Médiapiac
11. Safer Internet Day (SID) – 2014. február 11.
Informatikai vállalatok és civil szervezetek fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a biztonságosabb internetezés fontosságára és alapvető szabályaira.
A Biztonságosabb Internet Napot (Safer Internet Day – SID) ma már a világ több mint 100 országában – beleértve az Európai Unió mind a 27 tagállamát, így Magyarországot is – minden évben február elején, ugyanazon a napon rendezik meg.
Az idei eseményeket felvezető cikkünket itt találják.
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ), az Európai Unió Safer Internet Program (SIP) hazai konzorciumvezetője a HP Magyarország támogatásával kerekasztal-beszélgetést szervezett erre a napra, amelyen az ipar képviselői, döntéshozók, pedagógusok, a sajtó, illetve a téma iránt érdeklődők vettek részt.
A SID budapesti sajtótájékoztatóján Gonda Gábor, a HP Magyarország Kft. vezérigazgatója, mint a Gyermekmentő Szolgálat önkéntese köszöntötte a résztvevőket, és elmondta, hogy Magyarország Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiája nevesítve tartalmazza az online gyermekvédelem elősegítését és a társadalom informatikai biztonságtudatosságának ügyét.
A Magyar Kormány különös figyelmet fordít a gyermekek egészséges fejlődését és ismeretszerzését segítő kibertér kialakítására. 2013 tavaszán elfogadta a Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégiát, amelyben hangsúlyos szerepet kap a gyermekek védelme, mind az alapértékek, mind az ellátandó feladatok között. E stratégia végrehajtására külön szervezetrendszert alakított ki a Miniszterelnökségen belül, létrehozva a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanácsot. A kormányzati és civil szereplők közti együttműködés kiépítésén és erősítésén alapuló többrétegű struktúra mindegyik szintjén megjelenik az online gyermekvédelem. A kormányzati és nem-kormányzati résztvevők közös munkájának eredményeképp 2014 áprilisára fogadják el azt az akciótervet, amely az online gyermekvédelem terén szükséges civil, üzleti, tudományos és kormányzati lépéseket hangolja össze.
A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány – amely Magyarországon a Safer Internet Program helpline feladatait látja el – tapasztalatai szerint a fiatalok életük jelentős részét töltik a cybertérben, használva annak minden előnyét, ám sokszor védtelenek annak veszélyeivel szemben. Az online tér teljes anonimitást nyújt, nemcsak a gyerekeknek, fiataloknak, hanem a rosszakaratú felnőtteknek is. Ez a nagyfokú anonimitás és az internet kínálta aktivitások végtelensége hatalmas szabadságot jelent, mellyel lehet élni és visszaélni egyaránt. A tudatos védelem nagyban segítheti a gyerekeket, fiatalokat abban, hogy nagyobb biztonságban élhessenek az online tér adta lehetőségekkel. A Kék Vonalhoz beérkező hívásokból jól látható két fontos veszélyforrás: a cyberbullying (kortársak online zaklatása), mely szoros összefüggést mutat az offline kortárs bántalmazással, valamint amikor az online térben jelen lévő rosszakaratú felnőttek az anonimitás védelme alatt érzelmi kötéssel, később zsarolással szexuálisan kihasználhatják a fiatalokat.
A Biztonságosinternet Hotline 2013 közepe óta a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-n belül működik. Tavaly közel 1500 bejelentést kezelt, melyeknek 15%-a ténylegesen tiltott pornográf tartalom volt, ebből több mint 30 eset magyar vonatkozású volt. Valamennyi tartalmat a rendőrség és a tartalomszolgáltatók közreműködésével sikeresen eltávolítottak. A gyermek pornográf tartalmak eltávolításán kívül a Biztonságosinternet Hotline nagy hangsúlyt fektet a bejelentők objektív tájékoztatására a különböző jogi lehetőségekkel kapcsolatban, illetve segítséget nyújt olyan esetekben, ahol nemzetközi kapcsolatrendszerén keresztül jelentősen le tudja rövidíteni a káros tartalmak eltávolításának idejét.
A Magyar Kiváló Online Gyermektartalom Díj kiosztására szintén ezen a napon került sor.
A 2013-ban immár második alkalommal meghirdetett verseny célkitűzése a 6-12 év közötti korosztályt megcélzó minőségi online tartalmak előállítása, valamint olyan értékes tartalomfejlesztések ösztönzése, amelyek a gyermekek javát szolgálják (oktatják, tájékoztatják őket, fejlesztik a kreativitásukat stb.).
A zsűri döntése alapján a Magyar Kiváló Online Gyermektartalom 2013 Díjban az alábbi honlapok részesültek:
Szakmabeli indulók (akik hivatásszerűen hoznak létre online tartalmakat):
1. Traff Park
2. Okos doboz
3. Rókalandozó
Különdíj a legjobb gyermekvédelmi tartalomnak: Unicef Helpapp
Nem szakmabeli indulók:
1. Ludbriko
2. Versike
3. Momó Rádió
A zsűri elnökeként dr. Vass Ágnes az eredményhirdetést megelőzően összefoglaló beszédében kihangsúlyozta, hogy „a felelős szerkesztői magatartás elengedhetetlen kötelessége és át nem ruházható felelőssége minden online tartalomszolgáltatónak. Gyermekeink káros tartalmaktól való védelme viszont csak akkor lehet eredményes, ha kreatívan kíváncsiságot ébresztő, ízléses grafikába csomagolt, értékes és értékteremtő tartalmat kínálunk cserébe”.
Az idei verseny nagy sikere, hogy a nem szakmabeli első helyezett Ludbriko, akit a hazai díjazottak közül a Gyermekmentő Szolgálat küldött tovább, az összeurópai versenyen a 2. helyezett lett.
György László, a Symantec magyarországi képviseletének vezetője elmondta, hogy az Eurobarometer kutatások (Special Eurobarometer 404 – Cyber Security report) szerint Magyarországon a kiberbiztonsági tudatosság szintje a fele az európai uniós átlagénak. A gyakorlatban is kevesebbet teszünk a biztonságos internetezésért, bár hazánkban az utóbbi években jó irányú változások figyelhetők meg.
Az MTVA idén csatlakozott először a SID kampányhoz: az M2 Hetedhét Gyerekhíradója február 10. és 14. között a biztonságosabb internethasználattal foglalkozik, és hasznos tanácsokat ad szülőknek, gyerekeknek és tanároknak. A Petőfi Rádión február 11-én a SID kapcsán óránként hasznos információkat osztanak meg a hallgatókkal.
A program népszerűsítésére elkészült SID tévéspotot az MTVA és a UPC Magyarország kábelcsatornáin sugározzák.
| A program reklámszpotja |
A legjobb gyermekvédelmi tartalomnak járó különdíjat Lencsó Rita, az MTVA kommunikációs igazgatója adta át, aki elmondta, hogy a közmédia kiemelten kezeli a gyermekvédelem ügyét. A 2012 decemberében indított M2 gyerekcsatornáján számos olyan tartalmú anyagot sugároz a gyermek korosztálynak, mely játszva tanítja a biztonságos internethasználatot. Az MTVA több stratégiai együttműködési megállapodást kötött állami és társadalmi szervezetekkel, melyekkel együttműködve dolgozik, hogy a gyermekek jogai jobban érvényesülhessenek, és hogy a modern technika eszközeit is biztonságosan tudják használni.
Szilágyi Bernadette, a Microsoft programmenedzsere – aki elkötelezett oktatói tevékenységéért, a számítástechnika népszerűsítésért, a civil szervezetek munkájának segítéséért Tarján-emlékérmet kapott – elmondta, hogy a Microsoft YouthSpark nevű nemzetközi programjának alapvető része a biztonságosabb internethasználat oktatása és terjesztése.
A kerekasztal-beszélgetésen részt vevő Szűcs László, a UPC kommunikációs igazgatója kifejtette, hogy a UPC és anyavállalata,a Liberty Global 2006 óta kiemelt nemzetközi partnere a Biztonságosabb Internet Napjának. A vállalat szorosan együttműködik az Insafe anyaszervezetével, a European Schoolnettel, amellyel közösen dolgozta ki az idén debütáló két új kezdeményezését is.
A magyarul is elérhető eSafety Label online iskolai akkreditációs rendszer adatokat és tanácsokat biztosít ahhoz, hogy az iskolák és a tanárok felkészülhessenek az IKT eszközök készségszintű használatára, ellenőrizhessék felkészültségüket és akkreditálhassák is azt az eBiztonsági Címkével. A Web We Want (Internet, ahogy mi szeretnénk) 13-16 éveseknek szóló kézikönyv segítségével pedig a diákok tesztelhetik képességeiket, többet tudhatnak meg online jogaikról és tudatosabb döntéseket hozhatnak internetes tevékenységeikben.
Emellett a UPC Magyarország kezdeményezésére és fő támogatásával elkészült és hamarosan elindul egy egyedülálló új weboldal is, Otthon a neten címmel, amely a legkisebbeket ismerteti meg az internet színes világával. Az oldalra feltöltött kisfilmekben gyermekek mesélnek egymásnak online tapasztalataikról, és adnak egymásnak jó tanácsokat.
Csapó Noémi, a Magyar Telekom képviseletében az alábbit fűzte hozzá a rendezvényen:
„A Telekom elkötelezett a gyermekek biztonságosabb internetezése mellett, melyhez számos eszközt, megoldást kínál. Felelős szolgáltatóként rendszeres képzéseket szervez, tematikus honlapján biztonsági tanácsokat, tippeket, eszközöket oszt meg a szülőkkel, pedagógusokkal, gyerekekkel. A Telekom támogatásával megvalósuló Mobilsuli programban a vállalat önkéntesei oktatják az általános iskolásokat biztonságos mobil- és internethasználatra. A program tavaly elnyerte „Az év vállalati önkéntes programja” díjat.”
A rendezők hazai intézményeket, játékszakértőket, gyermekvédelmi szakembereket, webes biztonsági szakembereket, úgynevezett stakeholdereket (távközlők, internetszolgáltatók, non-profit szövetségek, multinacionális cégek képviselői, tanárok stb.) is meghívtak az eseményre.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás