2016. október 10.

Újabb GVH-nagybünti

140 millió forintra bírságolta a GVH a Magyar Éremkibocsátó Kft.-t a fogyasztók ismételt megtévesztéséért.

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) döntése szerint a Magyar Éremkibocsátó Kft. tisztességtelen magatartást tanúsított, mert hamisan keltette a hivatalosság látszatát, és valótlanul állította reklámjaiban, hogy ingyenesen biztosítja az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából kibocsátott emlékérmet a magyarországi lakosoknak. Elhallgatta továbbá azt, hogy több termék rendelése esetén termékenként számítja fel a csomagolási és a postázási költségeket. A jogsértésekért 140 millió forint bírságot szabott ki a vállalkozásra a GVH.

A GVH megállapította, hogy a Magyar Éremkibocsátó Kft. valótlanul sugallta 2014 áprilisától, hogy hivatalos háttérrel rendelkezik, és a különböző érméket népszerűsítő reklámstratégiáját teljes egészében a hivatalosság, az állami elismertség látszatára építette, illetve megtévesztette a fogyasztókat az emlékérem ingyenességét tekintve 2015 februárja és áprilisa között.

Egy termék ingyenesként történő reklámozása ugyanis kizárólag az áru birtokbavételével összefüggő elengedhetetlen költségek felszámítását teszi lehetővé, azonban a vállalkozás olyan költségeket is felszámított csomagolási és postaköltségként (pl. kesztyűs kézzel történő csomagolás, 6 db-os éremtartó mappa, buborékos boríték), amelyek nem tekinthetők az emlékérem birtokbavételénél elengedhetetlennek - hangsúlyozzák.

Felrótták azt is, hogy a cég nem nyújtott tájékoztatást 2011 márciusa és 2016 júliusa között arról, hogy minden terméknél külön-külön számítja fel a csomagolási és a postaköltséget, ha a fogyasztó egyszerre több terméket rendel.

A GVH a bírság kiszabásakor a reklámköltség összegét vette alapul. A GVH súlyosító körülményként értékelte, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat intenzív volt és hosszabb ideig tartott, így a fogyasztói érdeksérelem kiterjedtnek tekinthető, valamint hogy a kampányüzenetek a fogyasztók széles körét érték el, így a jogsértés potenciális hatása jelentősnek tekinthető.

Ugyanígy vette figyelembe a kartellhatóság, hogy a jogsértő kereskedelmi gyakorlat erőteljesnek minősül az 1956-os érem esetében, mert az ingyenesség ígérete egyértelműen eljutott a fogyasztókhoz, a vállalkozás pedig a jogsértésekkel jelentős gazdasági előnyhöz jutott.

Enyhítő körülményként vette figyelembe a GVH, hogy a vállalkozás az 1956-os emlékérem és a csomagolási és postaköltségek kapcsán visszafizette a fogyasztóknak okozott kárt, módosította gyakorlatát, valamint kikérte az Önszabályozó Reklámtestület véleményét reklámkampányáról.

A fentieket követően a GVH korrekciós tényezőként vette figyelembe a bírságösszeg meghatározásánál, hogy a Magyar Éremkibocsátó Kft. – ismétlődő jogsértése miatt – visszaeső, így a bírság összegét a korábbi jogsértés súlyosságával arányosan növelte.

A megbírságolt vállalkozás azt közölte portálunkkal: a Magyar Éremkibocsátó Kft. megalapozatlannak tartja a Gazdasági Versenyhivatal elmarasztaló határozatát és azzal szemben fellebbezéssel él, mivel a cég tevékenysége a hatályos törvényi előírások betartásával jogkövető magatartáson alapul.

A versenyhivatal által kifogásolt TV reklámfilmmel kapcsolatban az Önszabályozó Reklám Testület etikai bizottsága egyhangúlag úgy foglalt állást, hogy az a hatályos jogszabályok rendelkezéseit és a Magyar Reklámetikai Kódex előírásait nem sérti - írták.

 

Címkék: gazdaság bírság gvh

Az üzleti titok hatékonyabb védelme?

2018. szeptember 18.

Nem kapott nagy visszhangot az üzleti titok magyarországi újraszabályozása, pedig az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény gyökeresen megváltoztatta az üzleti titokkal kapcsolatos korábbi szabályrendszert.