2011. március 03.

130 éves az MTI

Maszák Hugó és Egyesy Géza parlamenti gyorsírók alapították a Magyar Távirati Irodát (MTI) 1881-ben.

Maszák Hugó és Egyesy Géza parlamenti gyorsírók alapították a Magyar Távirati Irodát (MTI) 1881-ben.

1881. március 3-án kezdte meg működését magánvállalatként a Maszák Hugó és Egyesy Géza parlamenti gyorsírók által alapított MTI. Az alapítók az előző év novemberében fordultak beadvánnyal Tisza Kálmán miniszterelnökhöz, melyben díjmentességet kértek a leendő MTI táviratai számára. A kormány végül a kérést december 28-án teljesítette. Az MTI 1882-től lett félhivatalos híriroda a miniszterelnökség közreműködésével - olvasható a hírügynökség születésnapi összefoglalójában. Addig a sajtó leginkább egymástól vette át a híreket, illetve különböző forrásokból vadászták össze a tartalmakat.

1898 nyarán Bánffy Dezső miniszterelnök Radó Sámuel újságírót bízta meg az MTI vezetésével. Ő aztán megvette a hírügynökséget az alapítóktól, és 20 évig vezette tulajdonos-főszerkesztőként. Aztán 1918-ban a Károlyi-kormány államosította az MTI-t, amely a Tanácsköztársaságnak is hivatalos hírügynöksége volt.

1920. augusztus 17-én Horthy Miklós közvetlen munkatársa, Kozma Miklós lett az MTI vezetője, aki részvénytársasággá szervezte azt át. A szervezet ezután a kormány félhivatalos hírügynöksége lett, és állami monopóliumot kapott a Magyar Rádió, a Magyar Hirdető és a Magyar Filmiroda működtetésére.

A második világháború után a koalíciós időszakban az MTI a kisgazda Ortutay Gyula vezetésével működött. 1947-ben a Magyar Filmiroda, 1948-ban pedig a Magyar Hirdető is önálló vállalattá alakult. 1950-ben a kormány szétválasztotta az MTI-t és a Magyar Rádiót, s az MTI új székházát a Naphegyen 1953-ban adták át. A hírügynökség vezérigazgatója Barcs Sándor lett. A politikai viszonyoknak megfelelően az MTI a szovjet TASZSZ hírügynökség magyar fordítóirodájává vált.

1956. március 27-én beolvasztották a Magyar Fotó Állami Vállalatot az MTI-be. A forradalom történéseit dokumentáló képeket a politika aztán a megtorlásokhoz is felhasználta. A Kádár-rendszerben az MTI tevékenysége szélesedett. 1980-ban Barcs Sándor nyugalomba vonult, az MTI vezérigazgatói posztjára utána Lakatos Ernő, Burján Sándor, majd Pálos Tamás került. 1990-re aztán elkészült az MTI új székháza is.

Az MTI rendszerváltás utáni első vezére 1990-ben Oltványi Ottó lett, akit 1993 végén Alexa Károly követett. Ebben az évben mondták ki védettnek a korábban már nemzeti képarchívummá nyilvánított MTI fotóállományt. A nemzeti hírügynökség 1996-ban lépett ki az internetre. A nemzeti hírügynökségről szóló törvény értelmében az MTI 1997. július 15-től részvénytársasági formában működött tovább az Országgyűlés tulajdonában. Elnöke Dorogi Sándor lett, őt 2002-ben Vince Mátyás követte.

2010. július 22-ével, a közmédiumok új működését szabályozó törvény értelmében az MTI zártkörűen működő nonprofit részvénytársaság lett, amely a Közszolgálati Közalapítvány (KK) tulajdonában álló, egyszemélyes rt-ként működik. 2010. november 18-án Belénessy Csabát választották meg vezérigazgatónak. 2010 októberében közös vagyonkezelő alapba került az MTI vagyonának jelentős része, ennek átadása 2011. január 1-jétől történt meg. Az új médiatörvény értelmében az MTI-ben létrejövő Hírcentrum gyártja a közszolgálati televíziók és a Magyar Rádió számára a hírműsorokat.

Címkék: mti