Marketing
Reklámtorta 2013
Net-net költések tekintetében csekély növekedést mértek 2012-höz képest, a digitális média már a második helyezett.
A Magyar Reklámszövetség 2014. március 4-én, a korábbi évek bejelentéseinél jóval korábban, a társszövetségekkel együtt mutatta be a 2013. évi reklámköltési adatokat, amelyek 14. alkalommal kerültek összegyűjtésre, példátlanul széles szakmai összefogás eredményeként. A reklámtorta túlnyomó részének alapját a korábbi éveknek megfelelően a szakmai szervezetek adatgyűjtése képezi – idén a televíziós és rádiós reklámköltéseket az adott szektorok szakmai szervezetei külön gyűjtötték.
Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke, és Hivatal Péter, az MRSZ alelnöke elmondta, hogy a korábbi évekhez hasonlóan idén is a net-net költéseket összegezték az egyes médiatípusok szerint – az MRSZ és a társszövetségek célja, hogy összehasonlítható és ilyen módon elemezhető adatokat szolgáltasson a piacnak, ennek megfelelően évek óta törekszenek a konzisztens módszertannal történő adatgyűjtésre.
A felmért szektorok net-net reklámbevétele összesen 175,4 milliárd forint, ez 0,6 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest.
A szakmai szervezetek a tavalyi évhez hasonlóan szűrték ki a költéstípusok közötti átfedéseket, ezzel is megszilárdítva az adatfelvétel módszertanát. A médiatípusok nagy része körében auditált adatok alapján születtek meg a számok, ahol az auditált adatok beszerzésére nem volt lehetőség, ott a szakmai szervezetek szakértői becsléseket használtak a reklámköltés nagyságának meghatározására.
Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke hozzátette: „Az MRSZ és a társszövetségek célja, hogy a reklámköltés mérési metodikájának évről évre hasonló használatával jól elemezhető adatokat adjon a szakma kezébe. Az utóbbi években megfigyelhető reklámpiaci átrendeződés a tavalyi évben is folytatódott – mind a világméretű trendek magyar hatásai, mind pedig a magyar sajátosságok éreztették a hatásukat. A reklám erős eszköz a gazdasági növekedés megindításában és szinten tartásában – ennek megfelelően mind a szakmai, mind szélesebb értelemben vett iparági és legszélesebb értelemben nemzetgazdasági érdek, hogy a reklámköltéssel kapcsolatos elmúlt évekbeli tendenciák pozitív irányt vegyenek. A tavalyi eredmények reménykeltőek, és óvatos optimizmusra adhatnak okot a szakma egésze számára.”
Az adatok gyűjtésében résztvevő társszövetségek az alábbiakat emelték ki:
Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke: “A televíziós reklámköltések összege 2013-ban 45,6 milliárd forint volt. Bár az adat az előző évhez képest még némi visszaesést mutat, a csökkenés üteme jelentősen lassult. A piac döntő hányadát adó hagyományos reklámszpotokból származó bevételek összesen 3,7%-kal csökkentek. 2013-‐ban a kábeltelevíziók újra növelni tudták reklámbevételeiket.”
Novák Péter, az IAB Hungary elnöke: “A digitális reklám szempontjából mérföldkő a 2013. év, hiszen immár a második legnagyobb szelete a reklámpiacnak. Az előrejelzések szerint javuló gazdasági környezet várakozásunk szerint további növekedést hoz a digitális marketing és média számára.”
Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesületének elnöke: “A sajtópiaci bevételek a várakozásoknak és a piaci tendenciáknak megfelelően alakultak. A csökkenés ugyan folytatódott, de sokkal kisebb mértékű volt, mint egy évvel korábban. A reklám- és terjesztési bevételek közösen egyértelműen mutatják a sajtópiac súlyát, a gazdaságban betöltött szerepét. A klasszikus kiadóházak szerepe és részesedése fokozatosan nő és erősödik az online tartalmak területén is, a bevallást adó kiadóvállalatok összesen 5,5 milliárd forint online hirdetési árbevételt realizáltak, amely összeg mutatja, hogy a kiadók az online piac hirdetési szeletéből is jelentős részt tudhatnak magukénak.”
Vámos-Hegyi Attila, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke: „A hazai direktkommunikációs piac 28,9 milliárd Ft-ra tehető,ami az egy évvel korábbihoz képest 6%-os csökkenést mutat. Ennek fő oka az élesedő árverseny, miközben a DM tevékenység/aktivitás nem csökkent, sőt – főleg a digitális szegmensekben – még növekedett is.”
Szelei Szilárd, MKMSZ-OOH: „A stabil és erősődő outdoor médián belül a standard, kampányjellegű reklámeszközök (óriásplakát, citylight)reklámárbevétele és kihasználtsága jelentősen emelkedett az elmúlt évben, ami elsősorban az egyéb, egyedi eszközök megszűnésével, csökkenő használatával, másrészt több új hirdetői szegmens megjelenésével magyarázható (FMCG-szektor, OTC-költések, KKV-k).”
Turi Árpád, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesületének elnöke: „A rádiós költések mértékének abszolút mérőszáma emelkedett – ezt a jelenséget részben magyarázza, hogy az adatot közlő rádiók száma nőtt, így a rádiós piac majdnem 100%-át lefedi a mérés.”
Az adatok prezentációjához hozzájárult a Kantar Media.
A Reklámtorta adatait tartalmazó prezentáció az alábbi linken érhető el:
http://www.slideshare.net/reklamszovetseg/reklamtorta‐2013
A szakmai szervezetek prezentációi az adott szervezetek honlapjain érhetőek el.
Részletes adatok, grafikonok a mellékelt pdf-ben.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.