Marketing
Csak egy maradhat – harc az online apróhirdetési piacon
Az online apróhirdetési piac változásai hatására az eNET a BCE Infokommunikációs Tanszékével közösen ismét górcső alá vette az ágazatot. A legnagyobb oldalak továbbra sem termelnek profitot.
A piac átalakul
A Schibsted Classified Media Hungary Kft. – aminek a tulajdonában áll a Jófogás – 2014. március közepén hozta nyilvánosságra, hogy felvásárolta a korábban az online apróhirdetési piacon harmadik szereplőnek számító expressz.hu online hirdetési üzletágát. A skandináv médiacég magyarországi portfóliójának bővítése azonban itt nem állt meg, mivel teljes egészében felvásárolta a használt gépjárművek online kereskedelmére szakosodott hirdetési portált, a Használtautó.hu-t üzemeltető Használtautó Kft.-t is, aminek már korábban is 50%-ban tulajdonosa volt.
Mindeközben az általános apróhirdetési piac másik nagy szereplője sem pihent. Az eddig Apródként ismert – és az eNET korábbi kutatásában piacvezetőként azonosított – oldal 2014. április 14-től OLX néven él tovább. A szokatlannak számító döntés mögött tulajdonosi érdekek állnak, a dél-afrikai központú Naspers médiaóriás így kívánja kiépíteni a nemzetközi szinten egységes OLX márkát. Az olx.hu cím alatt továbbra is változatlan formában működik az oldal.
Csak egy maradhat
A piacvezetőség elérése és megtartása minden cég számára alapvető célkitűzés, mert ez a legjobb út a felhasználói bázis monetizálásához – vagyis, hogy bevételt, és így nyereséget tudjanak termelni a piacon. A legnagyobb szereplő fogja megszabni a játékszabályokat, alakíthatja ki a számára bevételt biztosító üzleti modellt. Jelenleg egyik szereplő sem képes komolyabb bevételt termelni, mindkét versenytárs óriási összegeket fektet a felhasználói bázis kiépítésébe és a márkaismertségre.
Az Apród/OLX bevételi és kiadási adatai nem ismertek, mert a tulajdonos Allegro Group egyben kezeli a portfólióját, viszont a Schibsted Classified Media Hungary Kft. 2012-es eredménykimutatása csak a Jófogásra vonatkozik, és ez alapján látható, hogy ugyan a Jófogás tulajdonosa a piac egyik nagy szereplője, ennek ellenére mérleg szerinti eredménye több mint 1 milliárd Ft veszteséget mutat.
Mérőszámok
Alaphelyzetben egy működő üzleti modellel bíró vállalat teljesítménye legkönnyebben és legszembetűnőbben a pénzügyi eredményeivel lenne igazolható, azonban a hazai online apróhirdetési piacon jelenleg tapasztalható viszonyok között ez nem vezetne reális értékeléshez. Pénzügyi jellegű elemzési lehetőségek hiányában az eNET-BCE egy olyan sokrétű módszertant dolgozott ki 2013 őszén, mely objektív szempontok alapján képes értékelni a szereplőket.
A módszertan olyan mutatószámokra koncentrál, amelyeket nem befolyásolnak a hirdetés minőségi tényezői, így objektíven képes értékelni a két nagy szereplőnek, az OLX-nek és a Jófogásnak a tevékenységét. Az online apróhirdetési piac elemzése a két szereplő 2014. április 04-i hirdetési állománya alapján történt.
Hirdetések száma és frissessége
A szereplők méretének a becsléséhez érdemes megvizsgálni a hirdetések számát, hiszen ez közvetve mutatja a mögöttes felhasználói bázis nagyságát, másrészt pedig hatással van az oldalak látogatottságára is. A tavaly őszi, online apróhirdetési piacról szóló eNET-BCE tanulmányban ennél a mutatószámnál ugyan még fej-fej mellett állt a két szereplő, de az idén április eleji adatfelvétel során az OLX oldalán már 2,5-szer annyi hirdetés volt, mint a versenytársnál. Ennek a hátterében részben az áll, hogy a szereplők időközben változtattak a hirdetési politikájukon, ami következtében a 90 napnál régebbi hirdetéseket törölték a felületükről.
Hirdetések összetétele
Az online apróhirdetési piacon három kategóriát lehet kiemelni, amelyek iránt hagyományosan magasabb érdeklődés mutatkozik, mint mások iránt. Ilyen az ingatlan, az állás, valamint a jármű kategória. A hirdetések összetétele alapján az OLX mind a három kiemelt kategóriában több hirdetéssel bír, mint a konkurens Jófogás, valamint ezen túlmenően a többi nagy érdeklődésű kategóriában is felülmúlja azt. A tavaly őszi felméréshez képest a mostani kép erős javulást mutat az OLX szemszögéből, ugyanis akkor még csak az ingatlan, az állás, a műszaki cikk és a ruházat kategóriákban tudtak több hirdetést felmutatni, mint a Jófogás, ami jármű és otthon kategóriában bírt több hirdetéssel.
Látogatottság
Az oldallátogatottsági adatok vizsgálata reális képet mutat az elért felhasználói bázisról. Az elemzés a Similar Web adatai alapján készült, mivel sem az OLX-ről, sem a Jófogás-ról nem állnak rendelkezésre hiteles, egyenértékes és publikus hazai internetes látogatottsági adatok. Az olx.hu helyett még az aprod.hu adatai kerültek lekérdezésre, mivel a közelmúltbeli névváltás miatt a múltbeli oldallátogatottsági adatok csak így elemezhetőek.
A heti látogatói szám alapján az OLX megelőzi és ugyan kis mértékben, de egyenletesen növelte is az előnyét a Jófogással szemben a közelmúltban. Míg az OLX látogatói száma 15,7 millió volt 2014 márciusában, addig a Jófogásnál ennek kicsit kevesebb mint a felét, 7,15 millió látogatót mértek. Az oldalon eltöltött idő és oldalmegtekintések tekintetében is az OLX bizonyult jobbnak. A visszafordulási arány (bounce rate) kapcsán viszont a Jófogás teljesített jobban.
2014. április elején piacvezető az OLX
Az idén április elején mért adatokat alapul véve a fenti módszertan minden mutatószáma alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az online apróhirdetési piacon az OLX – korábban Apród – továbbra is piacvezetőnek tekinthető. A piacvezető pozíció megtartásában azonban döntő tényező lehet, hogy az Apród márkanév OLX-re való lecserélése mennyiben befolyásolja majd a felhasználókat a jövőben, illetve az Expressz felvásárlásából származó előnyöket miként tudja a Jófogás kihasználni. A verseny magyarországi győztesének viszont az a szereplő lesz tekinthető, aki a nyereséget termelve tud működni – ahogy korábban ez az Expressnek évtizedeken keresztül sikerült.
A hivatkozott adatok a mellékelt dokumentumban találhatóak.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.