Médiapiac
NeoFM-ügy: ezt mondja a médiajogász
Polyák Gábort kérdeztük meg annak nyomán, hogy a médiahatóság felmondta a nem fizető rádió szerződését, utóbbi viszont vitatja ennek jogszerűségét.
 |
| Polyák Gábor (forrás: pte.hu) |
Az NMHH Médiatanácsa, amely korábban még mentőövet – és egyben utolsó figyelmeztetést – ajánlott a NeoFM-nek, szerdán közölte: mivel a rádió nem rendezte – mintegy 750 milliós – hátralékát, ezért felmondják a vele fennálló médiaszolgáltatói szerződést. Közben azonban a NeoFM csődvédelmet kért, s ezen az alapon jogtalannak is gondolják a hatóság lépését, ahogyan azt sem értik, hogy a médiahatóság miért nem fogadta el az általuk felajánlott váltót. Földes Ádám, a NeoFM vezére elmondta: nem vitatják a tartozás tényét, ők ugyanakkor “csak” 587 millióval számolnak. A médium azt is felrótta a hatóságnak, hogy kommunikációja miatt álltak el a további tárgyalásoktól a reménybeli befektetők. Az egyre kuszább helyzetről Dr. Polyák Gábor jogászt kérdeztük.
“A felmondás annyiban biztosan jogszerű, hogy a médiatörvény szerint a Médiatanács a díjfizetés késedelme esetén a szerződést 30 napos felmondási határidővel felmondhatja. Nem köteles, hanem lehetősége van rá. Az ebből nem derül ki, hogy milyen szempontokat mérlegel a hatóság, az sem, hogy a késedelem után mennyi idővel gyakorolja ezt a jogot (jelen esetben a tartozás már tavaly is fennállt). Viszont a csődtörvényben valóban van egy olyan rendelkezés, ami szerint az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni, vagy azt nem lehet felmondani arra hivatkozással, hogy az adós csődeljárást kezdeményezett vagy a fizetési haladék időtartama alatt nem egyenlíti ki az ideiglenes fizetési haladék előtt keletkezett tartozásait” – mondja Polyák Gábor, aki szerint ugyanakkor tisztázni kell, hogy a csődtörvény és a médiatörvény adott rendelkezései milyen viszonyban vannak egymással, ami jó alapot ad a további jogvitákhoz. “Úgy tűnik, hogy jó taktika volt a NeoFM részéről a csődvédelem. Legalábbis lehet úgy értelmezni a csődtörvényt, hogy jelenleg tényleg nincs helye felmondásnak.”
Az is kérdéses, mi történik akkor, ha a NeoFM tényleg nem tudja folytatni, ugyanis nem automatikus, hogy új pályázat nyomán új rádió kerül a NeoFM által jelenleg használt frekvenciára. “Annyi biztos, hogy megszűnik a jogosultság. Semmi nem írja elő kötelezően, hogy új pályázatnak kell jönnie, üresen is maradhat ez a jogosultság. Ne legyen kétségünk, a hatóság, ha pályáztat is, nem fog kapkodni, hiszen nagy rajongója a Classnak. Ha pályáztat, abból várhatóan újabb botrány lesz, és jó eséllyel Fidesz-közeli cég nyeri a pályázatot. Bár ez ellen is szól érv, így meg kellene osztani az erőforrásokat. A tartozás behajtása kétséges, ha a cégnek nincs elég vagyona, akkor nem lesz miből behajtani.”
Arra a kérdésre, hogy egy újabb jogi – és rádiópiaci – hercehurcának milyen költségei lehetnek, nem kaptunk bíztató választ. Főképp, mert a Danubius és a Sláger eleve súlyos pénzekért perel. “A Sláger/Danubius-ügyben én a nemzetközi választottbírósági eljárásban jelentős kártérítésre számítok, amit a magyar állam fizet meg. Magának az új pályáztatásnak a költségeit nem nagyon lehet kiszámolni, mivel az a hatóság működésének a része, külön tételként nem, legfeljebb munkaórában jelenik meg. Az is egy jelentős kockázat, hogy be akar-e lépni valódi szakmai befektető erre a nem túl vonzó piacra, vagy kizárólag politika-közeli pályázónak van szándéka és esélye. A Neo példája nem túl biztató…” – mondja Polyák Gábor, aki a Mérték blogon arról közölt nemrégiben egy posztot, hogy a jelen körülmények közölt hogyan vált teljesen egyértelműen, számokkal is alátámaszthatóvá, mennyiben volt realitásuk a két új országos rádió által annak idején, a frekvenciapályázat keretében beadott üzleti terveknek és a kapcsolódó díjfizetési vállalásoknak.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás