Kövess minket!

Médiapiac

Mobilos generációváltást kutatott az eNET

Újabb generációváltás zajlik a mobiltelefóniában, a 4G, vagy más néven LTE mobil szélessávú hálózatok fokozatosan terjednek el világszerte, így Magyarországon is. De vajon mit érzékelnek ebből a felhasználók? Mennyire nyitottak az új eszközökre, amelyekkel kihasználhatók az új hálózat képességei? Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának legfrissebb anyaga a 4G mobilinternet-hálózat és a jövő eszközeinek fogyasztói vetületeit járta körbe.

Ismét fókuszban a lefedettség

Idehaza a megfelelő hálózatfejlesztések és a körültekintő felhasználói tesztelések után 2012 elején indult el az első 4G/LTE mobilinternet kereskedelmi szolgáltatás-, azaz több mint másfél éve elő lehet fizetni az új szolgáltatásra. Az új generációs hálózat indulása sokban hasonlított a 20 évvel ezelőtti hőskorszakra, amikor a 2G-s mobiltelefon szolgáltatás méterről-méterre hódította meg az országot. Újra fókuszba került ugyanis a lefedettség, vagyis, hogy az emberek hány százaléka és hol használhatja az új hálózatot – írja a kutatási összefoglaló.

Gyors internet mobilon is

A 4G hálózat – sokszor a vezetékes szolgáltatást is túlszárnyalva – gyors internetezést tesz lehetővé. Fontos különbség a két évtizeddel ezelőtti hálózatépítéshez képest, hogy az induláskor ezúttal az adatszolgáltatások kerültek a középpontba. A 4G egyik legfontosabb előnye a gyors internetezés, bárhol, bármikor.

Azzal, hogy a 4G a telefonok felé is nyitott, várható, hogy a 4G/LTE hálózat terjedése idehaza újabb lendületet vesz majd az olcsóbb, megfizethető árú 4G-s telefonok érkezésével. Fontos azonban, hogy ehhez az embereknek először meg kell ismerniük az új hálózatot, hallaniuk kell a 4G-ről és mérlegelniük kell, hogy az miben nyújt kedvezőbb lehetőséget, mint a sokuk által ismert és szeretett 3G-s szolgáltatások.

Hallott-e már Ön a 4G mobilinternet-szolgáltatásról?

Az eNET, 18 évesnél idősebb, rendszeres internetezők körében végzett friss felmérése szerint a válaszadók közel négyötöde (79,3%-a) hallott már a 4G mobilinternet-szolgáltatásról. Némileg árnyalja a képet, hogy mindössze minden harmadik ember (34,6%) állította magáról, hogy pontosan tudja is, mi az.

Európa: kezdődik!

Persze az LTE képes készülékek eladása még nem feltétlenül vezet a 4G szolgáltatás gyorsabb terjedéséhez, bár fontos előfeltétel. Például a nálunk fejlettebb Nyugat-Európában annak ellenére, hogy sok LTE-s készüléket adnak el, még viszonylag kevés a tényleges 4G előfizető. Miközben Európa fejlettebbik felén az újonnan eladott mobiltelefonok közül már minden harmadik támogatja az LTE-t, a technológia a felhasználók körében csak most kezd elterjedni. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a 4G nem minden szolgáltatónál érhető még el, illetve ahol elérhető, ott sem nyújt teljes földrajzi lefedettséget, leginkább a nagyvárosiak élvezhetik annak előnyeit Nyugat-Európában is.

A napjainkban zajló áttörés után a szakértők a szolgáltatás gyorsuló terjedését vetítik előre. Az Ericsson alelnöke, Douglas Gilstrap szerint 2018-ra a világ népességének hattizede fér majd hozzá LTE-s szolgáltatásokhoz, az előfizetések száma pedig több lesz egymilliárdnál.

Mobilnet: legyen olcsó, megbízható és mindenhol elérhető

A mobilinternettel kapcsolatban világos elvárásaik vannak azoknak, akik már használják ezeket a szolgáltatásokat (a kutatásban részt vettek 43,4%-a). A legtöbben a telefonjuk képernyőjén használják a mobilnetet (29,7%), ennél kevesebben, (12,9%) használják azt számítógépen (adatkártyával, mobil stickkel) és mindössze 7,1% mobilinternetezik a telefonját modemként használva.

Használ-e mobilinternetet? (egyik lehetőség nem zárta ki a másikat)

Érdekes és fontos tény, hogy a mobilnet használóknál is többen vannak azok (51,9%), akik WiFi-n keresztül szoktak internetezni a mobiltelefonjuk képernyőjén. Mindez azt mutatja, hogy van lehetőség tovább bővíteni a mobilinternet-használók körét azok közül, akik nem szeretik, hogy a WiFi révén helyhez vannak kötve.

Az eNET kutatása kitért arra is, hogy milyen elvárásaik vannak a mobilinternettel kapcsolatban azoknak, akik már most is használnak mobilinternetet.

Ezek alapján úgy tűnik, hogy a mobilinternet vonatkozásában elsősorban a jó ár-érték arány, a megbízhatóság és a széleskörű használhatóság (lefedettség) a legfontosabb szempontok.

„Kisokosok”: az okostelefontól a többi kütyüig

A mobilinternet terjedése mára elérte a mindennapi használati tárgyainkat is, a mobiltelefon után hamarosan beköltözhet a kameránkba és az óránkba is. Ezért az eNET kutatásának második részében azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak a ma fogyasztói a jövő termékeihez. Ezek egy része már ma is hozzáférhető és egyre elterjedtebb (leginkább az okostelefon, a smartTV vagy a táblagép), más részük létezik, de kevéssé elterjedt (például az okosóra, az okoskamera vagy az intelligens porszívó) egy harmadik részük pedig létezik már ugyan, de az egyszerű fogyasztók egyelőre nem juthatnak hozzá (ilyen az internetezésre képes szemüveg, az internetre kötött hűtő vagy a tárgyak nyomtatására alkalmas 3D printer).

A kutatásban azt járták körbe, hogy vajon használják-e már a válaszadók az adott eszközt, szívesen kipróbálnák, illetve megvásárolnák-e? A vizsgált 12 eszköz közül az internetre kötött hűtő, az okosóra és az intelligens, internetezésre képes szemüveg (mint amilyen a Google Glass) osztotta meg leginkább a közönséget. Míg az okostévé (smartv), a tablet, illetve az autóba szerelhető mobilos GPS nyomkövető megítélése a leginkább egyöntetű.

A válaszadókat egyébként három jellegzetes csoportba lehetett osztani a szerint, hogy hogyan viszonyultak ezekhez az eszközökhöz. Az „elutasítók” (22,9%) rendszerint sem nem használják az adott eszközt, de nem is vágynak arra, hogy kipróbálják. Az „instant get” („azonnal akarom”) csoport tagjai (37,8%) leginkább azzal tűnnek ki, hogy köztük találhatók legnagyobb számban azok, akik leginkább nyitottak a vásárlásra – kivéve az okostelefont, amivel közel kétharmaduk eleve rendelkezik és az internetre kötött hűtőt, amitől még ők is idegenkednek. Végül a „kütyümániások” (39,3%) szinte mindenre azt mondják, hogy kipróbálnák (kivéve, amivel már rendelkeznek), viszont a vásárlást még átgondolnák.

Az okostelefon érdekes törésvonalat képez a kutatás résztvevői között: akinek nincs, nagy valószínűséggel tartozik a többi eszköznél is az elutasítók közé, miközben a mobilinternetet is jóval kisebb valószínűséggel használja. A többiek esetében úgy tűnik az okostelefon (és a mobilinternet) egyfajta trójai falóként működhet, ami sokaknál megnyitja az utat a többi kütyü felé.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom