Harmadik éve stagnál a piackutatói piac
Stagnál a piac
2010-ben 17,1 milliárd forintot költöttek a megrendelők Magyarországon piackutatásra, derül ki a Professzionális Piackutatók Társasága (PPT) és a Piackutatók Magyaroszági Szövetsége (PMSZ) közös adatgyűjtéséből.
Ez azt jelenti, hogy a piac harmadik éve stagnál, és a szakmai szervezetek szerint idén sem várható látványos elmozdulás pozitív irányba, főleg a gazdasági bizonytalanságok miatt. Az itthonra becsült stagnálás az inflációs hatások miatt az üzlet valamilyen szintű szűkülését jelzi.
 |
| A piackutatói piac alakulása Magyarországon (2002-2010) |
A piaci trendek itthon nagyrészt a nemzetközi trendeket követik: a szakmailag fejlettebb piacokon csökkenés tapasztalható, bár már látszanak bíztató jelek itt-ott. A dinamikus növekedés azonban inkább az ázsiai, dél-amerikai feltörekvő piacokon jelentkezik egyelőre.
FMCG túlsúly
A bevétel 82 százaléka tavaly belföldi megbízásokból származott, ami a nemzetközi átlagnak felel meg. Az iparági becslés alapján a cégek elsősorban saját kapacitásukból oldották meg a megbízások teljesítését; az alvállalkozók mindössze 5, a külföldi kutatócégekkel pedig 9 százalékot képviseltek.
A megbízások majd felét (46%) a termelő vállalatok adták, ami szintén a nemzetközi trendeket tükrözi. Ezen belül 38 százalék volt az FMCG aránya, ami viszont messze magasabb, mint a 25 százalékos nemzetközi átlag. Itthon szintén jelentős részt hasít ki a média és a távközlési szektor: 14, illetve 10 százalékos részesedéssel.
Online lemaradás
Ahogyan nemzetközileg, úgy itthon is csökkent némileg a kvantitatív kutatások aránya, amely azonban így is 82 százalékot tett ki értékben. 12 százalékkal részesedtek a kvalitatív kutatások, míg 6 százalékkal az egyéb (desk research, másodlagos) kutatásokra jutott.
42 százalékra csökkent a személyes megkérdezések aránya, szemben a 2004-es 62 százalékkal. Emögött az otthoni megkérdezés nehézkessé válása, az olcsóbb technikák felé való elmozdulás és az alacsony válaszadási hajlandóság húzódik meg. Így is messze a 13 százalékos nemzetközi átlag felett vagyunk még.
Ez utóbbi átlag mögött azonban nagyon különböző piaci számok húzódnak meg. Míg például a lengyel, szlovák és cseh piacon a magyarhoz hasonló arányokat találunk, addig a kis népsűrűségű, de kiváló online infrastruktúrájú észak-európai államok és az olyan túlkutatott piacok, mint Hollandia és Franciaország lefelé rántják az átlagot.
Eközben 15 százalékra csökkent a telefonos kutatások aránya, ez 2006-ban még 22 százalék volt, s a térvesztés szintén nemzetközi jelenség. A telefonos kutatások Európában egyébként Svájcban és Németországban a legelterjedtebbek (46, illetve 39%).
Jelentős az elmaradás viszont az online kutatások területén: értékbeli arányuk tavaly mindössze 6 százalék volt itthon, ami alig több, mint a nemzetközi átlag negyede. A piackutató szervezetek szerint a hazai cégek felkészültek az online kutatások lebonyolítására, ám a megrendelői oldal még mindig ódzkodik.
