Kövess minket!

Médiapiac

Lájkolod vagy pluszolod?

A Google+ felhasználószámban még nem versenyez a Facebookkal, ám a jövőben még bármi lehet. Magyar piaci adatok és elemzés a Google szolgáltatásáról az NRC tanácsadójától, Sági Ferenctől. Az eredményeket három szakértő kommentálta különböző nézőpontokból. Abban mindannyian egyetértettek, hogy a potenciál óriási, így korai leírni és a Buzz/Wave vonal bénázásával azonosítani a Google+-t.

A keresőóriás 4 hónappal ezelőtt indította közösségi média szolgáltatását, a Google+-t. A közelmúltban számos vélemény formálódott arról, hogy a Google+ és a Facebook ádáz harcot vív majd a közösségi média uralmáért. A Google+ jelenlegi 45 milliós táborával egyelőre nem veszi fel a versenyt a közösségi média terén 7 éves előnnyel és 800 milliós közösséggel bíró Facebookkal, ugyanakkor a Google a maga keresőmotorjával és anyagi, szellemi hátterével nem lebecsülendő ellenfél. A kérdés egyelőre az, hogy a Google+ a Google Buzz és a Google Wave sikertelenségi szériáját folytatja-e, vagy pedig idővel versenyképes ellenfélé növi-e ki magát a közösségi médiában. Az NRC 1000 fős, 18-69 éves hazai internetezőkre reprezentatív kutatása erre a kérdésre kereste a választ.

A Google közösségi média felé nyitása érhető: az online tartalomfogyasztás egyre inkább a közösségi médiához és azon belül a Facebookhoz kötődik, ha úgy tetszik, egyre több ember számára válik a Facebook és az internet szinte ekvivalensé. Ez a tendencia minden bizonnyal aggasztja a Google-t, amely elsősorban keresésre és egyéb szolgáltatásokra építi üzleti modelljét, és amely mindig nagy gondot fordított arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat közös platformon, egységesítve kínálja a fogyasztóknak. Az egységesített platformmal mindig is az volt a Google célja, hogy az internetezésre fordított időnek egyre nagyobb szeletét birtokolja, ugyanakkor a közösségi média és a Facebook megakasztani látszik törekvését.

A Google közösségi média felé kacsintása abból a nem elhanyagolható szempontból is érthető, hogy az online, mint kommunikációs csatorna egyre nagyobb szeletet hasít ki magának az egyébként csökkenő ATL büdzsékből – elsősorban a rádió és a közterületi felületek rovására. Ráadásul az online piacon belül is az átrendeződés napjait éljük, a ma már klasszikusnak számító display jellegű hirdetésekről egyre inkább a search és a közösségi média felé fordul a hirdetők figyelme. Természetesen Magyarországon a közösségi médiát leginkább az iWiW és a Facebook uralja, ugyanakkor készültek már olyan prezentációk a közelmúltban, amelyben a Google+ már, mint egy közösségi média kampány egyik eleme szerepel a médiatervező eszköztárában.

A Google+ ismertségi adatai alapján első olvasatra akár sikerről is beszámolhatnánk, hiszen a 18-69 éves magyar internetezők között a támogatott ismertsége 40% körül állt októberben, ami – elvonatkoztatva attól a ténytől, hogy a világ egyik legismertebb márkájáról beszélünk -, nem is rossz érték. Az már ennél jóval nagyobb problémát jelent, hogy ez az érték júliusban is éppen ennyi volt, vagyis négy hónappal a debütálás után a Google+-nak nem sikerült számottevő ismertség-növekedésre szert tennie.

A stagnáló ismertségek tükrében egyáltalán nem meglepő, hogy a regisztrálók száma sem mutat robbanásszerű növekedést a Google+-on. Az internetezők körében három hónap alatt a kezdeti 7 százalékról mindössze 13 százalékra “ugrott” a regisztráltak aránya. Ez a növekedés különösen annak fényében tűnik kevésnek, hogy a Facebook ugyanebben a célcsoportban hasonló erejű, 4 százalékpontos növekedést produkált ez időszak alatt, csakhogy jóval magasabb, 80 százalékhoz közelítő bázisról. Az pedig talán már nem is meglepő, hogy az iwiw regisztráltak aránya lassú csökkenést mutat, amely vélhetően trendszerűen fog folytatódni a következő hónapok folyamán.

A Google+ lassú növekedési üteme, már ami a regisztrációkat illeti, egyáltalán nem látszik érdemben gyorsulni. Kutatássorozatunkban megkérdeztük válaszadóinkat arról, hogy elképzelhető-e, hogy a következő 1 hónap során regisztrálni fognak az oldalon. Júliusban, az oldal indulása után az internetezők 8 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elképzelhető, hogy regisztrálni fog az oldalon, ez az érték októberben 15 százalékon állt, ami a regisztrálási szándék (túl) lassú növekedését jelzi.

Pedig kezdetben mindenki azt hitte, hogy a regisztrációk üteme rendkívül magas lesz, hiszen nem 0-ról kellett kezdeni. Egy gmail-es fiókkal rendkívül egyszerű regisztrálni, és a Google összes integrált szolgáltatása rendelkezésére áll, hogy aktív tagja lehessen az újonnan alakult Google+ közösségnek. Ezek a tényezők azonban nem mutatnak kellő erőt a regisztráció ütemének felgyorsításához és az aktív tagság megnöveléséhez.

Jobban végiggondolva a történteket, talán mégsem olyan meglepő, hogy a regisztrációk növekedésének dinamikája nem mutat robbanásszerű növekedést. A Google+ a bevezetés során nagyon kevés pluszt nyújtott a Facebookhoz képest, az újdonság a Körök alkalmazásban (barátok, ismerősök rendszerszerűbb csoportosítása), a Sparksban (tartalomszűrő szolgáltatás) és a Hangoutsban (videóbeszélgetés) merült ki. Ezeken a megoldásokon túl a Google+ leginkább a Facebookra emlékeztet, viszont nem tud jobb, “fészbúkosabb” lenni a Facebooknál. Egyedül a barátok, ismerősök jobb csoportosítása (a Körök funkció) az a tényező, amelyben a Google+ veri a Facebookot, minden egyéb szempont (dizájn, átláthatóság, nyújtott szolgáltatások) alapján – egyelőre – alulmarad a riválissal szemben az internetezők szemében. Ahogy a kutatás kimutatja a legneuralgikusabb pont az ismerősök, barátok alacsony száma az oldalon, ez a hiány egy közösségi oldal esetében erős gátja a regisztrációk növekedésének.

Persze az is elképzelhető, hogy a Google+ épp a lassú hatalomátvételben bízik. Ahogy azt önmagukról kommunikálják, minden napra jut egy új Google+ feature, vagyis lépésről lépésre építkeznek. Van most már hitelesített celeb account, megjelentek az oldalon a játékok is, már a YouTube-ot is intergrálták az oldalba, és a hirdetők kedvében is igyekeznek járni a november közepén induló Google+ Pages szolgáltatással, amelynek révén a felhasználók – a Facebookhoz hasonlóan – csatlakozhatnak az általuk kedvelt márkákhoz, cégekhez, sőt saját oldalakat, csoportokat is létrehozhatnak.

Ezekre a fejlesztésekre a Google még mindig, mint kezdeti lépésekre tekint, hiszen az immáron a G+-szal, meg persze a Google által nyújtott egyéb lehetőségekből felálló szolgáltatáscsomagban hatalmas potenciál rejlik. A Gmail szerverét már most is számos cég használja levelezőrendszerként, a Google+ integrálásával pedig egyéb kommunikációs megoldásokat nyújtó rendszert lehet létrehozni üzleti szereplők számára.

A Google+ akár a Google fő profiljának számító keresési rendszert is megreformálhatja. Miért ne lehetne elképzelni, hogy a Google+-ból, mint ajánlási rendszerből (még) egyénre szabott(abb) találati lista jelenik meg a Google keresések során, ezáltal (még) értékesebbé téve a search kampányokat. Sőt, ha a rendszer a barátok plusszolására is súlyozza keresési eredményeit, és azt meg is jeleníti a találatokban, akkor a Word of Mouth hatás már a keresési folyamat során érvényesülhet.

Sági Ferenc

A fő kérdés persze, hogy e vélt és valós szolgáltatások beindítása milyen sebességgel rekrutál új tagokat a Google+ számára, egyáltalán be tud-e indulni egy öngerjesztő spirál, amelynek a kulcsa a kritikus tömeg megjelenése, amely újabb felhasználók regisztrálását generálja majd az oldalon. Nem szeretnénk ezzel kapcsolatban jóslásokba bocsátkozni, hiszen ez a piac rendkívül gyors változásokra képes. Egy azonban biztosnak tűnik: addig, amíg a “lájkhoz” hasonlóan, a “plusszolás” is beépül a köznyelvbe, nagyon sok posztnak kell még lefolynia Facebook üzenőfalunkon.

Sági Ferenc (ferenc.sagi@nrc.hu)

 

Szakértői kommentek

Berényi Konrád

“A Google+ számai számomra nem meglepőek, hiszen napi szinten használom a szolgáltatást, és ‘belülről’ is látszik, hogy nem indult be igazán. De vannak, akik használják, és ismerkednek a felülettel – és olyanok is vannak, akik egyre inkább ott érzik otthon magukat. Igaz, ezek elsősorban azok az emberek, akik amúgy is elkötelezetten Google használók, így ez is egyfajta lojalitás-mérték részükről.

Általánosságban elmondható, hogy a Google+ technikailag nagyon jó szolgáltatás, de olyan versenytárs ellen indult harcban, aki szintén nagyon felkészült, és nem rest visszatámadi. Hiszen a legtöbb olyan jó ötlet, amit a Google+ bevezetett, nagyon hamar (6-8 héten belül) megjelent a Facebook-on is. Az asszimetrikus ismerős-érdeklődés bejelölésre például a Facebook-on a Subscriber (Feliratkozók és Feliratkozások) lett a válasz, a körökre az automatizált kategóriába sorolás. Vagyis ami új volt a Google+-ban, az nagyon rövid idő alatt elenyészett.

Ugyanakkor egy közösségi média szolgáltatás sikere nem elsősorban a technológián múlik, hanem a népszerűségen. A Google+ egyelőre nem divatos, nem érdekes. Nem találtak rá a tömegek: a sok millió felhasználó inkább csak kiváncsiságból regisztrált, nem a használat miatt. És sok tekintetben a Facebook sokkal jobb, mint a G+ – egyelőre.

De bármikor bekövetkezhet az, hogy valami kis apró ok miatt tömegek kiszeretnek a Facebookból és új játszóteret keresve átmennek a G+-ra. Nem lenne ez példa nélküli, a hazai felhasználók ezt tették, amikor a Facebook megjelent: a MyVip és az iWiW felhasználás drámaian lecsökkent, az aktivitások lenullázódtak, miközben a Facebook brutálisan felfutott. Egy ilyen divatban bízhatnak a Google-nél, és közben mindent megtesznek, hogy a G+-ba tereljék a felhasználókat (lásd Google Reader átalakítása, új YouTube felület). Vagyis most a cél a túlélés, és annak a mutatása, hogy igenis vannak és léteznek. És ez egyelőre jól megy a Google-nek.

Hogy mi lesz a jövő? Lesz-e akár csak fele olyan népszerű a Google+, mint a Facebook? Itt és most nem lehet megmondani. Az esély megvan rá, de a Facebook sem várja ezt felemelt kézzel. Azt hiszem, nem néhány hónapos csatának nézünk elébe.”

Berényi Konrád, online marketing tanácsadó

 

Dunder Krisztián

“Természetes jelenség, hogy a gigászokra jobban odafigyelünk, ránk – magyarokra – pedig az is jellemző, hogy örülünk, ha másnak valami nem megy. A Google a közösségi szolgáltatások piacán már többször mellényúlt, de butaság lenne azt feltételezni, hogy nem tanult belőle.

Az is érdekes, hogy amíg az online médiában a Google Plus jövője szinte állandó téma, addig a Facebook keresési szolgáltatása nem – pedig az valószínűsíthetően jóval kevésbé rúg labdába, mint a csendesen növekvő Google+. Kicsit olyan ez, mint a narancs és a citrom: mindkettő kerek, mindkettőt fogyasztjuk, de nem ugyanolyan célból, nem ugyanolyan arányban.

A Google+-ra sokan – szerintem hibásan – egy újabb socialnetworkként tekintenek, pedig ha jobban belegondolunk, az alapvető digitális szolgáltatások (email, fotó, naptár, stb.) összekapcsolódásával és további szofisztikált szolgáltatásokkal kiegészülve jó kis kollekció lesz ez: munka és szórakozás felhőtlen, de mégis a felhőben – és immáron nagyon pontos üzleti célzási lehetőségekkel. Már ha rászoknak a felhasználók – ahhoz pedig idő kell, akárhogy is hívják a szolgáltatást.” Dunder Krisztián, digitális üzletfejlesztési szakértő

 

Joanelli Tamás

“Mióta megjelent a Google+ a piacon, azóta folynak a találgatások arról, vajon bukásra van-e ítélve a keresőóriás közösségi próbálkozása, vagy borítékolt a siker? Személy szerint én úgy gondolom, erre még nagyon korai a választ keresni. Az elmúlt hónapok megmutatták, hogy a Google nem a ‘lerohanós’ stratégiát választotta a Facebook-kal szemben, sokkal inkább a lassú építkezést. Nem szabad elfelejteni, hogy míg a Facebook-nak 800 millió regisztrált felhasználója van, addig a Google Plusnak 1 milliárd potenciális felhasználó áll rendelkezésére szinte azonnal: ennyien kapcsolódunk valamilyen módon a Google valamely szolgáltatásához, legykarabban a Gmailhez. Lassan, észrevétlenül a felhasználók azon veszik majd észre magukat, hogy már fenn is vannak a Google Plus-on, ebbe az irányba mutatnak a közelmúlt átalakításai a keresőóriás felhasználói felületein: folyamatosan integrálódik minden eszköz a közösségi oldalukba.

Úgy gondolom, a Buzz és a Wave után egy jó irányt sikerült megtalálnia a Google-nek, ezt láthatóan a Facebook is érzékeli, hiszen számos olyan funkciót vezettek be mostanában, melyek jók és hasznosak voltak a G+ -on. Így mostanra valóban elmondhatjuk, hogy kevés a különbség a két rendszer között, ám két dologban mégis nagy: a Google mögött ott a Gmail, a Youtube és a világ egyik legjobb kereső algoritmusa. Ha valamiben pedig nagyon gyenge a Facebook, az a Keresés funkciója. Ebben már most sokkal hatékonyabb az új platform.” Joanelli Tamás, BeSocial – ügyvezető igazgató

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom