Marketing
Önt is felhúzta már az Alza.huuuu? Ez akár jó jel is lehet
Egyre több megosztó karakterrel találkozhatunk a reklámokban. Ám megjegyeztük volna a Fluimucil nevét, ha nincs Ábel? Vagy bementünk volna a CBA-ba csekkolni, hogy tényleg „friss az áru”, ha Erzsi dala nem tapad bele a memóriánkba? És mi a helyzet az Alza.huuuu ajándékszóró marslakójával?
Ha online webshopot kellene említeni, biztosan többeknek jutna eszébe a zöld földönkívülijéről híres Alza, mint például a Notino. Pedig az utóbbit a mozikban is az arcunkba tolták, igaz, nem értettük mi volt a reklámozott termék.
Lényeges kérdés tehát, hogy a szakmát felkavaró karakterek hogyan hatottak a nézőkre, a tényleges célcsoportra: valóban felborzolták-e a kedélyeket, vagy inkább csak menő (volt) utálni őket? A neuromarketing-kutatás kérdőjelek nélkül megadja az őszinte választ, itt ugyanis csalni nem lehet. (Hacsak a tesztalanyok nem képesek tudatosan befolyásolni a szívritmusukat és a bőrük vezetőképességét. De mivel erre még Chuck Norris sem képes, ezt ki is zárhatjuk.)
A Synetiq kutatásai alapján mindhárom említett karakter – Alzak, Ábel és Kasszás Erzsi – teljesítette küldetését.
Marslakóval a maffiózók ellen
Az Alza.hu űrlénye megrengette a Media Markt maffiózóinak egyeduralmát az elektronikai cikkek piacán. Pedig animált karakterként nincs könnyű dolga, hiszen sokkal nehezebb kötődni hozzá, mint egy valóságos figurához.
 |
Az Alzak névre keresztelt ufócska harsány hangja képes erős érzelmeket kiváltani, a nézők érdeklődését azonban mégsem tudja fenntartani. Ennek ellenére a mérések alapján jó választás volt a fura figurával történő piacra lépés: hónapról hónapra javul a reklám megítélése, és már a bevezetés hónapjában is emlékezetesebb volt, mint a nagyobb múlttal rendelkező közvetlen versenytársai.
Kasszás Erzsi kaszált
Erzsi karaktere feledhetetlen mindenki számára, aki egyszer is találkozott vele. Feladata nem volt könnyű: egy alapvetően elutasított márkát kellett elfogadtatnia a nézőkkel. Ezt pedig Erzsi megugrotta, és hozzájárult a hirdető CBA salesnövekedéséhez.
 |
A cserfes eladóasszonyság már első megjelenésével a képernyő elé szegezte a nézőket. Platformnyitó reklámja tartalmazott minden, a márkára és karakterre vonatkozó ismertetőjegyet: színeket, stílust, vidámságot, gegeket. Volt a reklámban ugyanakkor valami zavarba ejtően kényelmetlen is, amit a táncolás, az éneklés és a magabiztosság kombinációja teremthetett. Ahogy a hónapok múlásával egyre jobban megismerhettük Erzsi személyiségét, nemcsak megszoktuk őt, de a diszkomfortot felváltotta a szeretet.
Az Erzsit alakító Balázs Andi a mai napig szinte minden alkalommal képes fenntartani a figyelmet. A CBA elutasítottságát ugyan nem tudta teljesen feloldani, de lecsendesítette a negatív hangokat. Sőt, egy-egy jobban sikerült epizóddal a márka figyelembevételét (úgynevezett consideration) is sikerült jelentősen javítani (2016: 8 százalék, 2017: 33 százalék).
Ábel a rengetegben
Ábelt 2016 októberében ismerhettük meg. A családiasan induló reklámban a kellemes érzéseket hamar irritáció váltotta fel, amikor a nézők rájöttek, hogy a kérdezősködés nem fog abbamaradni. Az erős érzelmi impulzusoknak köszönhetően az érdeklődés végig az alapvonal felett maradt (lásd az alábbi ábrán a sárga görbét), s ez óriási eredmény egy OTC-hirdetéstől.
 |
A készítők azonban megijedhettek a negatív kommentáradattól: Ábel 2017 elején lágyabb szinkront kapott, de ezzel együtt involválóképessége is csökkent (lásd az alábbi ábrán a sárga görbét).
 |
Néha az erős kritika ellenére is érdemes ragaszkodni a konzisztens megvalósításhoz, hiszen Ábellel elérték minden hirdető álmát: a Fluimucil 2017-ben ezer reklám közül a legismertebbnek bizonyult (a tesztalanyok 96 százaléka találkozott már vele).
Ezekből a példákból egyértelmű, hogy egy emlékezetes, involváló karakternek nem muszáj megfelelnie a közízlésnek. Egy extrém, harsány, esetleg idegesítő szereplő ugyanúgy képes pozitívan megvalósítani a márkastratégiát. Sőt, el tudja érni, hogy mindenki beszéljen róla.
Az érzelmek nem hazudnak
A Synetiq 2016-os alapítása óta 2300 reklámot mért meg innovatív módszereivel, amelyek a biometrikus szenzoros mérést vegyítik klasszikus kérdőíves megoldásokkal.
A reklámok érzelmi hatását a bőrre rögzített szenzorokkal mérik, nézik például, hogy meddig tart a figyelem. A tesztalanyok a 18–59 éves ABC státuszú tévénézők közül kerülnek ki kvótakövető mintavétellel. A Synetiq három fő érzelmi komponens változását rögzíti másodpercről másodpercre (ezt mutatják a cikkben szereplő ábrák is).
Számít a görbék alapvonaltól való távolsága, a változás amplitúdója, illetve egymáshoz való viszonyuk is.
- az engagement (citromsárga görbe) azt mutatja, hogy egy reklám mennyire képes felkelteni és fenntartani a néző figyelmét. A jó engagementgörbe növekszik, de legalábbis a fontosabb márkaüzenet során az alapvonal felett van.
- az approach (fehér görbe) azt mutatja, hogy mely jelenetekhez, szereplőkhöz érezték magukat közel vagy távol a nézők, mi volt vonzó vagy mi volt taszító számukra. Akkor a legjobb a helyzet, ha nagy amplitúdóval változik, mivel ez nagy érzelmi intenzitást jelez, ami pedig az emlékezetességre hat.
- az excitementet (piros görbe) pedig a másik két görbéhez való viszonyában értelmezhetjük. A nagyon nagy és növekvő izgatottság rohamosan zuhanó approachcsal párosulva például jól mutatja a nézők diszkomfortját.
A cikk szerzői, Halmos Júlia Csenge és Andorkó Dóra a Synetiq munkatársai, előbbi ügyfélkapcsolati vezetőként, utóbbi media analystként dolgozik a cégnél.
 | Halmos Júlia Csenge
10+ év média- és reklámkutatási tapasztalattal rendelkezik. Pályafutását ügyféloldalon kezdte, majd 6 évet dolgozott klasszikus piackutató ügynökségnél, ahol mindig az innovatív megoldások érdekelték. Most ezt a szenvedélyét valósítja meg Magyarország egyik leghíresebb és nemzetközi berkekben is elismert start-upjánál a Synetiqnél, ahol a reklámok és videók érzelmi hatásmechanizmusát követik hónapról hónapra. Csenge ügyfélkapcsolati vezetőként felel az ügyfélszerzésért és a kutatási termék kidolgozásáért is.
Nézze meg Halmos Júlia Csenge teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
A Synetiqet nemrég öt másik magyar start up mellett beválasztották a New Europe százas listájára, illetve a Google Launchpad akcelerátorprogramja is bizalmat szavazott nekik.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.