Kövess minket!

Marketing

Pozitív fordulat jöhetne a médiapiacon?

A Whitereport – 2012 top100 médiacégének tavalyi teljesítményét vizsgáló – adatai alapján akár optimisták is lehetnénk, ám kérdés, hogy az idei hatások mellett elindulhat-e a növekedés.

Egyedi hatások

A 2013/12-es WR-index 98, azaz 2 százaléknyit csökkent, így 247 milliárd forintot tett ki a top100 (pontosabban 97, adattal rendelkező) médiavállalat éves nettó összárbevétele 2013-ban. A céges árbevételek összegének kb. fele tekinthető reklámbevételnek. 2008-ban még 305 milliárdot termelt a top100 médiavállalkozás a magyar piacon, remélhetőleg most már tényleg elértük a gödör alját.

A Whitereport elemzéséből kiderül: a kép koránt sem egységes, az egyes vállalatok üzleti teljesítményét illetően nagy különbségek tapasztalhatók. A korábbiakkal ellentétben sok egyedi hatás befolyásolja az egyes cégek eredményét, így nincs biztos recept a sikerre vagy kudarcra.

Még mindig sok a veszteséges médiacég: a top 100-ból tavaly 31 cég zárta az évet mínuszos üzemi eredménnyel (az adózott eredményarányok is hasonlóak). Jó jel azonban, hogy az előző évekhez képest ez sokkal kisebb arányt jelent, közelítve a 2008-as állapothoz.

Összefoglalás a 2012-ben top 100 árbevételű médiavállalat közül arra a 97 vállalatra, amelyeknek 2013-ra is elérhető jelenleg a pénzügyi adata. Forrás: WR

Megjegyzések

Az adózott és üzemi eredmények, illetve a saját tőkék totálját nem elemezzük, mert számos egyedi torzító hatást tartalmaznak.

A fent részletezett módszertan miatt a lista nem tartalmazza a 2013-ban indult és esetlegesen a top 100-ba egyből bekerülő médiacégeket és pénzügyi adataikat.

Élet a félmilliárd felett

2013-ban 61 médiaszolgáltató nettó összárbevétele volt 0,5 milliárd felett, közülük 37 médiacég volt 1 milliárd forint feletti. Ez nem csak reklámbevételt jelent, hanem az adott médiavállalati üzleti modelljétől függően terjesztési és egyéb árbevételeket is (akár reklámbevételek nélkül). A Whitereport a kapcsolt vállalkozásokat egyik évre vonatkozólag sem vizsgálta.

Összefoglalás a 2012-es top100 médiavállalati listából az adott évben 0,5 milliárd Ft feletti árbevételű cégekre. Forrás: WR

Megjegyzés: az adózott és üzemi eredmények, illetve a saját tőkék totálját nem elemezzük, mert számos egyedi torzító hatást tartalmaznak.

A fent részletezett módszertan miatt a lista nem tartalmazza a 2013-ban indult és esetlegesen a top 100-ba egyből bekerülő médiacégeket és pénzügyi adataikat.

Nincs recept

Az átlag médiavállalati összbevétel kismértékben, de 2013-ban is csökkent a top 97 cégnél (a WR-index 99). Úgy tűnik tehát, mintha lassan elérnénk a gödör alját, miután közel 20 százalékos piacméret-csökkenés következett be 2008 óta: 58 milliárd forinttal lett kisebb a médiaszolgáltatók árbevételének volumene.

Az egyes médiavállalatok között azonban jelentős eltéréseket tapasztalhatunk. A legnagyobb árbevételcsökkenést az évről évre csökkenő, de még mindig piacvezető M-RTL szenvedte el, de említésre méltó csökkenést tudhat magáénak például a 2013-ban tulajdonost váltott Tarsago (ex-Readers’ Digest), a Viasat Hungária vagy az Axel-Spinger-cégek is, hogy csak egy párat említsünk a legnagyobbak közül.

Míg a válság elején, 2009-től jellemzően csökkent a médiavállalatok árbevétele és profitabilitása – a reklámbevételi fókuszúaké pedig különösen megsínylette a válságot -, addig a 2010-es években nincs egyértelmű trend arra vonatkozóan, mely típusú vállalatok tudnak nőni az utóbbi pár évben. Nincs általános trend, hogy mely médiatípusból, milyen portfólióval, milyen piac pozícióval, milyen üzleti modellel stb. lehet növekedést elérni (az akvizíciós stratégiát leszámítva).

Pedig közel annyi médiacégnek nőtt az árbevétele mindkét évben, mint ahányé csökkent: a top100-ból a 2011-2013-as időszakra minden évre adattal rendelkező s így összehasonlítható 90 médiavállalatból 26 cégnek nőtt minden évben az összárbevétele, és 33 cégé csökkent évről évre. 2011 óta mindkét évben növekvő árbevételt mutat például a Chello Central Europe, az I.T. Magyar Cinema, az RTL Kábeltelevízió, a Publimont, a Lapcom, az Advenio és az MTG Metro Gratis.

Fluktuáció a top 100-ban

A top100-as lista kisebb-nagyobb változása szintén évről évre megfigyelhető. A top 100 alsó határán meghúzódó, 250 millió forint éves nettó árbevételű – tehát a mikrovállalati cégszint környékén mozgó – médiavállalatok esetében természetes, hogy évről évre változhat, mely cég kerül épp be az aktuális éves top100-ba. Olyan is előfordul azonban, hogy korábban több száz millió forintos vagy akár milliárdos árbevételt produkáló cégek esnek ki. Ilyen a Neo FM üzemeltetője mellett az Express, a Rádió1 vagy a General Media.

A változással számos átalakuló, egybeolvadó, vagy épp felvásárlás következtében a vevőcégbe beolvadó esettel is találkozhatunk. Az akvizíció – akár az eladó, akár a vevő oldaláról nézzük – lehet előremenekülés, stratégiai döntés is. Jó hír az is, hogy „gazellák”, azaz 3-4 éve folyamatosan növekvő árbevételű cégek is vannak a listában, még ha kevesen is.

A kiesők helyett vannak új médiavállalkozások is, amelyek 2011-ben még nem üzemeltettek médiumot (pl. a Prodo Voice/Music FM, vagy a Parlament TV). Az új belépők nagyjából pótolják a kiesők árbevételét, de médiafogyasztási pozíciójuk, bevezetettségük értelemszerűen lassabban éri el a már bevezetett médiumok szintjét.

Profitvadászat

2008-ban 28 médiavállalat zárta mínuszban az évet a cég üzemi eredménye szerint, és sokáig 40 fölött volt a veszteséges cégek száma a top100-on belül – 2013-ban azonban megfordult a trend és „csupán” 31 médiavállalat került e csoportba. Veszteséges cég a top 100 médiavállalat minden szegmensében található. És bár fejlesztési, akvizíciós stb. okok is állhatnak a negatív eredmények mögött, a médiapiac 2008-as állapotát tekintve 2013-ban először épp csak közelített a piac a korábbi szerkezetéhez – igaz, itt számos egyedi hatás mutatkozik.

 

 

Módszertan

A gyorsjelentés segítségével a 2012-es top100 árbevételű médiavállalat főbb pénzügyi adatainak 2011-13-as alakulása követhető nyomon. A top 100 médiavállalat árbevétele a teljes piac több mint 90 százalékát jelenti.

A gyorsjelentés összefoglaló táblázatai a Whitereport.hu mediabrowser-szolgáltatás által listázott médiumokat üzemeltető kül- és belföldi cégek közül a Magyarországon működő médiavállalatként definiált gazdasági vállalkozások pénzügyi adatait tartalmazzák. A mediabrowser televízió, rádió, sajtó, mozi, közterület, internet és egyéb médiumokat üzemeltető szervezetek adatait egyaránt rögzíti. A pénzügyi adatokat Opten-forrásból és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) nyilvánosan elérhető E-beszámoló portáljáról aggregálják a médium- és céglistához.

Marketing

Újra magyar kézbe kerül a Boci

Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.

Közzétéve:

A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.

Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:

a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.

Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.

A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.

A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.

Tovább olvasom

Marketing

Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere

Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.

Közzétéve:

A Magyar Marketing Szövetség logója, forrás: MMSZ

Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.

„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt.  E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:

  • SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
  • SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
  • SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.

A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics)Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik. 

A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.

Tovább olvasom

Marketing

Versenyfelügyeleti eljárás indul a Temu online piactérrel szemben

Valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

Közzétéve:

Versenyfelügyeleti eljárást indít a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Temu online piactér európai működtetőjével, a Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szemben tanúsított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt – közölte a hatóság szerdán az MTI-vel.

Felidézik, hogy a GVH 2024. február 27-én közölte, számos bejelentés alapján több eljárás is folyamatban van a kínai Temu online piactér kereskedelmi gyakorlatával szemben.

Kiemelték, a rendelkezésre álló információk, adatok alapján

az Írországban bejegyzett Whaleco Technology Limited az általa üzemeltetett honlapon és a Temu mobilalkalmazáson keresztül valószínűsíthetően olyan árfeltüntetési és akciótartási gyakorlatot folytat, amely alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

A vállalkozás az általa értékesített termékek esetében „akár 95 százalék” (vagy magasabb) mértékű kedvezményeket kommunikál bizonyos termékkategóriákra, azonban ilyen mértékű kedvezmény a kategóriára történő kattintással nem lelhető fel a találatok között – írják a közleményben.
Részletezik, a GVH észlelte továbbá, hogy a vállalkozás a honlapon, illetve a mobilalkalmazáson elérhető termékekre vonatkozó akciós ajánlataival összefüggésben a teljes vásárlási folyamat alatt a termékek elérhetőségére vonatkozó sürgető jellegű tájékoztatásokat tesz közzé, például:

  • „már csak 4 maradt”,
  • „majdnem elfogyott”,
  • „megvásárolva 1 perccel ezelőtt”,
  • „Siessen! Több, mint x személy helyezte a kosarába ezt terméket”,
  • „Keresett! x eladva az utolsó 24 órában”,
  • A közelmúltban x-en értékelték 5 csillaggal”.

Ezek az üzenetek tartalmuk és vizuális megjelenítésük révén összhatásukban valószínűsíthetően alkalmasak arra, hogy a fogyasztókat sürgessék, illetve pszichés nyomásgyakorlás alá helyezzék a termék megvásárlására vonatkozó döntésük meghozatalában – tették hozzá.

A GVH észlelte azt is, hogy a honlapon a „Temuról” szóló linken közzétett és vallott értékek között a „Társadalmilag felelősségteljes – Jót tenni a világgal” kijelentés szerepeltetésével valószínűsíthetően megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot folytat a termékek lényeges jellemzőivel kapcsolatban, különösen a termékek környezeti hatásai szempontjából.

Továbbá a GVH azt is valószínűsíti,

a vállalkozás az általa népszerűsített, és forgalmazott termékek esetében azt a hamis benyomást kelti, hogy a termékek jogszerűen értékesíthetők, holott nem rendelkeznek „CE” megfelelőségi jelöléssel

– olvasható a közleményben.

Mindezek alapján a Gazdasági Versenyhivatal a Temu online piacteret működtető Whaleco Technology Limiteddel szemben a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indít.

Felhívták a figyelmet, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti annak kimondását, hogy a vállalkozás a jogsértést elkövette. Az eljárás a tények tisztázására és ezen keresztül a feltételezett jogsértés bizonyítására irányul. A vizsgálat lefolytatására biztosított időtartam három hónap, amely indokolt esetben két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható maximális bírság az érintett vállalkozás nemzetközi csoportszintű éves árbevételének a 13 százaléka lehet.

A GVH észlelte azt is, hogy a Temu a különböző közösségi médiumokban nagy követőtáborral rendelkező magyar influenszerekkel is népszerűsíti a termékeit.

Ezzel kapcsolatban a nemzeti versenyhatóság – összhangban a 2022 novemberében közzétett, influenszereknek szóló útmutatójával – fokozottan felhívja az érintett véleményvezérek figyelmét a reklámozással kapcsolatos szabályok betartására, illetve ennek elmaradása esetén a lehetséges jogkövetkezményekre.

A GVH elnöke felszólító levéllel élt a Temu termékeit is népszerűsítő egyik hazai influenszer felé, hogy hozza összhangba hirdetési tevékenységét a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénnyel

– tájékoztatott a GVH.

Hangsúlyozták, a GVH kiemelt figyelmet fordít a jelentős számú fogyasztó és vállalkozás érdekeit és piaci helyzetét befolyásoló, nagy technológiai vállalkozások és online platformok piaci magatartásainak vizsgálatára. A GVH az elmúlt években többek között a Google, illetve a PayPal számára is előírt versenykorrekciós kötelezettségeket, az Apple és a Booking.com pedig jelentős versenyfelügyeleti bírságokat fizetett Magyarországon.

Kitértek arra, hogy a magyar versenyhatóság 2023 februárjában fejezte be vizsgálatát a világ egyik legnagyobb e-kereskedelmi piacterével, a Wish-sel szemben, tavaly november végén pedig lezárta a TikTok vizsgálatát, amely során a magyar versenyhatóság globális hatású eredményeket ért el.

Tovább olvasom