Médiapiac
2013 a tabletrobbanás éve lehet
2013 második negyedévének elejére 300 ezer tablet-tulajdonost prognosztizál a KutatóCentrum. A Tablet Reportból az is kiderül, hogy a tábla PC tulajdonosok eszközüket leggyakrabban e-mail olvasására, hírfogyasztásra, illetve információkeresésre használják.
 |
Az eszközt jellemzően a 25-44 éves, magasabb státuszú korosztály használja, többségében férfiak – derül ki a KutatóCentrum 2012 harmadik negyedévében készült Tablet Reportjából.
Az adatfelvétel idején a 18-54 éves internetezők 5 százaléka rendelkezett tablettel, 3 százalékuk pedig e-book-olvasóval, ami megközelítőleg 170 ezer táblagépet, illetve 100 ezer e-könyv-olvasót jelent. „Ha kutatás keretében vizsgált vásárlási terveket is figyelembe vesszük, akkor 2013 második negyedévére mind a tablet, mind az e-könyv-olvasók száma megduplázódhat a most mért adatokhoz képest” – ismertette a piac növekedési kilátásait Barcza Enikő, a KutatóCentrum vezetője.
 |
Inkább kikapcsolódásra, de akár út közben is
A használat gyakoriságát tekintve a tablet azonban még nem annyira nélkülözhetetlen, mint a laptop: míg a notebookkal rendelkezők háromnegyede kapcsolja be minden nap készülékét, addig a táblagépek tulajdonosainak kevesebb mint fele (46%-a). A notebookhoz hasonlóan a tabletet is elsősorban otthonunkban használjuk, ám míg a laptopok esetében a hordozhatóságot inkább a lakáson belül élvezzük, a tabletek esetében már sokkal inkább (38%) utazás közben is.
„A tableteket leginkább e-mailek, hírek olvasására, valamint információkeresésre használjuk, de nem ritka az elektronikus könyvek olvasása, a filmnézés, vagy a játék sem. Kevésbé jellemző viszont a film- vagy zeneletöltés, a dokumentumok szerkesztése, illetve a chatelés” – mondta Barcza Enikő. A szakember hozzátette, hogy az egyes funkciók használati gyakoriságát vizsgálva szintén látható, hogy a tablettulajdonosok túlnyomó többsége elsősorban tartalmat fogyaszt az eszközön, mint sem tartalmat generál.
 |
„Tartalomfogyasztási oldalról jól látszik, hogy a tablethasználatra vonatkozó időszak is egyre inkább elválik a hagyományos, PC-n jellemző webes tartalomfogyasztási szokásoktól. Saját tapasztalataink szerint míg egy asztali gépen leginkább napközben fogyasztanak tartalmat a netezők, úgy a tablet esetében ez jellemzően munkaidő után történik, mely egy nyugodtabb, hirdetések befogadására alkalmasabb környezetet biztosít” – osztotta meg tapasztalatait Dén Mátyás András, a Táblamagazin.hu-t üzemeltető Opinion Leaders Kft. ügyvezetője.
Prémium igények
Azok, akik nem rendelkeznek tábla PC-vel, leginkább az Apple és a Samsung táblagépeire vágynak. A jelenlegi tablettulajdonosok többsége ugyanakkor az alacsonyabb árkategóriába eső márkák eszközeivel rendelkezik. Ezt támasztják alá a több mint 10 éves múltra visszatekintő Depo.hu ár-összehasonlító oldal tapasztalatai is. „Tavaly folyamatosan nőtt az érdeklődés a tabletek iránt, a karácsonyi időszakban pedig nagyjából minden tizedik látogatónk ezt az eszközt kereste. A táblagépek között egyértelműen az olcsóbb modellek voltak a legnépszerűbbek, a lista élén egyébként hónapokon át egy már 20 ezer forintért megvásárolható modell szerepelt” – mondta Szabari László, a Depo.hu vezetője.
A Tablet Report a KutatóCentrum éves tracking elemzése, amely a 18-54 éves, legalább hetente internetező magyar lakosság asztali számítógép, laptop/notebook/netbook, tablet, valamint e-könyv-olvasó használatával kapcsolatos szokásait vizsgálja. A válaszadók az alap mintában nem, életkor, végzettség, településtípus és régió tekintetében reprezentálják a magyarországi 18-54 év közötti internethasználó népességet. Az adatfelvétel 2012 második félévében zajlott, összesen 1470 fő megkérdezésével. A Tablet Report tartalmazza a használat gyakoriságát, az eszközökön végzett tevékenységeket, a márkahasználatot, a vásárlási terveket és preferenciákat, az eszközök iránti attitűdöket, valamint a kereszthasználatot. Annak érdekében, hogy a területről minél átfogóbb képet nyújtsanak, a primer kutatást egy másodlagos adatgyűjtés is kiegészítette, melynek során más, a témához kapcsolódó nemzetközi kutatások releváns eredményeit is integrálták az elemzésbe.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció