Médiapiac
Tovább vacakol az adatvédelmi szabályozással az Európai Unió
Egyre kevésbé valószínű, hogy a jövő évi európai parlamenti választások előtt sikerül megújítani az európai adatvédelmi szabályozást. Mindenki azzal érvel, hogy ezt „a megfelelő időben” kell megtenni, csak éppen arról nincsen egyetértés, hogy mikor is van az. A késedelem akár jó is lehetne a digitális piacnak, de ebben a formában inkább árt.
A Tanács még pontosítana
December 6-án tárgyalt az Európai Tanács az új adatvédelmi szabályozásról, és már az előjelek sem voltak túl kecsegtetőek. Ahogyan a Business Week is utalt rá, nem volt lehetetlen a megállapodás, de komoly kétségek merültek fel, mivel a tagállamok egy része elhamarkodottnak tartotta volna az új rendelet leokézását, mondván a tét nagy, példának okáért nem szabad százmillió eurós nagyságrendű bírságot bizonytalan szöveg alapján kiróni.
Végül azoknak lett igazuk, akik azt várták, hogy az Európai Tanács nem hagyja jóvá az így is majdnem 4000 módosítóval „terhelt” szöveget. A tanácsi indoklás (12. oldal) szerint aggályos lenne, ha az adatvédelmi ügyek egy európai szuperhatósághoz tartoznának, mert ugyan így egyszerűsödne a több piacot érintő ügyintézés a vállalkozások számára, az állampolgárok jogainak védelme viszont nem lenne kellően biztosított, mivel nem lehetne megfelelő „közelséget” teremteni a szuperhatóság és köztük. Valamiképpen tehát a helyi adatvédelmi hatóságoknak is segíteniük kell az ügyintézést, amennyiben szükséges, ami alávág a korábban elfogadottnak tűnő „one-stop shop” elvnek. A közleményben foglaltak szerint még dolgozni kell a szövegen, hogy az állampolgárok jogai ne csorbuljanak.
Az időfaktor
Az időfaktor több szempontból is érdekes. Legfőképpen azért, mert jövő tavasszal európai parlamenti választásokat tartanak. Ez mindenképpen mérföldkő ebben az ügyben is. Az Európai Tanács mostani állásfoglalása nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy nem lesz új szabályozás jövő tavasz előtt, pedig az egész átalakítási folyamatot elindító Viviane Reding nagyon szerette volna, ha addig sikerül leváltani az előző, immár tizennyolc éves adatvédelmi szabályozást.
Mások azonban nem igyekeztek annyira ezzel, így például – mások mellett – a németek és a britek is behúzták volna a féket. A folyamatot inkább lassítani igyekvők többnyire azzal érveltek, hogy nagyon összetett szabályozásról van szó, amelynek ráadásul nagy a tétje mind az állampolgárok, mind az európai egységes digitális piac szempontjából, így egyáltalán nem gond, ha a „még csak” 2012 januárjában elindult átalakítás még egy ideig napirenden marad. Reding ugyanakkor azzal érvelt, hogy már így is sok idő telt el, és éppen az egységes piacnak tesznek be azzal, ha olyan témákat nyitnak meg, amelyekről elvileg már megegyezés született. Így tehát a két éve húzódó átalakítás az egyik oldal szerint túl gyors, a másik szerint túl lassú…
Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni: az elfogadást követően két éve lesz az uniós tagállamoknak az új rendelet implementálására. Eközben viszont az idő szalad, és ha a technológiai fejlődés ilyen gyorsasággal folytatódik (és miért feltételeznénk mást), akkor előfordulhat, hogy az elejéről újra lehet kezdeni az egészet.
Örül-e a digitális piac?
Mint dr. Balogh Virággal, a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) főtitkárával és az IAB Hungary policy-munkacsoportjának vezetőjével még korábban készített interjúnkból kiderült: bár Reding az októberi állapotot már ideálisnak találta volna, a digitális piac szereplőiben még voltak, vannak kérdések. Nem lehet például tudni, hogy mi lesz az ún. pszeudoním adatokkal (ezek definícióját megtalálja az interjúban), és mit értünk „kifejezett fogyasztói hozzájárulás” alatt. Ennek alapján tehát örülhetnénk a késedelemnek, mivel nem fogadtak el olyan szöveget, ami az iparágnak nem megfelelő.
Valójában azonban szinte senkinek sem jó a mostani tanácsi döntés, mivel egy olyan témát pécéztek ki, ami az online piacnak éppenséggel nem lett volna hátrányos, hiszen a one-stop shop logikájú adatvédelmi hatóság könnyítette volna az adminisztrációs terheket a vállalkozások számára. Nem esett viszont szó a többi, piaci szempontból élesebb kérdésről, pontosabban nem tudni, hogy ezekkel mi lesz. A szöveg tehát nem tökéletes, csak éppen mindenki szerint másért nem az.
Maga Reding azt mondja, hogy két hónap alatt visszalépés következett be, és nem ért egyet a vita legújabb fordulójában előkerült érvekkel. Hozzátette: mindig is gyorsítani kívánta a folyamatot, de nem minden áron, mivel nem volna jó, ha kiüresednének a – véleménye szerint – egyszer már kialakított keretek.
Az IAB Europe oldalán egyelőre nem olvasható állásfoglalás az Európai Tanács ülése nyomán.
Így kezdődött
Az Európai Unióban jelenleg két fontos jogszabály szabályozza az adatvédelmet. Az egyik az 1995-ös adatvédelmi irányelv, a másik pedig a 2002-es ePrivacy irányelv. Ez utóbbi is arra irányult, hogy valamiképp kezeljék a digitális fejlődésből eredő kérdéseket. Mivel ezek a kérdések csak egyre súlyosbodtak, és a mára 18 éves első irányelv nem végképp nem tűnik elégséges megoldásnak, az EU 2012 elején az adatvédelmi szabályozás megreformálása és egy új keretrendszer létrehozása mellett döntött. Ennek keretében a jelenlegi irányelvi szabályozást rendeleti alapú váltja (váltaná…) fel. A vita éppen a rendelet szövegéről folyik.
A rendelet tervezete október 21-éig az Európai Parlament előtt volt, és az EP különböző bizottságai tárgyalták a szöveget. „A rendelettervezet jelentőségét és az iparág által is érzékelt tétet jól jelzi, hogy több mint 3000 módosító javaslattal jelenleg ez a legtöbb módosító javaslattal ellátott jogszabálytervezet az EP előtt. Utolsóként a LIBE elnevezésű bel- és igazságügyi bizottság mint a témában kijelölt fő bizottság foglalkozott a rendelettel, majd a LIBE-szavazás után elindult egy újabb folyamat, melynek keretében az Európai Tanács és az Európai Parlament megkezdik a már módosított szövegről való tárgyalásokat. Az Európai Tanácsba minden tagállam az állam-, illetve kormányfőjét delegálja, aki az adott kérdésben eljárási hatáskörrel rendelkező miniszterrel helyettesíthető. Amennyiben a parlament és a tanács meg tud egyezni a jelenleg a tanács előtt lévő szövegről, akkor elfogadásra alkalmas lesz, s visszakerül az EP elé, amely szavazni fog róla. Amennyiben nem születik megállapodás, a tanács visszaadja a szöveget, amit a parlament újratárgyalhat” – derül ki a dr. Balogh Virággal még novemberben készített interjúnkból. Itt tartunk most.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én