Kövess minket!

Médiapiac

Nem is olyan apró az online apróhirdetési piac

Vajon a Jófogás vagy az Apród tekinthető a hazai online apróhirdetési piac első számú szereplőjének? Milyen mutatók állnak rendelkezésre, ami alapján össze lehet hasonlítani a két szolgáltatást? Az eNET-BCE közös kutatásában azzal foglalkozott, hogy ki a piacvezető Magyarországon az online apróhirdetési piacon.

Az online apróhirdetések piacának kialakulása 1995-ben a Craigslisttel indult el az Egyesült Államokban. A Craigslist kimagasló sikerét annak köszönhette, hogy három kiemelt kategória kivételével (ingatlan, állás-, valamint társkeresés) minden hirdetést ingyen kínált. A Craigslist népszerűségét még az eBaynek sem sikerült megtörnie a piac néhány fontosabb szereplőjének felvásárlása és saját szolgáltatásainak elindítása révén a 2000-es évek során, így végül elsősorban az európai piacon vetette meg a lábát. A nyomtatott újságok számára a dotcom lufi kipukkadása az ezredfordulón második esélyt kínált az apróhirdetési piacon, de 2005-ben az online piac újra magára talált és az online apróhirdetési piac globális, dinamikus bővülése 2006 óta töretlen – olvasható a kutatás összefogalójában.

Az online apróhirdetés megjelenése és felemelkedése hazánkban a nemzetközi trendeknek megfelelően, de némi fáziskéséssel zajlott. Magyarországon sokáig nem kezelték az apróhirdetést kiemelten, ezzel szemben a Vatera időben felismerte az aukciós modellben rejlő lehetőségeket, így erős piaci pozícióra tett szert az online aukció, mint alternatív értékesítési mód. Az online apróhirdetési piac 2/3-át pedig vertikális piacokat lefedő oldalak sajátították ki, mint az ingatlan.com és a használtauto.hu vagy a profession.hu. Az általános kínálatú apróhirdetési site-ok térnyerésére csak az elmúlt három évben került sor, miután elindult a Jófogás.hu és az Apród.hu, annak ellenére, hogy az Expressz.hu már korábban is létezett. Az eNET-BCE kutatásai alapján úgy látszik, hogy a vegyes kínálatú apróhirdetési oldalak térnyerésével fokozatosan háttérbe szorul az aukció, a felhasználók tömegesen váltottak a számukra ingyenes és lényegesen egyszerűbb használatot biztosító apróhirdetésre.

Az általános apróhirdetési oldalak az Expressz-t kivéve jelenleg üzleti modell nélkül működnek és a piaci erősorrend egymás közötti leosztásával, a felhasználói tömeg kiépítésével vannak elfoglalva. A versengés több fronton zajlik, az általános oldalak nem csak egymással versenyeznek, hanem a tematikus apróhirdetések részpiacait eddig biztosan uraló oldalaktól is egyre több hirdetőt és vevőt csábítanak át magukhoz.

Mérőszámok az online apróhirdetési piacon

A tulajdonosok számára egy cég üzleti teljesítményét leginkább az adózás utáni eredmény mutatja. Az apróhirdetéssel foglalkozó online szereplők azonban még nem rendelkeznek komoly bevétel termelésére alkalmas üzleti modellel. A bevételektől függetlenül értékelésre is alkalmas mutató azonban a mindenkori hirdetésszám, a hirdetések összetétele, azok frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói. Nézzük meg ezeket!

Hirdetések száma és összetétele: ami igazán naggyá tesz

A méret legjobb és talán külső szemlélő számára legmeggyőzőbb ismérve a hirdetések száma. Kezdetben mind az Apród, mind a Jófogás szeretett volna a lehető legnagyobbra nőni, ügyelve arra, hogy a bővülés ne menjen az ajánlatok minőségének rovására. Fontos ugyanis, hogy a hirdetések relevánsak legyenek, megfelelő helyre és szövegezéssel kategorizálják őket, valamint csak élő hirdetések kerüljenek fel a találati listára.

A hirdetések frissességét azok megjelenési idejével és az azóta eltelt idővel lehet kifejezni. Az eNET-BCE mindkét oldalnál vizsgálatot végzett 2013 augusztusában és a kapott eredményeket kategorizálta megjelenési időszak szerint.

Bár hirdetésszámban szinte fej-fej mellett áll a két oldal, azok eloszlása az Apród esetében ideálisabb. Az Apródnál például több mint 1 millió, egy hétnél nem régibb hirdetést találtunk, míg a Jófogás kapcsán csupán 81 ezret. A többi kategóriát is áttekintve kijelenthető, hogy az Apród tudhatja magáénak a frissebb és ezáltal aktuálisabb hirdetéseket.

A hirdetések összetétele

A hirdetések frissessége mellett azok összetétele is magyarázó erővel bír a piacvezető szerep kérdését illetően. E tekintetben a hirdetési piacon hagyományosan legfontosabb szegmenseknek számító ingatlan, jármű, állás kategóriák eltérő képet mutatnak. Az ingatlan mind a két site esetében prioritást jelent, azonban az Apród közel 200 ezerrel több hirdetéssel rendelkezik ezen a téren. A járművek kapcsán viszont a Jófogás tud felmutatni majdnem 100 ezer hirdetéssel többet. Az álláspiac keresleti és kínálati oldalát egyaránt megcélzó online apróhirdetési piacon főként az úgynevezett kékgalléros pozíciók várnak betöltésre, így a vizsgált két oldal profilban és célcsoportban sem versenyzik a nagy állásportálok ajánlataival.

Látogatottság

A másik fontos, kívülről is vizsgálható tényező a látogatottság. Mivel egyik oldal sem található meg a hazai egyenértékes internetes látogatottság-mérés, a Gemius/Ipsos Audience elérhető adatai között, ezért a választás a Similar Web mutatóira esett.

A mérések szerint a Jófogás és az Apród látogatottsága tavaly augusztusig szorosan együtt mozgott, majd ősztől kezdve növekedésnek indult a köztük lévő különbség az Apród javára. A kiugró időszak a karácsonyi szezonnak köszönhető, ami hagyományosan a legintenzívebb periódus az e-kereskedők, és általánosságban a kereskedők életében is.

2013 nyarán piacvezető az Apród

A kutatás alapján egyértelműen látszik, hogy a versenyben két igazán nagy szereplő a domináns: a norvég háttérrel, de itthon nulláról építkező Jófogás, valamint a dél-afrikai tulajdonban lévő, magyar piacon tapasztalt játékosnak számító Allegroup, ami a fogyasztók közötti (C2C) forgalmát tudatosan tereli a Vateráról az Apród irányába. A bemutatott, 2013 nyarán mért eredmények alapján az Apród a jelenlegi piacvezető. Ezt indokolja az ajánlatok minősége, összetétele, frissessége és az oldalak látogatottsági mutatói is – összegezhető a kutatás végeredménye.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom