Kövess minket!

Médiapiac

Megalakult a Főszerkesztők Fóruma

Közös etikai irányelveket fogadtak el a magyar média meghatározó szereplői, akik egyesületet is létrehoznak ezek betartására és terjesztésére. Ennek már korábban is nekifutottak, több év után végre összejött a kezdeményezés. A sajtótájékoztatón elhangzott: bár látszólag evidenciákról van szó, a kihívások és a nyomás csak nőtt a válság alatt, így minden korábbinál szükségesebb, hogy ki is mondják az alapigazságokat. Elhangzott többek között az is, hogy az avíttas újságírói szervezetek mellett lehetne alternatívát kínálni.

Közös etikai irányelveket fogadtak el a magyar média meghatározó szereplői, és Főszerkesztők Fóruma néven egyesületet hoznak létre ezen irányelvek betartásának és terjesztésének céljával. A Független Médiaközpontban tartott sajtóeseményen elhangzott: azért került sor erre a lépésre, mert “egyetértenek abban, hogy a szakma és a közönség érdeke is, hogy legyenek olyan közös értékek, amelyeket a szerkesztőségek – platformtól, műfajtól, célközönségtől, mérettől, világnézettől, stílustól függetlenül – mindannyian osztanak, ezek az értékek pedig legyenek ismertek és számonkérhetőek”.

Az irányelvek bevezetője úgy fogalmaz: “Az Etikai irányelvekhez csatlakozókként elismerjük és védjük a média szabadságát. A média legfontosabb feladata a tájékoztatás, a választói, fogyasztói, szülői és egyéb döntésekhez szükséges információk bemutatása, a szabad véleménynyilvánítás és a különböző vélemények áramlásának elősegítése, a szórakoztatás, és mindezeken keresztül a társadalom önismeretének erősítése”. Ez a munka azonban nem végezhető el a sajtóval szembeni megfelelő közbizalom nélkül – teszik hozzá.

Az idáig vezető folyamat több éven át húzódott. Mint Móricz Ilona a Független Médiaközpont részéről elmondta: már 4 éve vágytak erre a pillanatra, az etikai kódex első verziója ugyanis 2007-ben készült el. Az események aztán tavaly ősszel pörögtek fel, ekkor született az első konkrét javaslat egy szervezet létrehozására. Ehhez a főszerkesztők, egyéb vezető szerkesztőségi munkatársak személyükben csatlakoznak, azaz a felelősség közvetlenül hozzájuk rendelhető az elfogadott normák betartásáért.

Mint Weyer Balázs elmondta: nem volt még soha ennyire időszerű a szervezet létrehozása. A válság, a jogszabályi változások és a technológiai fejlődés együttesen ugyanis növekvő kihívást jelentenek a média számára, és így fontossá vált, hogy közösen mondjanak ki néhány alapvető igazságot. Ráadásul a médiacégekre nehezedő pénzügyi nyomás is nehezítette az utóbbi években az etikai szempontok figyelembe vételét.

A közös alapelvek kimondásán túl a főszerkesztői fórum célja, hogy erősítsék az etika oktatását az újságíróképzésben, esettanulmányokat és speciális irányelveket készítsenek, segítsék a szakmába vetett társadalmi bizalom növekedését, etikai tanácsadást és továbbképzést végezzenek, illetve a későbbiekben önszabályozói eljárásrendet dolgozzanak ki. Első lépésként a csatlakozott szerkesztőségvezetők publikálták felületeiken az irányelveket, s impresszumaikban folyamatosan jelzik annak elérhetőségét. A közös vállalás alapján az elveket aztán rendszeresen felülvizsgálják, a panaszokat transzparens módon kezelik.

A beszélgetésen számos szempont elhangzott. Többen is jelezték, hogy saját, akár a most elfogadott közös normáknál szigorúbb etikai kódexük van régebb óta. Kotroczó Róbert, az RTL Klub hírigazgatója ugyanakkor elmondta: nincs egy etikus médium, csak etikus média van. “Eddig is tudtuk, melyik szerkesztőség megy túl bizonyos határokon, most majd lehet figyelmeztetni”, jelezte a közös minimumok fontosságát.

György Bence, a TV2 szerkesztőségvezetője elmondta: számára pozitív meglepetés volt, hogy végül harminchoz közeli név gyűlt össze a listán, ami jelzi, hogy sok dolog van, ami összetartja a szerkesztőségeket. Ő a kezdeményezéstől a szakmai presztízs és minőség növekedését várja, s a továbblépés lehetőségét látja a kezdeményezésben.

A helyszínen csatlakozó Vicsek Ferenc, Klubrádió főszerkesztő is azt jelezte, hogy ez egy “dinamikus viszony”, azaz az együttműködés majd alakulni fog még. Hozzátette: az egyszerűnek tűnő alapelveket nem könnyű betartani, így egyfajta “kedves kényszerzubbonyt” vesznek magukra azok, akik ehhez csatlakoznak.

Radetzky András, a HEROE és a Katolikus Rádió képviselője szerint azon rendszerek tudtak stabilan működni, ahol megérte – anyagi értelemben is – etikusnak lenni, ehhez azonban az is kell, hogy a közönség – a figyelme megvonásával – büntesse az etikátlanságot. Ez a megállapodás meglátása szerint “egy tégla a házban”, amilyenek például a médiaszabályozás bizonyos elemei, illetve az önszabályozási együttműködések a hatósággal.

Tóth Levente, a Népszabadság megbízott főszerkesztője azt reméli, nemsokára “ciki lesz kimaradni”. Újdonságot jelent, hogy ennyiféle világlátású ember össze tudott fogni, mivel eddig négy-öt főnél többen nem ültek le, s ők is csak egyes platformok, jellemzően a politika mentén tudtak összefogni. Ez ebben az esetben viszont nem igaz. Az előrelépés azért is fontos, mert az tapasztalható, hogy a konferenciákon mindenki azt hangoztatja, mennyire etikus, az anoním felmérésekből viszont mindig kiderül, mekkora baj van.

Borókai Gábor, a Heti Válasz főszerkesztője Tóth szavaira reflektálva jelezte: eddig nem volt hiteles újságírói szervezet, a régebbi struktúrák politikával terhesek, így ez a fórum lehetőség arra, hogy legyen egy hiteles, szakmai szervezete az újságíró társadalomnak.

 

Az alapítók:

  • Barták Péter (Veszprémi Napló)
  • Borókai Gábor (Heti Válasz)
  • Elekes András (Fejér Megyei Hírlap)
  • Erdei Tamás (Metropol)
  • Gál Gyula (Helyi Téma)
  • Gavra Gábor (hvg.hu)
  • Gazda Albert (Origo)
  • Győrffy István (Veszprémi Napló)
  • György Bence (TV2 Tények)
  • Halmágyi Miklós (Vas Népe)
  • Íllisz László (Figyelő)
  • Juhász Gábor (HVG)
  • Kiss László (Észak-Magyarország, Kelet-Magyarország, Hajdú-Bihari Napló)
  • Kotroczó Róbert (RTL Klub Híradó)
  • Kövesdi Péter (Hír24)
  • Mészáros Zsófi (Index)
  • Mong Attila (Origo)
  • Móricz Ilona (Független Médiaközpont)
  • Murányi Marcell (Blikk)
  • Nádori Péter (Bors, Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete)
  • Nyerges Csaba (Kisalföld)
  • Pallagi Ferenc (Bors)
  • Radetzky András (Katolikus Rádió, Fehárvár Rádió, Helyi Rádiók Országos Egyesülete)
  • Román Balázs (Kreatív)
  • Sulyok Erzsébet (Délmagyarország/Délvilág)
  • Szigeti Péter (Kreatív)
  • Szilágyi Károly (Indóház)
  • Tóth Levente (Népszabadság)
  • Vass Péter (HVG)
  • Vicsek Ferenc (Klub Rádió)
  • Virrasztó Zsolt (Zalai Hírlap)
  • Weyer Balázs

 

A Főszerkesztők Fóruma nyitott, az alapítók várják mindazokat a csatlakozókat, akik elfogadják az etikai irányelveket és vállalják annak betartását. A csatlakozni vágyók Weyer Balázsnál, a weyer@t-online.hu e-mail címen jelentkezhetnek.

Az alábbi kapcsolt dokumentumban elérhetőek az etikai irányelvek magyarul és angolul.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom