Médiapiac
A közösségi média sikere egyelőre a Facebook sikere
Három számjegyű növekedést vár a közösségimédia-költések terén Odysseas Ntotsikas, a Thinkdigital ügyvezetője, akit a Facebook Napon kérdeztünk. A szakember szerint nem szabad elfelejteni, hogy a közösségi oldal óriási növekedést élt meg, amit cégként nehéz kezelni, ugyanakkor látható a professzionálisabbá válás a hirdetők kiszolgálása terén. A márkák számára létfontosságú, hogy megértsék a közösségi média, mint keret lényegét.
 |
| Odysseas Ntotsikas |
Hogyan látod a magyar piacot? Miért éri meg a Thinkdigitalnak egy ilyen kis piacon új szereplőként megjelenni?
Nem annyira Magyarországra önmagában fókuszálunk, hanem a régióra, amelynek több országában is jelen vagyunk. Ugyanakkor Magyarország az egyik legfejlettebb piac, elég csak az online médium reklámtortából kihasított részarányára gondolni. A válság negatív hatással volt ugyan a magyar gazdaságra és ezzel a médiapiacra, de optimisták vagyunk a folytatást illetően. Tudom, hogy belülről minden sokkal rosszabbnak látszik, de a magyar piac szerintem nagyon jól strukturált és a szereplők edukáltak. A régió számos országa még nem jár ebben a fejlődési szakaszban.
A közösségi média elvi lehetőségeinek implementálásában előrébb járnak a nagyobb, érettebb médiapiacok. De látszik-e ilyen különbség a közeg használatát érintő kreativitásban?
Természetes, hogy a nagyobb, érettebb piacok előrébb járnak az implementálásban, hiszen nagy ügyfelekkel, nagyobb büdzsékkel dolgoznak. A kreativitás viszont egyáltalán nem méret függvénye, így a magyar, a cseh vagy a görög piac nincsen hátrányban. Ezekben az országokban is lehet találkozni a közösségi média kreatív – és ami még inkább számít – hatékony alkalmazásával. Lehetnek különbségek, de óriási lemaradást nem látok. A közösségi médiában pont az a jó, hogy sokak számára elérhető megoldás, nincsenek olyan erőforrás korlátok, mint például egy tévékampány esetében.
A közösségi média hype javában tombol, de mennyire van nyitottság a hirdetőkben, ügynökségekben az átgondolt használatra? Kreatívnak lenni egy ilyen közegben talán könnyebb, mint hatékonynak, márpedig átgondoltság nélkül az utóbbi nem megy.
Jelenleg talán éppen az a legnagyobb kérdés a közösségi médiában, hogy milyen megtérülést várhatunk a befektetésünkért cserébe. Az első lépés a sikerhez a közösségi média, mint keret megértése. Nem mehetünk fel csak azért a Facebookra, mert a többiek is azt csinálják.
A kérdés az, hogy milyen hatással van a közösségi média a fogyasztóink életére. Fontos része az életüknek? Mi úgy látjuk, általánosságban igen, de ez számos tényezőtől függ: terméktől, célcsoporttól, stb. A hatékonysághoz elengedhetetlen, hogy monitorozzuk a korrelációt az aktivitásaink és az értékesítés alakulása között. Ez persze nehéz, de semmiképpen nem lehet megúszni.
Ha már értékesítés: mitől ad el a közösségi média?
Először is a nagy elérés miatt: minden országot érint a közösségi média térnyerése. A magyar piacon 3,3 millió felhasználó fölött jár a Facebook, akiknek a 65 százaléka napi szinten visszatér. A másik dolog, hogy a szájreklám mindig is fontos tényező volt a vásárlási döntésekben, ami a közösségi médiában új lendületet és platformot kapott. A Facebookon hosszabb távon nem a játékos alkalmazások lesznek a legfontosabbak, hanem a közösségi vásárlást lehetővé tevők.
Egyelőre a magyar hirdetők zöme inkább presztízsből van jelen a Facebookon, mert “ott kell lenni”” Szerinted mikorra érhetünk el oda, hogy tudatosan használják a platformot, amikor valóban indokolt és hatékony.
Már látszanak a szemléletváltás első jelei, amelyek nem meglepő módon a nemzetközi cégek felől érkeznek. Egy példa: a világ legnagyobb hirdetője, a Procter & Gamble egyre nagyobb összegeket költ a közösségi médiára, és egyre több vásárlója érkezik ebből a közegből. Vagy ott vannak a légitársaságok, amelyek közül egyesek máris ügyfélszolgálati platformként tekintenek a Facebookra. A nemzetközi cégek tehát már nem pusztán játékszerként a közösségi médiára, és ez a változás meg fog történni néhány éven belül a helyi cégeknél is.
Sokat beszélünk általában a közösségi médiáról, de ilyenkor gyakran valójában a Facebookra gondolunk. Jöhet a közeljövőben más szereplő, amely hasonló vehemenciával hódítja meg a világot?
Mindig fontos különbséget tenni az egyes cégek között, hiszen mindegyik külön történet: más üzleti modellre épít, másképp használják a fogyasztók. A YouTube, amely egyébként a világ második legnagyobb keresője, egyben egy óriási elérésű közösségi oldal is. A Twitter szintén remek eszköz, de teljesen másra jó, mint a Facebook. Jelenleg nem látok olyan erejű szereplőt, mint amilyen a Facebook, de bármi megtörténhet. Azt sem mondanám, hogy a Google nem rukkol ki valamikor egy erős vetélytárs platformmal.
Tehát a közösségi médiának tulajdonított rendkívüli siker valójában inkább a Facebook sikere jelenleg?
Most egyértelműen a Facebook sikeréről van szó, amit aztán kiterjesztenek az egész kategóriára. Ezzel együtt vannak ígéretes cégek, amelyek maguk is nagy sikert érhetnek el a jövőben.
A Facebook állandóan változik, ami időről-időre ijedelmet okoz a „rá települő” márkatulajdonosoknak, holott a hirdetőknek inkább a stabil, kiszámítható játékszabályok kedveznek. Mennyire figyel a Facebook a hirdetői igényekre?
Ne felejtsük el, hogy a cég több mint 600 millió “ügyfelet” szerzett hét év alatt. Ezt a növekedési ütemet nem könnyű kezelni. Úgy látom, hogy a Facebook egész jól boldogul a kérdéssel. Dublinban személyesen szereztem arról tapasztalatot, hogy milyen gyorsan fejlesztik a csapatot, de még mindig növekedésben vannak.
Ami kifejezetten a hirdetőket illeti: rájuk is jobban figyelnek. A Facebook számos olyan rendezvényt szervez, amelyeken esettanulmányokat mutatnak be a piac edukálására. Hasonlókkal jelentkeznek az olyan hivatalos partnerek is, mint amilyenek mi vagyunk. Nem mondom, hogy holnapra már tökéletes lesz a hirdetők kiszolgálása, de a törekvés egyértelmű.
A Facebookon egy sor olyan hirdetési lehetőség van, amihez nem kell más, csak a márkatulajdonos és a közösségi oldal. Mi a hivatalos partnerek által képviselt hozzáadott érték?
Valóban vannak önkiszolgáló hirdetési lehetőségek, de a leghatékonyabb, kiemelt reklámozási formákat a hivatalos partnereken keresztül lehet igénybe venni. Másfelől – bár ez nem a legfontosabb tevékenységünk – tanácsadással is tudjuk az ügyfeleket segíteni. A hype óriási, de egyáltalán nem mindegy, hogy hogyan jelenik meg egy márka a Facebookon.
Van valamiféle képed arról, hogy mennyi pénzt költöttek tavaly közösségi médiára a hirdetők a régióban, s hogy mi várható az elkövetkező években?
A közösségimédia-költés döntő része a Facebookra megy, erről, ahogyan a szegmens egészéről, nincs hivatalos számadatunk. Különböző becslések persze vannak, de ezekbe nem érdemes belemenni. Az elkövetkező években éves szinten három számjegyű növekedés várható. Gondoljunk csak bele, az Egyesült Királyságban már most az összes display megjelenés negyede a Facebookon realizálódik, ami döbbenetes szám.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én