizárólag az ő érdemük, hogy a Ford harmadik regionális központja ide jött, de kellett ehhez részükről stabilitás, magabiztosság. Magyarország imázsán kellene javítani, mert e téren rosszul teljesítünk. A FutureBrands listáján 118-ból 65. Magyarország az imázsát tekintve.
      • Szirmák Botond (Provident): Szerinte fontos, hogy a cég a legjobb munkahely lett tavaly, mert ha jól bánnak a munkavállalóikkal, az jelent valamit. Változott a Provident megítélése az utóbbi években.
      • Szabó György szerint a cégeknek, cégvezetőknek el kell érniük, hogy megkerülhetetlenné váljanak, párbeszéd részesei legyenek, politikával, társadalmi kérdésekben. A bizalom hiánycikk.
      • Pozvai Zsolt: Probléma, hogy nincs párbeszéd kormány és piacok között. Bízik benne, hogy ez változhat, nem működhet semmi és senki burokban. A vita, a véleményütköztetés jó.

       

      Jön a délelőttöt záró médiavezetői kerekasztal, Iglódi Csaba vezetése mellett. A jelenről:

      • Szabó Miklós (PLT) a jelenről: nagyon jól alakultak az első negyedév számai, mind a hirdetési bevételeket, mind a példányszámot tekintve.
      • Simon Zsolt (TV2): a TV2 elégedett, nőttek. Csodálkozott, hogy csökkent tavaly a tévés reklámpiac.
      • Mihók Attila (Ringier): nekik ez a negyedév normális volt, tavaly a harmadik negyedév volt olyan erősségű, hogy “kapkodta a fejét”, de bővebbet majd az átalakulások után lehet tudni.
      • Lukács Csaba (Atmedia): folytatódik a tévés piac fragmentációja.
      • Szelei Szilárd (JCDecaux): fura, megosztott szegmens az outdoor. A növekedést új hirdetői szegmensek megjelenésén túl a digitális lehetőségek bővülése hajthatja.
      • Turi Árpád (ClassFM): A rádiós piac tavaly konszolidálódott, rendbe tették a mérést, megalakult a RAME. Imászjavulás.
      • Vaszily Miklós (Origo): Csodálkozik a többiek optimizmusának mértékén, persze ő is derűlátó a számokat látva. Amennyire az ember levegőt kap a nemzetközi digitális konkurensek mellett.

      Optimizmus oka?

      • Simon Zsolt: elértük az alját, innen lehet feljebb menni. Tévés piac: nő a fogyasztás, ezért érdemes többet költeni médiában, ennek lecsapódása főleg a tévénél, ezt az is támogatja, hogy a tévés árak “a béka segge alatt” vannak. A kis hirdetőknek is kinyílt a tévés piac.
      • Szelei Szilárd: a fogyasztás növekedésnek indult, ez erősíti a reklámpénzek növekedését. Ez persze még nem ad okot hurráoptimizmusra, stabilitást viszont ad a piacnak. A kkv-k megjelenése (OTC mellett) a közterületnek is hoz új bevételeket.Kínálatiból keresleti piac lett, az árak felfelé mennek.
      • Szabó Miklós: náluk is megjelentek a mikrovállalkozások, kis helyi cégek hirdetőként.

      Jövő?

      • Lukács Csaba: speciális a helyzetük, mert nincs saját médiájuk, lévén sales house. Folyamatosan bővül a szereplők száma a tévés piacon, ez nekik most növekedési forrás. Emellett a szociodemográfiai változásokkal kell valamit kezdeni. Nekik a legizgalmasabb ugyanakkor a TV és az online találkozása, pl. VoD, ezek új hirdetési lehetőségeket jelentenek.
      • Turi Árpád: Középtávon komoly változás várható technológiai értemben a rádiós piacon. Az online tartalom előretörésével kell valamit kezdeni, ez érezhető a megbeszéléseken, az elvárásokból.
      • Simon Zsolt: 18-59-es átállás. VoD, több képernyős fogyasztás támogatása, tartalmak kikonvergálása más eszközökre.
      • Szabó Miklós: értékesítési csatornák, termékeken belüli értékesítői verseny növelése + takarékosság az út.
      • Vaszily Miklós: felhasználói szám megőrzése, mivel ebből lesz bevétel; többféle bevételi forrás; termékfejlesztések. 2014Q2: e-kereskedelmi megoldással lépnek piacra, ettől sokat remélnek. sűrű fillérért (kis hirdetők) ők is lehajolnak. Még komoly tartalékok vannak.
      • Szelei Szilárd: új CRM-et készítettek, hogy jobban tudják az ügyfeleket célozni, kiszolgálni. A városiasodás az outdoornak kedvez, mivel városi médiatípus. Légiközlekedés duplázódása szintén nekik kedvez. Digitalizáció, mobillal való összekötés (NFC) a jövő.
      • Mihók Attila: Az egysíkú stratégia nem működik, ha minden pénzt egy területre raknak fel, az időnként zsákutcába vezet. Így folyamatosan építik a különböző területeket. Amint lezajlik a Ringier-Axel Springer fúzió és szétválás, a teljes menedzsmentet megtartja, a felhalmozódott tudás miatt. Egy csomó minden nem valósítható meg egyedül, jó együttműködések kellenek.

       

      EBÉD, A PROGRAM INNEN TÖBB HELYSZÍNEN FOLYTATÓDIK, A SZEKCIÓBESZÁMOLÓKKAL KÉSŐBB JELENTKEZÜNK.

                  Marketing

                  Újra magyar kézbe kerül a Boci

                  Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

                  Közzétéve:

                  A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

                  Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

                  a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

                  Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

                  A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

                  A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

                  Tovább olvasom

                  Marketing

                  Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

                  Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

                  Közzétéve:

                  A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

                  Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

                  „Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

                  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
                  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
                  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

                  A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

                  A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

                  Tovább olvasom

                  Marketing

                  Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

                  Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

                  Közzétéve:

                  Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

                  Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

                  Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

                  az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

                  A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
                  Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

                  • „már csak 4 maradt”,
                  • „majdnem elfogyott”,
                  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
                  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
                  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
                  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

                  Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

                  A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

                  Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

                  a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

                  – olvasható a közleményben.

                  Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

                  Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

                  A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

                  Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

                  A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

                  – tájékoztatott a GVH.

                  Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

                  Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

                  Tovább olvasom