A Google még júliusban tette közzé állásfoglalását, miszerint többé nem tűri meg a hirdetései közt az olyan tartalmakat, amik ellent mondanak a „konszenzusnak” a koronavírussal kapcsolatban. A döntésben önmagában semmi különös nem lenne, az ügy háttere azonban sokkal bonyolultabb, mint az elsőre látszik.

Az Google döntésénének nem egyszerűen az a tény az alapja, hogy Amerikában még mindig sok áldozatot követel a koronavírus járvány, hanem az is, hogy a kormányellenes hangok felerősödésével a közösségi médián is ismét szárnyra kaptak a különböző megalapozatlan elméletek mind a belpolitikai eseményekkel, mind pedig a vírus elterjedésével kapcsolatban. A vállalat ezért megtiltotta a webhelyein és alkalmazásaiban az olyan szervezetektől érkező hirdetéseket, amelyek a tudományos konszenzussal ellentétes információt terjesztenek a koronavírus világjárvány idején.

Az eset újabb példát szolgáltat arra, hogy milyen eszközökkel léphet fel a közösségi média az álhírekkel szemben, és persze arra is, hogyan befolyásolhatja a politikai folyamatokat. Bár a Google a bejelentésben nem ezzel indokolta a szabályzat frissítését, egyértelműnek tűnik, hogy az egyre erősödő QAnon nevű hálózat ellen szól az intézkedés, akik különböző diskurzusokba becsatlakozva igyekeznek erősíteni Donald Trump hírnevét, miközben különféle, a miszticizmust és a féligazságokat ötvöző történeteket gyártva szereznek újabb és újabb követőket maguknak.

Az álhíreken alapuló hirdetéseken keresztül az összeesküvés-elméleteket terjedsztő szervezetek nagy bevételhez juthatnak. Ilyen hamis információ például, hogy az új koronavírust egy biofegyverként egy kínai laboratóriumban hozták létre, hogy a Microsoft alapítója, Bill Gates készítette, vagy egyszerűen hogy a vírus egy nagy csalás része.

A Facebook a Google-t követve augusztus 20-án jelentette be, hogy nem ajánlja többé a QAnon-t támogató csoportokat a felhasználók számára és kitiltja a felületről az összes olyan egyesült államokbeli militarista szervezetet és anarchista csoportot, melyek agresszióra ösztönzik követőiket és támogatják az erőszakot.

A Google már korábban kitiltotta a koronavírussal kapcsolatos káros hirdetéseket, például a „csodás” gyógymódokat vagy az oltásellenes mozgalom tartalmait, illetve áprilisban az 5G-vel kapcsolatos, alaptalan információkat tartalmazó hirdetéseket is tiltólistára helyezte. Az új irányelv mindezek mellett azt is megakadályozza, hogy a hirdetők saját hirdetéseket hozzanak létre, amelyek népszerűsítik a koronavírus összeesküvés elméleteit, azaz a Google innentől kezdve csak bizonyos intézmények számára engedélyezi a koronavírus-járványról szóló hirdetések megjelenítését, ideértve a kormányzati szervezeteket és az egészségügyi szolgáltatókat is.

Sokan túl kevésnek tartják a szigorításokat, Ethan Porter, a George Washington Egyetem média és közügyek professzora például az ABC News cikkében rávilágít, hogy a korlátozások túl későn jöttek és nem elég erősek. Ugyanebben a cikkben Cindy Otis, a CIA volt elemzője és az Alethea Group dezinformáció elleni társaság elemzési alelnöke is hasonlóan foglalt állást. Úgy fogalmaz: „A Facebook fellépése jelenlegi formájában nem elegendő, figyelembe véve a régóta beigazolódott tényt, hogy a csoport erőszakot ösztönöz, hamis információkat terjeszt amelyek valós károkat okoznak, és tudja, hogyan kell alkalmazkodni a Facebook platform kiaknázásához”.

A QAnon és a hozzá hasonló szervezetek nem most bukkantak fel először az amerikai közösségi média felületein. Az FBI már tavaly májusi közleményében is név szerint említette a QAnont, illetve felhívta a figyelmet rá, hogy az összeesküvéselméleteket terjesztő szervezetek egyre inkább a belterrorizmus részévé válnak az államokban.

Az ehhez hasonló esetek időről időre felvetik az internet-kormányzással kapcsolatos kérdéseket. A legfőbb problémát az jelenti, hogy ki irányítsa az eredetileg szabad médiumnak megálmodott platform tartalmait és hogy vajon a gyakran a szűz terep „gyarmatosítóiként” fellépő közösségi médiumoknak mekkora beleszólásuk lehet az irányításba?



Új módszerrel monitoringozott az ÖRT

13 órája

A gyerekeknek szóló digitális reklámok kérdése a testület fókuszában van, és ennek vizsgálatára új vizsgálati módszert vezettek be.

Véget ért a Brain Bar

16 órája

A 2020-as virtuális esemény megtartotta interaktív jellegét: a több mint 40 előadó közel 20 különböző országból csatlakozott be.