Kövess minket!

Médiapiac

Adat(túl)védelem?

Javában zajlik az uniós adatvédelmi szabályozás átalakítása. A tétet jelzi a rengeteg módosító indítvány és a törvénykezést övező figyelem. A tervezet jelen szövegében akadnak ígéretes elemek, de a digitális iparág még nem lehet felhőtlenül boldog. Dr. Balogh Virágtól, a Magyar Reklámszövetség főtitkárától és az IAB Hungary policy-munkacsoportjának vezetőjétől kértünk pillanatképet.

Az interjú a Médiapiac november-decemberi lapszámában jelenik meg. Lapunk még nyomdában, az Európai Tanács viszont december 6-án tárgyalja az indítványt, így a printet megelőző online közlés mellett döntöttünk. (Majdnem) minden, amit az uniós adatvédelmi vitával kapcsolatban tudni érdemes!

dr. Balogh Virág

Az Európai Unió hosszú ideje dolgozik már az adatvédelmi szabályozása átalakításán, ami nem kevés aggodalmat szül a médiapiacon. Régóta húzódó folyamat ez, lassan el is felejtjük, honnan indultunk, és miért e nagy izgalom.

Az Európai Unióban jelenleg két jelentős jogszabály szabályozza az adatvédelmet. Az egyik az 1995-ös adatvédelmi irányelv, a másik a 2002-es ePrivacy irányelv. Már az utóbbi is azt jelezte, hogy a 2000-es évek elején, éppen a digitális fejlődés miatt, megjelentek olyan kérdések, amelyeket az adatvédelmi irányelv nem feltétlenül tudott kezelni. A technológiai fejlődés olyan mértékben felgyorsult, és olyan sok, adatvédelmi szempontból is érdekes felvetés eredt ebből, hogy az EU 2012 elején az adatvédelmi szabályozás megreformálása és egy új keretrendszer létrehozása mellett döntött: a jelenlegi irányelvi szabályozást rendeleti alapú váltja fel.

A rendeleti szabályozás ugyanis azt jelenti, hogy amennyiben az Európai Parlament elfogadja, a magyarországi törvényhozás nem tud a szabályozáson változtatni – az irányelvi szabályozással szemben, amikor az uniós jogalkotó jellemzően egy minimumszintet határoz csak meg, az EU-rendelet egységesen minden tagállamban alkalmazandó. A magyar parlamentnek mindössze annak a kereteit kell megteremtenie, hogy ki járjon el az érintett ügyekben, de például – eltérően az irányelvektől – nem is kell a szabályozást feltétlenül magyar jogszabályba átültetnie. Ennek ellenére – a könnyebb alkalmazhatóság érdekében – ezt meg szokták tenni.

Eredetileg miért csaptak le a politikusok az utóbb hálásnak bizonyuló adatvédelmi témára?

Úgy gondolom, hogy sokkal inkább a fogyasztói elvárások, az iparágra a fogyasztók felől érkező nyomás ennek az oka, mintsem politikai lobbiérdekek – a fogyasztók egyre több időt töltenek online, így a téma is egyre jelentősebbé vált. Az uniós szabályozás a fogyasztók védelmét, a fogyasztói szempontot helyezi előtérbe. Természetesen azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az iparág amerikai óriáscégei több esetben kerültek összeütközésbe az EU-val az uniós szabályoknak való megfelelés kérdései miatt.

Mint minden jogszabálynak, az uniós jogszabályoknak is van területi hatálya, azaz az alkalmazásukra kijelölt terület. A digitális környezet azonban bonyolítja a képet, a területi hatály értelmezése több problémát vet fel, mint az „offline” világban. Azt illetően, hogy mikor milyen jog alkalmazandó, egyszerűsítve alapvetően két megoldás lehetséges: vagy annak az államnak a jogszabályai, ahol a fogyasztó van, vagy annak, ahol a vállalkozás van. Ha az európai jog a „country of origin” elvét tisztán érvényesítené, előállhatna az a furcsa helyzet, hogy egy amerikai cég sok millió európai uniós állampolgár adatait kezeli, mégsem vonatkozik rá az uniós szabályozás. Az új rendelettervezet az alkalmazhatóság körében kiterjeszti és egyértelműsíti azon kapcsolóelemek számát, amelyek alapján egy nem európai székhelyű cég tevékenysége az európai szabályozás alá vonható. Ettől függetlenül alapvetően arról van szó, hogy a technológiai fejlődés tette ennyire fontossá ezt a jogágat. Tíz éve még nem beszéltünk trackingről, profilingról, targetálásról. Ez a jogszabályalkotás követi a jogfejlődés több ezer éves logikáját: amikor az ókori római gazdaságban megjelent a lízing intézménye, a jogászok a fejlődést követve alkottak.

Arról sokat hallunk, hogy a felek gyűrik egymást az adatvédelmi szabályozás alakítása közben, de kik is azok a felek, akik beleszólhatnak a kérdésbe?

Október 21-éig az Európai Parlament előtt volt a rendelet tervezete, és az EP különböző bizottságai tárgyalták a szöveget. A rendelettervezet jelentőségét és az iparág által is érzékelt tétet jól jelzi, hogy több mint 3000 módosító javaslattal jelenleg ez a legtöbb módosító javaslattal ellátott jogszabálytervezet az EP előtt. Utolsóként a LIBE elnevezésű bel- és igazságügyi bizottság mint a témában kijelölt fő bizottság foglalkozott a rendelettel, majd a LIBE-szavazás után elindult egy újabb folyamat, melynek keretében az Európai Tanács és az Európai Parlament megkezdik a már módosított szövegről való tárgyalásokat. Az Európai Tanácsba minden tagállam az állam-, illetve kormányfőjét delegálja, aki az adott kérdésben eljárási hatáskörrel rendelkező miniszterrel helyettesíthető. Amennyiben a parlament és a tanács meg tud egyezni a jelenleg a tanács előtt lévő szövegről, akkor elfogadásra alkalmas lesz, s visszakerül az EP elé, amely szavazni fog róla. Amennyiben nem születik megállapodás, a tanács visszaadja a szöveget, amit a parlament újratárgyalhat.

Az ügy pikantériája az, hogy jövő májusban európai parlamenti választásokat tartanak, tehát ha áprilisig nem zárul le a jelenlegi folyamat, új összetételű parlamenttel folytatódhatnak a tárgyalások.

A törvényhozók mellett hivatalos úton részesei-e az iparági érdekvédelmi szervezetek, fogyasztói csoportok vagy civil szervezetek az egyeztetési folyamatnak? Zajlottak-e szakmai egyeztetések?

Szakmai egyeztetések folyamatosan voltak, vannak. A civilizált lobbizás része az uniós jogalkotási gyakorlatnak. A tervek szerint 2013 nyarának végére el kellett volna fogadni a jogszabályt, de éppen amiatt csúszott meg a folyamat, hogy annyira soktényezős, sokakat érintő téma az adatvédelem.

Az IAB Europe hogyan vélekedik a jelenlegi tervezetről?

Az IAB szempontjából a legfontosabb eredmény az volt, hogy a tervezetbe a módosítások során bekerült a pszeudonim adat definíciója. Ezt a fogalmat egyébként a magyar jog is használja az elektronikus ügyintézésről szóló kormányrendeletben. Ez olyan adathalmazt jelöl, amely egy kapcsolóelemmel köthető egy adott személyhez. Ez azért fontos, mert az egész adatvédelem célja, hogy a személyes adatok (azok az adatok, amelyek kifejezetten az adott személyre jellemzőek, hozzá köthetőek) csak megfelelő céllal, megfelelő módon és ideig, a fogyasztó megfelelő hozzájárulásával legyenek kezelhetőek

A pszeudonimizált adatok esetén egy kapcsolóelemre van szükség, hogy adott személyhez lehessen kötni őket. Egy egyszerű példa: a telefonom IMEI-száma. A mobilszolgáltatónál megvan az a kapcsolóelem, amely alapján azonosítani tudná, hogy adott IMEI-számú telefon értékesítése mely szerződéshez köthető, de ha emelhető egy „kínai fal” az IMEI-számok és a szerződések adatbázisa közé, akkor e szám alapján ugyan visszakereshető vagyok, de nem egyértelműen, automatikusan és azonnali módon.

A pszeudonim adatok kérdése azért lényeges, mert a digitális iparágban tevékenykedő vállalkozások számára a leggyakrabban éppen az ilyen típusú adatok érdekesek. Ha a rendelet eredeti szövegében szereplő, az adatkezeléshez vagy a fogyasztó személyes, explicit hozzájárulását, vagy valamilyen jogszabályi felhatalmazást megkívánó szabályozás lép életbe, akkor adott esetben a pszeudonim adatok kezeléséhez is kifejezett hozzájárulás kell.

Az IAB ezért úgy gondolja, hogy a rendeletnek ebben az esetben kivételt kell biztosítania, azaz a pszeudonim adatok használatához a fogyasztónak ne kelljen hozzájárulást adnia. Ezzel kapcsolatban az a kérdés merül fel, hogy hogyan építhetőek megfelelő „kínai falak” az egyes adatbázisok közé. A LIBE által elfogadott szöveg ugyan bevezeti a pszeudonim adat fogalmát, de nem ad egyértelmű definíciót erre az adatfajtára vonatkozóan. A másik fontos kérdés, hogy pontosan mit értünk „kifejezett hozzájárulás” alatt. Azaz mely technológiai eljárásokat kell a fogyasztónak elvégeznie ahhoz, hogy feltételezhessük, kifejezett hozzájárulását adta. Amíg e két pont nem tisztázódik megfelelően a jogszabálytervezetben, addig az IAB Europe szerint az nem képviseli megfelelően a fogyasztók és az iparág érdekeit, nem is beszélve arról, hogy a hatóságoknak is gondot okozhat a nem egyértelmű jogszabály alkalmazása.

Nem jelentene könnyebbséget, ha a szabályozás irányelvi alapon maradt volna? Miért kellett mindenképpen a szigorúbb, rendeleti szabályozásra áttérni?

Az Európai Uniónak a kezdetektől alapvető célja az egységes európai piac megteremtése. Az irányelvi, úgynevezett minimumharmonizációs, vagyis csupán a minimumkövetelményeket meghatározó megoldások esetében felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha egyik vagy másik országban különböző szintű adatvédelmi szabályozás érvényesül. Ebben az esetben egy nagyon szigorú szabályozási környezetből jövő vállalat versenyhátrányt szenvedhet egy enyhébb hátterűvel szemben.

Így egy egész kontinens kerül versenyhátrányba például az Egyesült Államokkal szemben.

Ez a megállapítás attól függ, hogyan alakul a jogszabály szövege – az előbb mondottak alapján ez még nyitott kérdés.

Ha véletlenül marad a szigorú, több szempontból kérdőjelekkel teli szöveg, akkor milyen furcsa ügyekbe futhatnak bele az online szolgáltatók?

Egy extrém példát hozva: egy honlap újbóli felkeresésekor újra és újra hozzájárulást kellene adni az adatkezeléshez. Ez praktikusan azt is jelentheti, hogy a fogyasztónak folyamatosan a hozzájárulást jelentő „klikket” kérő felugró ablakokkal kell szembesülnie. Nem szükséges részletesen azt magyarázni, hogy egy ilyen változás nemcsak a digitális iparágat lehetetlenítené el, hanem a fogyasztó befogadási élményét is jelentősen rontaná.

Meddig kell izgulni? Van-e valamiféle határidő?

Az Európai Tanács december elején foglalkozik a kérdéssel, addig biztosan nem történik előrelépés, utána pedig az ott elhangzottaknak megfelelően folytatódik a jogszabályalkotás. Nagyon is elképzelhető, hogy ha áprilisig nem lesz elfogadott szöveg, akkor csak jövő ősszel kerül ismét napirendre a kérdés. A jelenlegi szöveg szerint a rendelet átültetésének határideje a hivatalos közzétételtől számítva két év.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom