Médiapiac
Domain miatt bírságolt Miskolc
30 ezres szabálysértési bírságot kapott egy kft. vezetője, mert a cég által regisztrált domain címében megtalálható volt a Miskolc szó is.
Vállalkozása honlapjának címében szerepel a Miskolc szó is? Készüljön, mert lehet, hogy hamarosan önt is megpróbálják megbírságolni a kelet-magyarországi város illetékesei! Az első bírságot már ki is rótták.
Egy magánszemélytől 30 000 forintot követel Miskolc Megyei Jogú Városának Hatósági Osztálya, amiért az előbbi által vezetett cég a város engedélye nélkül regisztrálta be a Miskolcpont.hu elnevezésű domaint, ahol egyébként tervei szerint miskolci kulturális ajánlókat tett volna közzé, legalábbis a megbírságolt ember ezt állítja.
Egy régi rendeletet vettek elő
A határozat egy 1994-ben alkotott (19/1994. számú) helyi rendeletre hivatkozva rótta ki a büntetést, melynek értelmében “Miskolc város nevét, ennek ragozott, rövidített, mozaikszós vagy toldalékos formában történő használatát bármely jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet elnevezésébe, rendezvényei címébe csak előzetes engedély alapján veheti fel, illetve használhatja.” A rendelet 1994-ben nem tett említést weboldalak, domainek regisztrációjáról, és arról, hogy ehhez a város engedélye szükséges lenne (akkoriban még az internet csak néhányak kiváltsága volt Magyarországon, a penetráció szinte nulla volt). Pont emiatt tett néhány hónapja kísérletet a város, hogy egy friss helyi rendelettel kiterjessze a domainekre is szabályozást, ám az ezzel kapcsolatban benyújtott rendelettervezet a kirobbant országos sajtóbotrány és jogi aggályok miatt végül nem ment át a helyi képviselőtestületen. Egy helyi önkormányzat ugyanis nem hozhat országos hatályú rendeletet, ahogy erről dr. Mayer Erika, az Internet Szolgáltatók Tanácsának jogásza akkoriban fel is hívta a figyelmet a sajtóban. “Egy önkormányzati rendelet területi hatálya a helyi önkormányzat közigazgatási területére terjed ki. Míg a személyi hatály a helyi önkormányzat közigazgatási területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. Így domain név esetén meglehetősen érdekes az önkormányzati rendeletben engedélyhez kötni annak használatát. Ezek szerint ugyanis a miskolci székhelyű cégnek, vagy a miskolci lakosnak tilos, míg a Miskolcon kívüli címmel rendelkezőknek szabad lesz a „miskolc” megnevezés domain névben történő használata, külön engedély nélkül. Ez utóbbiakra ugyanis az önkormányzat nem alkothat kötelező érvényű szabályt. Piaci hátrányt tehát csak a miskolci cégek szenvednének” – idézte akkoriban a jogászt a Borsod Online. Az ISZT-s szakember arról is szólt, hogy “sajátos lenne, hogy a név engedély nélküli használata szabálysértési eljárást vonna maga után, hiszen csak kirívóan közösségellenes magatartást minősíthet szabálysértéssé önkormányzati rendelet, és önmagában a domain névben történő városnév használat gyaníthatóan nem lehet ilyen és ez törvényességi aggályt is felvet”.
 |
A polgármester feljelent
Bár akkor a képviselőtesület “megadta magát”, azaz végül a sajtóbotrány miatt nem fogadta el az 1994-es szabályozás kiterjesztését a domainekre is, sőt a vitatott rendelettervezettel összefüggésben még március végén az önkormányzat kiadott egy sajtóközleményt, mely úgy végződik, hogy “a Miskolc karakterláncot tartalmazó domain nevek használóinak jelenleg nincs a város irányából előírt adminisztrációs teendőjük.”), a város nemrég mégis kipostázta az első szabálysértési bírságcsekket a domain gazdájának. Ő feltehetőleg amiatt került a hatóság látókörébe, mert a miskolcpont.hu névre az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő Miskolc Holding Zrt.-nek is fájt volna a foga, ugyanis épp két órával a regisztrációt követően tárgyalta a “MiskolcpONt kártyarendszer” ügyét a helyi képviselőtestület. A szabálysértési hatóságnál egyébként maga a polgármester tette meg a fejlelentést.
Jogi útra viszik az ügyet
A bírságot most a miskolci székhelyű ME-GA Kft. ügyvezetőjének kellene befizetnie, aki azonban teljes mértékben vitatja a határozat jogi megalapozottságát, és mint arról a cikkünk elkészítésében segítséget nyújtó domainabc.hu portál beszámolt, az érintett magánszemély kifogást nyújtott be a miskolci jegyzőhöz és levelet írt az őt a hatóságnál feljelentő miskolci polgármesternek.
A teljes történethez egyébként az is hozzátartozik (bár az ügy jogi megítélése szempontjából irrevelánsnak tűnik), hogy a miskolcpont.hu oldalon a kft. végül nem indította el a tervezett kulturális ajánlót, hanem a domaint továbbértékesítette valakinek. A kft.-t ezért azzal támadták, hogy valójában csak nyerészkedni próbált abból, hogy a város honlapján megjelent közgyűlési programból értesülve megpróbálta megelőzni az önkormányzatot, illetve annak cégét a domain regisztrációban. Ám ezt a feltételezést az érintett egyrészt cáfolja és csak véletlen egybeesésnek tartja a történteket, másrészt az önkormányzati cég is megtehette volna, hogy előre gondolkodik, és levédi a domaint, ha úgy látta, hogy arra valóban szüksége lehet. Harmadrészt pedig a rendelet, ami alapján a város kirótta a büntetést, tudomásunk szerint nem is vonatkozik az internetcímekre, de mégis, az komoly törvényességi aggályokat vethet fel, hiszen egy helyi hatóság nem alkothat országos hatályú szabályozást. Épp ez volt a probléma – lásd fent – a rendeletet a domainekre is kiterjeszteni szándékozó korábbi rendelettervezettel kapcsolatban, amit nem fogadott el a képviselőtestület.
Az ügy további érdekessége: a kiszabható bírság a Miskolc névvel való visszaélések esetén maximum 30 ezer forint a rendelet szerint, és bár a hatóság szerint enyhítő körülményként figyelembe vette, hogy a “szabálysértő” személlyel szemben az elmúlt 2 évben nem történt bírság, valamiért mégis a kiszabható maximális összeget követeli.
Az ügyről valószínűleg hallunk még, mi pedig írunk…
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás