Marketing
Így változtatta meg a COVID19 az online tartalom fogyasztásunkat
A koronavírus-járvány megjelenése gazdasági válságot és a marketing-, valamint a reklám költségek visszaesését és elmaradását eredményezte az egész világon. Nincs olyan iparág, ahol ne okozott volna gondokat a járvány. Mégis milyen módon lehetett használni a tartalom marketinget és mennyire kellett a reklámkiadásokon csökkenteni egyes iparágakban? A Whitepress platform a content marketing írásokat vizsgálta február és március tükrében.
A válság igazi vesztesei a kulturális szférában dolgozók, illetve az esküvő és rendezvényszervezők. A másik oldalon pedig a videojátékok és az elektronikus kereskedelem növekedését figyelhetjük meg.
 |
Marketingköltések a digitális területeken
A válság kitörésekor a legtöbb iparágban igyekeztek minimalizálni a marketing kiadásokat. Azonban az egészség, FMCG, szórakoztatás, kereskedelem, számítástechnika és elektronika területén nőttek a költések. A többi szegmensben pedig meg kell növelni a reklám büdzsét.
A Whitepress platform content marketing írásokat vizsgálta február és március tükrében. A kutatás több 10 ezer publikációt jelent, iparágakra lebontva. A járvány kitörésekor a videojátékok piacán volt a legnagyobb növekedés, nem beszélve arról, hogy a karanténidőszak megnövelte a webshopok forgalmát. Egyes webáruházak majdnem a karácsonyi rohamra emlékeztető vásárlási jelenlétet értek el. Igaz a marketing költésük is jelentős volt, de a növekedésük 30%-os eredményt jelentett.
 |
Sok zenét hallgattunk és állandóan főztünk a karantén alatt
A zene – annak ellenére, hogy elmaradtak a koncertek és fesztiválok, bezártak a zenés szórakozóhelyek – 12%-os növekedést ért el február és május között. A YouTube és a Spotify hasított. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a platformok használatával jelentősen megnőtt az internetforgalom is.
A főzés pedig 14%-os növekedést eredményezett. Az éttermek és a nagyobb fast-food láncok bezártak, illetve csak kiszállításra álltak át. Sokan ezt drágának tartották, ezért megtanultak főzni a karantén alatt.
Alig növekedett a szex és erotikus tartalmak aránya – 2% – ami azért tükrözi azt, hogy a „maradjotthon” szlogen jegyében nemcsak zenét hallgattunk, hanem erotikus tartalmakat is fogyasztottunk. Az a cég, amely eleve online értékesít a pandémát még jól ki is használta akciókkal és kreatív marketing megoldásokkal.
 |
Többet rendeltünk online a járvány alatt
És ez a tendencia jelenleg is folytatódik! Így növekedtek a logisztikai cégek is, hiszen megnőtt az internetes kereskedelem forgalma, amely több céget arra ösztönzött, hogy költsön többet a tartalom marketingre.
Újratervezés marketing és sales területen
A reklámcégek és marketingügynökségek hamar reflektáltak a válságra. Fejlesztéseket hajtottak végre és újraterveztek az online térbe. A tartalomgyártást pedig felgyorsították és megnövekedtek az ilyen célú megkeresések is.
 |
Veszélyben a kultúra, jelentős változások az egészségügyben, veszteségek az esküvők és rendezvények területén.
A pandéma kitörése után közvetlenül a kultúra szinte megszűnt létezni, ez hatással volt a tartalmakra is. A kultúrafogyasztók már megcsömörlöttek a vírusról szóló cikkektől, valami jobbra és újabbra vágytak. Ezt bonyolította, hogy a mozik, színházak és kulturális létesítmények nem tudtak mindent átpozicionálni az webes világba. Néhány budapesti art mozi megpróbálkozott online közvetítésessel, de ez nem adta vissza a klasszikus „moziélményt”. Februárhoz képest így a publikációk száma 7%-kal lett kevesebb. Majd 10%-os visszaesést eredményezett az egészségügyi cikkek száma, az ilyen cégek nagyon keveset költöttek tartalmakra, vagy szinte alig.
Az esküvők esetében már szinte előre érezhető volt a visszaesés, az ilyen témájú aktivitások 17%-kal csökkentek a koronavírus következtében. És jelenleg sem indult be nagyon ez a terület, a rendezvényszervezők többsége munka nélkül maradt, vagy kénytelen volt más szektorban elhelyezkedni.
 |
Oktatás és turizmus – van-e kiút a válságból?
Az oktatás területén 20%-ban kevesebb írás született májusban, mint előtte. A koronavírus-járvány következtében az intézmények átálltak a digitális oktatásra, amely nem volt problémamentes. Ennek következtében kevesebb költöttek tartalmi megjelenésekre.
A turizmus szektorban az utazási irodák szinte teljesen áttértek az otthoni munkavégzésre és egyes irodák végleg bezártak. Így a költéseket teljesen megszüntették, nem beszélve a szállodaiparról. Elmaradtak a konferenciák, céges rendezvények és a szokásos fizető vendégek is. Nem volt mit reklámozni. Volt olyan szálloda, amely vendégek hiányában bezárt.
A Turisztikai Világszervezet becslése szerint a Covid miatt az utazók száma 80%-kal fog csökkenni. Így arra kell számítani, hogy legalább 1 évig a helyzet változatlan lesz. Jelenleg az országok besorolása van érvényben, így a zöld jelzésű országba utazhatunk karanténmentesen.
Némi reményre adhat okot, hogy Magyarország erősen újratervezte a turisztikai marketingjét ezzel párhuzamosan pedig a tartalomra szánt költéseit. A nyár elején megnőtt a belföld népszerűsége, sok szálloda telt házzal nyitott újra, a Balaton népszerűbb lett, mint valaha. És hazai régiók új költségvetést készítettek. Hiszen reklámozni mindig kell, ideértve a tartalomgyártást is.
Mit hoz a jövő?
Az online világ felgyorsult és sokan félve egy esetleges második hullámtól, nem változtattak a szokásokon. Egy biztos vezetőknek, országoknak és ezen belül is iparágnak változniuk kell, szükséges az újratervezés és más szemléletmód, hogy könnyebben tudjunk alkalmazkodni az új helyzethez.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.