Kövess minket!

Marketing

Így gondolkodnak a marketingesek

Harmadik alkalommal készítettük el az Ipsossal közösen a marketingesek megkérdezésén alapuló Marketing Mood Barometer kutatást. Az eredményeket A hatékony kommunikáció napján mutattuk be. Polarizálódó piac, a digitális eszközök további előretörése, mérsékelt optimizmus jellemzi a piacot.

A kutatásról bővebben a Médiapiac szaklap szeptember-októberi számában olvashatnak, amely október közepén jelenik meg. Emellett testvéroldalunk, a Márkamonitor.hu foglalkozik az egyes témákkal bővebben. A prezentáció pedig a jövő héten lesz elérhető a Médiapiac.com-on.

A fenti felületeken a következő napokban, hetekben további részletek jönnek, egyelőre egy pontokba szedett összefoglalót kínálunk Géczi Tamás, az Ipsos vezére és Melles Katalin, az Ipsos médiakutatási igazgatója előadásából, amely A hatékony kommunikáció napja konferenciánk délelőtti programjának részeként hangzott el csütörtökön.

(A kutatás a hazai meghatározó marketingvezetők körében készült, több mint 70 válaszadó segítette idén a munkánkat, zömük a top100 hirdető körébe tartozó cégnél dolgozik. B2B kutatás esetében nem beszélhetünk a szó szoros értelmében vett reprezentativitásról, ugyanakkor e válaszadói kör jól tükrözi a hazai viszonyokat, a hazai nagyvállalati marketingesek gondolkodását. A kérdőíves megkérdezésen túl három – a fókuszcsoporthoz hasonló – peer partyban beszéltük át az eredményeket, a médiatulajdonosi, a médiaügynökségi és a márkatulajdonosi oldal részvételével.)

Az eredményekből szemezgetünk:

PIACI HELYZET ÉS KÖLTÉSEK

  • Valamelyest csökkent azon marketingesek aránya, akik stagnálást várnak az iparágukban (44-ről 31%-ra), polarizáció érzékelhető a piacon, amelyet a megkérdezett médiatulajdonosok is megerősítettek.
  • Idén 33 százaléknak nőtt a marketingköltése, jövőre pedig 34 százalék prognosztizál bővülést.
  • A média számára a kkv-k jelentenek jelentős új bevételi forrást, ám ezek nem képesek a kiesett multis büdzséket visszapótolni. Korábban kicsinek vagy közepesnek számító hirdetők jönnek előre a nagy hirdetők sorába (nem ők nőttek, inkább a piac csökkent).
  • A médiások szerint nem igazán adatik meg a sikeresség érzete, akkor sem, ha van profit.
  • Nem annyira szektorok mozognak el valamilyen irányba, hanem azokon belül egyes cégek.
  • A Jófogás-OLX párharc most jól jön a médiának, de meddig tart ez ki? (A Márkamonitoron olvasható interjúnk szerint még kb. másfél évig.)
  • Az ügynökségek szerint a hirdetőkön érezhető, hogy az állami beavatkozások elbizonytalanítják őket, míg a médiások körében megoszlottak a vélemények, miszerint az ügyfelet az egész reklámadó-ügy nem annyira érinti (meg) vs. mindenképpen hat rá, mert vagy elbizonytalanítja vagy “felbátorítja” a médiával szembeni alkuk során.

HATÉKONYSÁG

  • Módszertanilag nagyon nehéz hatékonyságot megkérdezéssel mérni, így inkább percepciókat tudhatunk meg. Az online már tavaly megelőzte a tévét, idén jobban kibontottuk az eszközöket, és nem kifejezetten csak klasszikus hirdetési eszközöket vizsgáltunk.
  • Élen a keresőoptimalizálás, mögötte a keresőmarketing, a tévészpot, majd a trendi/feltörekvő online eszközök jönnek. A saját eszközök (pl. saját esemény) többnyire középmezőnyösök.
  • Arra a kérdésre, hogy használtak-e valamilyen innovatív eszközt, elsősorban digitális és közterületi megoldásokat soroltak fel. A programmatic buying vagy a natív hirdetés sokak számára még nem ismert, vagy nem próbálták még ezeket.
  • Médiaoldalról (és részben ügynökségi szempontból) a trendi eszközökkel az a “gond”, hogy rendkívül munkaigényesek, fajlagosan drágábbak,és nem ezekből lesz a pénz végül.
  • Ahogyan a kkv-k nem jelentenek pótlást a nagy cégek helyett, úgy a kreatív eszközök sem jelentenek menekülőutat az általános piaci nehézségekből.
  • Online: természetes, hogy sok hype van. Ezek zöme aztán beépül, a helyére kerül (pl. search, videó), vannak olyanok, amelyeket máig nem használnak elég okosan, de egyértelműen nagy bennük a potenciál (pl. social), illetve vannak meg nem valósult ígéretek (pl. vírusmarketing, lájkvadászat).

REKLÁMADÓ

  • A hirdetők többsége úgy véli, a reklámadó nem érinti közvetlenül, viszont azt is gondolják, hogy nem pusztán a média ügye ez az adónem.
  • A Google/Facebook kapcsán első blikkre ellentmondó vélemények. Úgy vélik, érinti az adó e két felületet, és azt gondolják, hogy ha e felületeken nő a hirdetés ára, az jó a magyar piacnak (a médiának, vélhetően), ám azt nem tartanák üdvösnek, ha csak emiatt eltérülnének a költéseik a nemzetközi szereplőktől.
  • 47% tervezi, hogy a reklámadó miatt változtat a marketingmixén.
  • Mostanra tisztában van a többség az adminisztratív teendőkkel.
  • A reklámadót érintő érdekvédelemmel a hirdetők szerint nekik is dolguk van, ám a tágabb értelmű piacfejlesztés feladatát nem igazán érzik magukának. Ugyanakkor azt sem gondolják, hogy ez utóbbi csak a média vagy csak az ügynökségek feladata volna…
  • Az ügynökségek úgy érzékelik, hogy a márkatulajdonosok bevonódtak, érdeklődtek reklámadó ügyben.

ÜGYNÖKSÉGEK

  • Tavalyhoz képest jelentősen előretört a márkatulajdonosok szerint a teljesítményalapú árazás.
  • A médiaügynökségek nem éreznek földindulás szerű változást, ám a bonus mellett megjelent a malus is, ez azért látható trend.
  • A Nemzeti Kommunikációs Ügynökség megjelenése az ügynökségek szerint a piacon igazából nem oszt, nem szoroz.

SZAKMAI SZERVEZETEK

  • Leginkább gittegyleteknek gondolják ezeket, ugyanakkor inkább gondolják azt, hogy e szervezetek jó irányba mozdultak az elmúlt időszakban, mint azt, hogy nem.
  • A legismertebbek: MRSZ, MMSZ, MLE, majd kis lemaradással egy újabb csoport: MAKSZ, PMSZ, MKMSZ, MTE, Márkaszövetség.

      Marketing

      Íme az idei Marketing Summit témái

      Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.

      Közzétéve:

      A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.

      A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat. 

      1. Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.  
      2. Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.  
      3. Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is. 
      4. A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be. 

      Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.

      Régi és új elismerések

      Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg. 

      A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.

      A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.

      Tovább olvasom

      Marketing

      Újra magyar kézbe kerül a Boci

      Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

      Közzétéve:

      A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

      Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

      a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

      Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

      A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

      A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

      Tovább olvasom

      Marketing

      Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

      Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

      Közzétéve:

      A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

      Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

      „Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

      • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
      • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
      • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

      A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

      A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

      Tovább olvasom