Pesszimista magyarok

Pesszimista magyarok
A világ 25 országát vizsgálva Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak jobb helyzetre. Hazánkban 42 százalék azt vallja, egyáltalán nem bízik abban, hogy saját anyagi helyzete jobb lesz egy év múlva, mint most. A pesszimizmus okai között egyértelműen az anyagi indokokat találjuk - derül ki a GfK Roper Consulting legfrissebb Mood of the World 2011 tanulmányából.

Hozzánk hasonló alacsony bizalom csak Japánban mérhető. Az ottani lakosok 36 százaléka nem bízik sorsa jobbra fordulásában. A két ország rossz hangulata akkor érzékelhető igazán, ha hozzátesszük, hogy a velünk egy régióban lévő Csehországban 14 százalék, Lengyelországban pedig 16 százalék a legpesszimistábbak aránya. Németországban többségben vannak azok, akik jobbra számítanak, ott a lakosság 57 százaléka már arra számít, hogy 12 hónap múlva jobb anyagi helyzetben lesz, mint ma.

A 25 ország átlagát vizsgálva már sokkal pozitívabb a kép: a lakosok 60 százaléka szebb jövőben bízik, 30 százalék a mostanihoz hasonló helyzetet vár, és csak 10 százalék azok aránya, akik nem bíznak anyagi helyzetük jobbra fordulásában.

„A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy a jelenlegi időszakban a többség kivár. Világszerte a fogyasztók 39 százaléka szerint a mostani időszak inkább arra jó, hogy várjunk a költekezéssel. Magyarországon ez több ember szerint is így van, honfitársaink fele szerint a várakozásra megfelelő most az idő” – mondja Dörnyei Otília, a GfK Hungária ügyfélkapcsolati igazgatója.

Hozzánk hasonlóan a többség a várakozást választja a pénz azonnali elköltése helyett a problémákkal küzdő Egyiptomban, illetve a távol-keleti országokban. Taiwanon, Thaiföldön és Dél-Koreában például a fogyasztók több mint fele szintén inkább jobb időkre vár.

A pesszimizmus okai között egyértelműen az anyagi indokokat találjuk. A magyarokat leginkább foglalkoztató három téma az, hogy elegendő pénze legyen a megfelelő élethez és a számlák kifizetéséhez (58 százalék), a gazdasági válság/pangás és a munkanélküliség (51 százalék), valamint az infláció és a magas árak (40 százalék). Ugyanez a három probléma izgatja a világ lakosságát is, csak eltérő mértékben. A fejlett Svédországban az infláció és a magas árak csak a lakosság 18 százalékának jelentenek félnivalót, míg Argentínában minden második embernek.

Az oktatás minőségének romlása érdekes megosztottságot mutat. A világban minden ötödik ember problémának látja az oktatás színvonalát, nálunk csak minden tizedik gondolja ugyanígy, Argentínában viszont minden harmadik ember.

Címkék: gfk


Hozzászólok
0 hozzászólás
 
Szóljon hozzá Ön is!

Beléphet Facebook e-mail/jelszó párosával is,
ez esetben az ott megadott adatai (név, fotó) jelenik meg.

Facebook profilommal szólok hozzá

Bejelentkezve Facebookon:
név

Kilépek a Facebookból
Ide írhatja a hozzászólása szövegét:

Kérjük, írja be a képen látható szöveget:
Új ellenörző kód