Kövess minket!

Médiapiac

Ki másolta le Az Év Honlapja versenyt?

Van, aki hitelrontást, van, aki sima viccet sejtett először Az Év Honlapja versenyre kísértetiesen hasonlító, ám ingyenes megmérettetés mögött. A szervező szerint semmi ilyesmiről nincs szó, nagyon is komolyan gondolja. A neve ugyanakkor több spammer bejelentő oldalon is felbukkant, s furcsa kód beépítését kérték a résztvevőktől a verseny elején. Tudatos hitelrontó akcióról azonban szerintünk nincs szó.

Sok jó verseny kis helyen is elfér?

A történet február elején kezdődött, mikor Az Év Honlapja versenyt főszervezőként jegyző Varga István közleményt juttatott el a sajtóhoz, miszerint hamisítják az idén már tízéves versenyt. Tény, hogy “a másik verseny” neve Az év legjobb honlapja, s a két megmérettetés honlapja között is mindössze a domainvégződésben van különbség (http://azevhonlapja.hu/ illetve http://azevhonlapja.net/). Eleinte nem tűnt komolynak a történet, az általunk megkérdezettek egy része viccet sejtett az ügy mögött már tavaly év végén, mikor rátaláltak többen az utóbbi site-ra. A 2010-ben már 353 nevezést begyűjtő versenyt ugyanis időről-időre kritikák érték az idők során, és afféle fricskának tűnt az ügy, amit vicces kedvű szakmabeliek gründoltak.

Mint aztán kiderült, a szervezők, illetve a közülük nevesíthető Tollas Roland komolyan gondolták az ügyet, s a hamisításos közleményről is kiderült, hogy volt előzménye. Varga István és Tollas Roland e-mailben és telefonon is beszéltek több alkalommal. Az általunk látott levélváltás lényege: Varga számon kéri a másik verseny szervezőjét, hogyan gondolta a név- és url hasonlóságot, Tollas pedig azzal érvel, hogy nem akar semmi rosszat, csak egy másik versenyt.

Hozzátartozik ugyanakkor, hogy Az Év Honlapja márkanév nem áll jogi védelem alatt, így tehát Varga Istvánék maximum etikátlanságot kérhetnek számon. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál azt tanácsolták, hogy forduljon a Gazdasági Versenyhivatalhoz. Az Év Honlapja verseny szervezője ugyanakkor elmondta: mégis fontolgatja a jogi lépéseket, mivel üzleti kárt okozott számára a másik verseny.

Elmondása szerint többen is jelezték a “másolást”, míg mások azt hitték, hogy a .net végű domainen elérhető megmérettetés azonos a tíz éve futó versennyel, így az azzal kapcsolatos esetleges kifogásaik miatt Varga Istvánnál vagy épp az Internet Marketing Klubnál (IMK) reklamáltak. Ilyen tipikus panasz volt például, hogy kéretlen levelet kaptak, miután regisztráltak, s minden apróság miatt (megvan a zsűri, beüzemeltek egy support e-mail címet, stb.) e-mailekkel bombázták őket.

Éppen e kellemetlenségek miatt kezdett Varga István utánanézni, hogy ki lehet a másik verseny mögött, amely egyébként időben nem annyira ütközött az IMK által jegyzett megmérettetéssel. Az Év Honlapja gálája ugyanis 2010 decemberében lezajlott, míg az ingyenes verseny eredményhirdetését február 28-ra ígérik, ami egyébként többszörösen halasztott határidő már.

 

Furcsa kód és tömeges levelek

Nem Varga volt ugyanakkor az egyetlen, aki furcsának találta a másik versenyt, hozzánk ugyanis egy majdnem nevező e-mailje is eljutott, aki regisztrált ugyan, de végül a versenyben való részvételt jelző kódot nem ültette be az oldalába, mivel azt illegális linképítésre alkalmasnak találta. Később azonban, másokkal együtt, e-mailt kapott Tollas Rolandtól, ám nem szervezői, hanem honlapépítő vállalkozói minőségben.

A történet azért érdekes, mert Tollas Roland neve csak némi nyomozás után kapcsolható a versenyhez, nevesített kontakt nincsen a verseny oldalán, ám aztán több nevező is kapott tőle ajánlkozó e-mailt. Nemcsak a versenyen résztvevők jártak így: az egyik „spammer bejelentő” oldalon Tollas Rolanddal igen hosszan foglalkoznak, s volt olyan is, aki – állítása szerint – az NMHH-nál is bepanaszolta.

Ennek fényében már érdekesebbé kezd válni a történet. Felmerülhet ugyanis a gyanúja, hogy Tollas Roland esetleg a nevezők tudta nélkül linképítésre használta a versenyt baráti honlapok számára, s a regisztrációk révén megszerzett e-mail címeket megszórta aztán üzleti ajánlatával. Ezen kérdések tisztázására megkerestük Tollas Rolandot.

 

Ki az a Tollas Roland?

Tollas Roland állítása szerint egyetemista, aki a versenyt önmaga és más lelkes netesek szórakoztatására szervezte meg, a honlap építéses ajánlattal pedig csak személyhez nem köthető e-mail címeken keres meg másokat. Ez utóbbi nem illegális, bár hozzátartozik, hogy pl. info@ címek sem szórhatók meg bármivel automatikusan, csak ha egy egész céghez köthetőek, s nem egy emberhez. (Szerkesztőségünk is egy info@ kezdetű címre kapott tőle több ajánlatot.)

Tollas Roland első blikkre nem köthető a versenyhez, mivel egy Gmailes cím van csak megadva kontaktnak. Ám nézzük meg a szervezők által a nevezőknek tavaly küldött kódot, amely beépítése esetén láthatatlan hivatkozásokat tartalmaz a verseny mellett más oldalakra is.

<a title=”Az Év Legjobb Honlapja verseny” href=”http://www.azevhonlapja.net/”><img border=”0″ src=”http://www.azevhonlapja.net/jpg/barna1.jpg” /></a><br /><a title=”Autósiskola” href=”http://www.autosiskola.biz/”><img src=”http://www.azevhonlapja.net/jpg/ures.png” width=”100″ height=”2″ border=”0px” /></a><br /><a title=”Babaruha” href=”http://www.babaruha.biz/”><img src=”http://www.azevhonlapja.net/jpg/ures.png” width=”100″ height=”2″ border=”0px” /></a><br /><a title=”Korrepetálás” href=”http://www.korrepetalas.net/”><img src=”http://www.azevhonlapja.net/jpg/ures.png” width=”100″ height=”2″ border=”0px” /></a>

Azt feltételezve, hogy a verseny szervezőinek olyan oldalakat érdemes promotálniuk, amelyek hozzájuk köthetőek, utánanéztünk, ki regisztrálta a többi site-ot. Az Autosiskola.biz-nél a kontakt személy a Who.is adatai szerint egy bizonyos Tollas Roland, és egy Szondi utcai cím van megadva. Az itt megadott hirdetési telefonszámot pedig a Tollas Roland saját oldalán és hozzánk is eljutott reklámlevelében is megtaláljuk.

A Babaruha.biz esetében a cím csak egy házzal tér el, ahogyan a Korrepetalas.net esetében is. Arra persze nincsen garancia, hogy bármelyik cím is valós lenne, mivel a domain regisztrátor GoDaddy.com ezzel nemigen törődik. A Babaruha.biz-től még a Mukorom.net oldalra jutottunk el, amely hasonló minőségű, felépítésű oldal, itt is ugyanazt az utcát adta meg a névtelen regisztráló, ám teljesen más házszámmal.

Próba szerencse alapon az elérhető telefonszámok közül az egyiken sikerrel jártunk, Tollas Rolandot kerestük, ám nem a weboldalakkal, hanem a versennyel kapcsolatban, s megerősítette, hogy jó helyen járunk. Így sikerült összerakni a képet magunk részéről, miközben Varga Istvánék is hasonló következtetésekre jutottak. A nevére rákeresve többezer említést találtunk az interneten, nem épp hízelgő hangnemben. Ezek egy része minden elérhetőségével „közszemlére teszi”, mint spammert, míg mások a honlapkészítési ajánlata mögötti tudást kérdőjelezik meg. Végül azzal sikerült rávennünk a válaszadásra, hogy talán nem szerencsés ezeket válasz nélkül hagyni.

 

Miért szervezte a versenyt?

Megkérdeztük Tollas Rolandot, hogy miért indította a versenyt. Válasza szerint “Az Év Honlapja nevű, fizetős verseny, a 25 ezer forintos nevezési díjjal egy évtizede lefedi és szűk körbe zárja a teljes magyarországi honlapkészítést – senki másnak nem volt alkalma versenyben, összehasonlításban megmutatni a tehetségét, csak annak aki leszurkolt 25 ezret, és ez így ment 10 éven át. Ezen kívántam változtatni, hogy a csórók is szóhoz jussanak, akár olyanok is, akiknek szerény ingyentárhelyen szikráznak fel a képességei”.

Érvelését azzal folytatja, hogy a zsűri névsora igazolja őt: “Törekvésemet, hogy legyen Ingyenes Honlapverseny is, megértette és az ingyenes verseny ügye mellé állt számos köztiszteletben álló személyiség, s egyúttal elvállalta, hogy részt vesz a pályázó honlapok elbírálásában: Rajk László, Lezsák Sándor, Kéri László, Ferge Zsuzsa, Makovecz Imre többek között. De a zsűri szigorúan szakmai részében is elismert szakemberek vállalkoztak a (szintén honorárium nélküli) bírálói munkára: Maurer Dóra és Peternák Miklós a Képzőmûvészeti Egyetemről, Vattay Gábor (SZTAKI, ELTE), Mikola Bence (Infografika, Népszabadság), Kovács Gergely (Origo, Iwiw) többek között”.

A zsűri tagjait megpróbáltuk elérni, s a legtöbbektől nem kaptunk válaszokat. Az egyik szakmai zsűritag ugyanakkor nem látott semmi kivetnivalót a kezdeményezésben, az egyetlen necces elemnek a névhasonlóságot tartotta: “Tollas Roland szervezőként kért fel, hogy egy megszűrt honlap listát nézzek át és bíráljam el saját szempontjaim szerint. Ezt szívesen, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül (a verseny is ingyenes) megtettem. A szervezőkkel személyesen nem találkoztam, a kapcsolatot e-mailben tartottuk. Egy lelkes egyetemista támogatásra érdemes kezdeményezését láttam (látom) a dologban”.

 

A legviccesebb választ Debreczeni József közírótól kaptuk, így ezt vágatlanul közöljük:

  • Miért adta a nevét a versenyhez? Jellemzően politikusként, közíróként ismerjük, nem honlap ítészként.
  • Nem a nevemet adtam, hanem az ítélőképességemet és az ízlésemet.
  • Ki kereste meg? Személyesen találkozott a szervezőkkel (Tollas Rolanddal)?
  • Tollas Rolanddal személyesen találkoztam a Duna partján egy csőszkunyhóban, ám akkor még nem sejtettem, hogy az imperialisták kémje és Titó ügynöke.
  • Pontosan milyen szempontok alapján kell a zsűrizésben részt vennie?
  • Nem kell, a részvételem önkéntes volt, továbbá lásd az 1. pontot.

A zsűri általunk elért tagjai tehát valóban tudatában vannak annak, hogy szerepelnek az oldalon, és ez ellentmond annak a többek által hangoztatott sejtésnek, miszerint Tollas “csak kirakta” a nevüket a site-ra. Nehéz az időrendiséget visszakövetni, ám feltehető, hogy amikor a felkérés megtörtént, Tollas még nem keveredett spammer gyanúba, hiszen a nevének utánakeresve bizonyosan megkérdezték volna tőle, hogy mi igaz ebből.

 

Linképítés és spam?

A fentebb közölt kódrészletet egy nevezését beadott versenyző küldte el, s ennek kapcsán megkérdeztük Nebehaj Viktort, a Google szakemberét, hogy illegális-e ilyen kódok használata, a kódot oldalába illesztő tudta nélkül. Válasza szerint “a leírt linképítési módszer a kereső illegális manipulálása, és büntetést von maga után. A webhelytulajdonosoknak a kód mielőbbi eltávolítását javasolom, utána pedig felülvizsgálat kérését. Általában véve csak olyan külsős plugint, widgetet, kódrészletet használjunk oldalunkon, amiben teljes mértékben megbízunk. Gyakran a spam linkek kódolt formában vannak, és felhasználói szemmel nem észrevehetőek, erre különösen kell vigyáznunk”.

Mint a példa mutatja, volt, aki észrevette, hogy problémás lehet a verseny emblémája mögé rejtett kód, ám sokan nem. Számos olyan induló volt, akinek a kód behelyezése is meghaladta a tudását, többek között épp emiatt üzemeltek be a verseny során egy support e-mailcímet (amiről e-mailt küldtek a résztvevőknek). Van olyan site, amelynek a kódjában a kérdés feltételekor még szerepelt a vitatott kód, mostanra viszont eltűnt.

Kód a Szabolcsvonulas.hu oldalban

A linképítést egyébként Tollas Roland sem tagadta, ám nem látott benne kivetnivalót, s azóta abba is hagyták: „Pár napig december legelején valóban vállalkoztunk két társunk számára link kihelyezésére: ennek azonban az volt az oka, hogy a munkára megállás nélkül rengeteg időt és energiát áldozó barátaink és barátnőink között voltak olyanok akik babaruhás, autósiskolás, korrepetálással összefüggő vállalkozással próbálkoztak ekkoriban, s kértek minket, ha már ennyit segítenek ingyen, legalább egy weboldalas utalással mi is segítsünk. Ezt azonban azonnal abbahagytuk, mert nem illett össze az Ingyenes Verseny természetével – harmadik hónapja már hogy ez megszűnt”.

A fenti állítással szemben február elején még volt olyan lap, amelynek benne maradt a kódjában a vitatható részlet, ám ennek az is az oka lehet, hogy egyszerűen elfelejtették “leszedetni”. Azóta azonban ezt megtehették. Kérdés persze, hogy az ezernél több nevező mindegyikénél orvosolták-e a “bakit”. Tény, hogy a nevezett site-ok jelentős része egyáltalán nem is rakta ki az indulását jelző emblémát, míg mások (talán az akció után nevezettek) teljesen rendben lévő kódot kaptak ehhez. Tehát nehéz ezt szervezett csalásnak felfogni.

A történetet tovább színezi, hogy Tollas Roland számos embernek küldött az utóbbi hónapokban e-mailes ajánlatot, melyben 20 ezer forintért Joomla alapú weboldal építését vállalja. A honlapjára látogatva elolvasható, hogy milyen szolgáltatásokat nyújt pontosan, s milyen árfekvésben. Szerepel ezek között holnapépítés és SEO is, ugyanakkor az árazás és kialakításánakmetódusa nem tűnik reálisnak, a versenytársakra vonatkozóan sem. (E témában, éppen Tollas kapcsán Berényi Konrád is írt egy bejegyzést.)

A Tollas Roland által szétküldött levéllel kapcsolatban a fentebb már linkelt spammer bejelentős oldalon valaki – sajnos név nélkül – azt írta, hogy, miután ő megrendelt egy honlapot az egyetemistától, az az ő rendszeréből küldött ki több ezer spamet. A névtelenség álarca mögé rejtőző közegben ugyanakkor nehéz bármit bizonyítani.

A spammer váddal kapcsolatban Tollas Roland azt írta nekünk, hogy “semmi köze az Ingyenes Honlapversenynek a magam megélhetése érdekében, az egyetem mellett végzett munkámhoz, amiről az Általad jelölt blogban szó van. Ez két teljesen külön dolog, akár szenet is lapátolhatnék, a honlapversenynek ezzel sincs összefüggése. Pár félreértést azonban szívesen eloszlatnék. Nem spam-elek. Küldök ki (időnként) üzleti ajánlatokat a másodállásban, szabályos papírokkal végzett munkámhoz, ezeket azonban az alábbi törvényeknek mindenben megfelelve teszem. Kizárólag a cégek kapcsolatfelvételre szánt email címeire – tehát e célból általuk megnevezett e-mail címekre – küldök levelet (ezek többnyire info@ előtagúak és Kapcsolat vagy Elérhetőség menüpontok alatt szerepelnek többek között). Kifejezetten a kapcsolatfelvétel céljából a honlapra helyezett e-mail címekre pedig a hatályos magyar törvények szerint írni nem spam-elés, különösen, ha előtte azt is tisztázom, hogy az info@ előtagot nem magánszemély vagy egyéni vállalkozó adta meg”.

Való igaz, hogy Tollas Roland a birtokunkba jutott méltatlankodó e-mailek alapján jogilag nem spammelt, viszont az internet tömeges megszórására, úgy tűnik, ennek ellenére érzékenyek a felhasználók. Másfelől a honlap verseny egyik nevezője arról tájékoztatott, hogy ő regisztrációjára használt e-mail címére kapott spamet, tehát azt gyanítja, hogy összefüggés van a regisztrálás és a megkeresés között. Ez persze megint nehezen bizonyítható, ugyanakkor az bármely versenyre nézve káros, ha ilyen gyanú merül fel, akár gondatlanságból vagy a kívánatosnál alacsonyabb piacismeretből eredően.

 

Következtetések

Az Év Honlapja “klónverseny” meglátásunk szerint nem vicc és nem is szervezett lejáratás, ám professzionális versenyként nehezen értelmezhető. Egy versenynek a tapasztalatok szerint akkor van értelme, ha presztízzsel bíró, azonosítható bizottság oszt díjakat, meghatározott szempontrendszer alapján. Szempontokat az oldalon nem találunk, a zsűri pedig, bár nagynevű, de nem feltétlen a honlapfejlesztési jártassága kapcsán (tisztelet a kivételnek). 1200 feletti számú honlap kezelhetetlen, nem is csoda, ha húzódik a verseny.

“Nincs olyan igényünk, hogy ’a díjat valaki a mellkasára tűzze’, nem kívánunk díjátadó ceremóniát csapni, nem óhajtunk a médiában dicsekedni, mi egyes egyedül arra törekszünk, hogy nagytudású zsűri állapítsa meg, melyek voltak valóban az Év Legjobb Honlapjai az elmúlt év során, készítsék bár dúsgazdag cégek vagy csórók (emiatt lehetett nemcsak saját, hanem bármilyen Internetre kitett honlapot is a címre ajánlani)” – válaszolta minderre Tollas Roland, aki szerint a fizetős versenyek afféle marketingfogások.

Ezzel nehéz volna vitatkozni, hiszen többnyire épp ez a lényegük: a szervezők a nevüket adják és a díjukat, amely mögé azért építenek brandet a befizetett nevezési díjakból, hogy aztán azzal a díjat leszurkoló cégek is élni tudjanak. Való igaz, hogy a pénzdíjtól még nem lesz egy verseny tökéletes, Vargáék versenyét is több kritika érte az évek során. Az látszik azonban, hogy nem ez a próbálkozás lesz, ami majd a tökéletesítés felé hajtja az “eredeti” szervezőit.

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom