Marketing
Újrahasznosítás és újra felhasználás a Duna Plaza zöld kampányában
A Duna Plazát is üzemeltető Klépierre célja, hogy eljuttassa az üzenetet mindenki számára: egyszerű, mindennapi odafigyeléssel könnyen csökkenthető ökológiai lábnyomunk.
A tizenhat országban több mint száz bevásárlóközpontot üzemeltető, Európában piacvezető Klépierre CSR politikájának részeként valósítja meg hulladékgazdálkodási célkitűzéseit. Hosszú távú elkötelezettségének része a hét ország hét plázájában most megvalósuló esemény, az #ActForGood.
Magyarországon a Duna Plaza ad otthont az október 22-én kezdődő rendezvény sorozatnak, melynek középpontjában az újrahasznosítás és az újra felhasználás lesz. A vásárlókat színes programok várják, melyek központi eleme a környezettudatos életmód népszerűsítése – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.
Az Act For Good – Tegyél te is a Földért kampány elemeként a bevásárlóközpont a Cewe támogatásával átalakul egy fotókiállítássá és megtekinthető lesz számos sokkoló kép. Ezeknek témái mind a környezetszennyezés fogalmát, folyamatait és hatásait mutatják be, céljuk pedig közös: figyelemfelkeltés és elgondolkodtatás.
Az újrahasznosítás menő és ez már a divatvilágba is belopta magát. A bevásárlóközpont még korábban hirdetett versenyt hulladékból készült ruhák tervezésére, az első három helyen Sovány Daniella, Sinka Márta és Farkas Adrienn végeztek. Most a három tervező díjnyertes darabjait nézhetik meg az érdeklődők október 24 és 28 között. A ruhák kizárólag olyan anyagokból készültek, amiket nap mint nap kidobunk a kukába, megtalálható lesz bennük a bicikligumi, a magnószalag, a labda, a papír, de a szemeteszsák, a kupakok és az alumínium dobozok is.
Szintén szerdától hétfőig rendezik a „Te melyiket választod?” aktivitást. Ehhez egy hatalmas – 3,5 méter magas fát építenek fel hulladékból, hogy felhívják a figyelmet: ha elpusztítjuk a fákat, amelyek az oxigént termelik számunkra, mi is elpusztulunk.
Október 26-án pénteken pedig még inkább érdemes lesz a bevásárlóközpontba látogatni, mert példaértékű eseménynek lehetünk részesei: a Duna Pláza résztvevő üzletei száműzik a műanyag szatyrokat és helyettük vászontáskákba csomagolják a megvásárolt termékeket. A zsákokat egy workshop keretein belül pedig teljesen egyedivé tehetjük, hogy kedvencünkként mindig magunkkal vigyük, nemet mondva hosszútávon a felesleges műanyagokra.
Az ACT FOR GOOD, a Klépierre Group CSR stratégiája három pilléren nyugszik, tizenhárom konkrét vállalást tartalmaz 2022-ig, és további javaslatokat 2030-ig. A három pillér a következő:
Act for the planet
Az első pillér a 2008 óta végrehajtott intézkedések folytatása annak érdekében, hogy a Klépierre az innováció motorjaként járulhasson hozzá a mai környezetvédelmi kihívások kezeléséhez. A csoport ennek megfelelően elkötelezett az alacsony szén-dioxid-kibocsátású jövő és a körkörös gazdaság fejlesztése mellett.
Act for territories
Ez a pillér szemlélteti a Klépierre elkötelezettségét azon területek iránt, ahol működik. A társaság például helybéli szolgáltatók bevonásával támogatja azokat a helyi kezdeményezéseket, amelyek a jövő kereskedelmét és foglalkoztatását segítik elő. A polgári szerepvállalás különösen fontos a Klépierre Group számára, ezért külön teret biztosít a kulturális, jótékonysági és helyi vállalkozói kezdeményezéseknek a csoport valamennyi bevásárlóközpontjában.
Act for people
Ez a pillér a Klépierre Group és a bevásárlóközpontjaiban megtalálható márkák vásárlóinak és munkatársainak jólétére összpontosít. A társaság összes érintett csoportjára kiterjed és célja az értékteremtés a közösség minden tagja számára. Például a Klépierre elkötelezett a látogatók elégedettségének növelése mellett, és aziránt, hogy pozitív élményt nyújtson minden munkatársa számára.
Marketing
Kevesebbet költenek a cégek reklámra
Elértéktelenedett a magyarországi média reklámárazása, kevesebbet költenek a cégek reklámra a Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynökségének legfrissebb elemzése szerint, amely közel száz, a legnagyobb hirdető reklámköltési- és pénzügyi adatait vizsgálta, kiegészítve a Kantar Media Adex és a Nielsen közönségméréseinek adataival – közölte az ügynökség az MTI-vel.
A közlemény szerint az elemzés kiemeli, hogy
a legnagyobb vállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra a magyar reklámpiacon, sőt 2022-ben ez alig 0,4 százalék volt, miközben 2021-ben még 0,7 százalékot, 2006-ban 1,6 százalékot tett ki.
Az elmúlt másfél évtized alatt a magyarországi legnagyobb hirdetők az árbevételükhöz viszonyított médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették – tették hozzá.
Ezt a jelenséget a Mindshare elemzése részben azzal magyarázza, hogy csökkent az eredményesség: az adózás előtti árbevételarányos nyereség (EBIT) a 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9 százalékra, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Ugyanakkor azt is mutatja, hogy túl olcsó a magyar média, így az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, 2,2-szeresére növelték belföldi értékesítésből származó árbevételüket, illetve a szintén üzleti sikerességet jelző mutatójuk, az adózás előtti eredmény közel duplájára emelkedett (1,9-szeresére), addig a médiaköltésük mindössze 1,2-szeresére nőtt. Mindez rámutat arra, hogy
a hazai reklámszolgáltatások és a médiaköltések árazása jelentősen elmaradt más vállalati szolgáltatásokétól, és magasabb árak mellett is lenne kereslet a hirdetési szolgáltatásokra. Ezek alapján kijelenthető, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben
– írták.
A közleményben Somlói Zsolt, a Mindshare nemzetközi médiaügynökség magyarországi ügyvezetője kiemelte: “ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk”, Csehországban és Szlovéniában sem mutatkozik.
Borítókép: illusztráció
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.