Marketing
Önfejű, globalizált jövő
Nem egyszerű szót érteni a jövő fogyasztóival, de érdemes megpróbálni. Fontos, hogy az ő szabályaik szerint játsszunk, legyünk a hasznukra és vonjuk be őket.
Az Extreme Net alapvetően kommunikációs ügynökség, azonban számos kampányuk során felmerült a Z-generáció elérésének igénye, ezért döntöttek úgy, hogy konferenciát szerveznek arról, hogyan lehet megszólítani ezt a célcsoportot.
Eltérő definíciók születtek arról, kiket is sorolunk a Z-generációba, különösen, hogy a legutóbbi nemzedékek határai már erősen összemosódtak, de nagyjából a kilencvenes évek közepe és 2010 között születettekről beszélhetünk. Ez a – viszonylag kislétszámú – csoport általában kései gyermek, akikkel a szüleik már keveset voltak otthon, viszont talán az első olyan csoport, aki a nyugati mintákkal szinte egyező módon nevelkedett fogyasztóvá. A viselkedésük sajátosságai – a multitasking és a figyelemhiány, az érzelmek kifejezésének lecsökkent képessége, az automatikus tekintélytisztelet teljes hiánya, az érdekvezéreltség, az énközpontúság, valamint az önmegmutatás és a visszajelzés igénye – hajlamosak összezavarni a náluk idősebbeket, viszont fontos megérteni a működésüket, mert belőlük lesznek a közeljövő fogyasztói.
A jó hír, hogy sok médiát fogyasztanak – igen, televíziót is; hiszen kizárólag az internet használata mutat egyenes arányosságot az életkorral -, és nem feltétlenül reklámkerülők. Nagyon kritikusak, de ha egy márka meggyőzi őket, valódi nagyköveteivé válhatnak. Ehhez meg kell érteni a kommunikációjuk sajátosságait, egyirányú információközlés helyett a kölcsönösséget előtérbe helyezni, és számukra hasznos vagy szórakoztató, megosztásra érdemes tartalmakat, élményeket kínálni. Fontos a megfelelő célzás is, ugyanis a nem releváns reklámok a többi marketingkommunikációs kísérletet is lejáratják a szemükben – figyelmeztetett Sas István. Szerencsére számos jó hazai és nemzetközi példát is felmutattak az esettanulmányok, köztük a Ford pályakezdőket megszólító programjait, a különböző online bankokat, a Nivea iskolai arcápolás-oktató projektjét vagy a Starbucks piacspecifikus és társadalmi felelősségvállalást hangsúlyozó, a fogyasztókat bevonó programjait.
Az, hogy milyen csatornákon érdemes szólni hozzájuk, megosztja a szakembereket. A Futurecandy alapítója, Nick Sohnemann szerint elengedhetetlen, hogy a legfrissebb platformokon is jelen legyünk, és sem az üzeneteinket, se az innovációnkat ne korlátozzuk egyetlen megoldásra, hanem próbálkozzunk. Szerinte már a Twitter is a múlt, most éppen a Snapchat és az Instagram a menő, de csak a változás állandó. Véleménye szerint az új csatornáknál el kell tekinteni az alacsony penetrációtól, ugyanis a beruházással a leginkább trendkövetőeket, a véleményvezéreket nyerjük meg magunknak, ráadásul körükben a konverzió is magasabb, míg a mainstreammé váló csatornák kereskedelmi szempontból elértéktelenednek.
Ezt a képet nagyban árnyalta a Kutatópont megállapításait ismertető Székely Levente, aki szerint a Kárpát-medencében – a nyugatinál szerényebb anyagi lehetőségek, viszont ahhoz hasonló kínálat mellett – elsősorban a szülői értékek követése, az érdektelenség és a passzivitás jellemzi ezt a generációt, ráadásul arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a mintegy 650 ezer főt számláló csoport ötöde nem fér hozzá napi szinten az internethez.
A TNS kutatásai alapján Perjés Tamás avatott be a generáció szegmenseibe. A Z-generáció három „nemzetsége” a Mainstreamek, a Trendik és a Kötődők (Belongers), ezeken belül pedig további törzsek határozhatóak meg, eltérő motivációkkal, példaképekkel és márkaválasztásokkal. A márkák szempontjából például kiemelkedő az Anyagias Lányok, a Hipszterek, a Clubberek és a Következő Elit – köreikben ugyanis erős öndefiníciós szerepük van a brandeknek. Azt azonban fontos hangsúlyozni, hogy az általános életszínvonal okán ők is elsősorban mainstream termékeket vásárolnak.
Ami a Z-generáció kutatását illeti, ugyan a 15 év felettiek megkérdezése elé a jogszabályok nem állítanak különösebb akadályokat, viszont a hagyományos piackutatási módszerek – a tradicionális oktatáshoz hasonlóan – nemigen működnek a körükben. Egy kérdőív kitöltése már nem köti le a figyelmüket, így a kutató szakemberek is a marketingesekhez hasonló kihívásokkal szembesülnek, ha valamit el szeretnének érni náluk.
(A Médiapiac a konferencia médiatámogatója.)
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.