Márciusban jöhet a kormány konkrét javaslata, hangzott el a bizottsági ülésen.

3-5 százalék

3-5 százalékos reklámadóban gondolkodik a kormány, derült ki az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol Lázár János és Rogán Antal adtak tájékoztatást a tervekről. Az MTI beszámolója szerint konkrét javaslat még nem készült, a tervezett mérték mellett az tudható például, hogy a kisebb médiacégeket "megvédenék".

Lázár János azt mondta, még márciusban megteheti előterjesztését a kormány. Hozzátette: a módosításra azért lesz szükség, mert az Európai Bizottság (EB) két főigazgatósága is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt.

Lázár hangsúlyozta: az uniós tagállamok közül Svédországban, Ausztriában (itt van a legmagasabb, 5 százalékos adó), Dániában, Görögországban, Belgiumban a magyarországihoz hasonló reklámadó van. Az EB-nek sem magával az adó tényével volt gondja, hanem a mikéntjével.

"Először fenyegettek minket azzal, hogy egy adó miatt felfüggesztenek egy Magyarországon hatályos törvényt, ami a legsúlyosabb szankciók egyike" - mondta Lázár János. Hozzátette: visszamenőleges hatállyal ez a törvény hatályát veszíti, és a beszedett adót vissza kell fizetni.

Elmondta: a reklámadó módosításával kapcsolatban kérdés, hogy ha megszűnik a sávos rendszer, és kivetik az egységesen 5 százalékos reklámadót, akkor mennyi bevétele lesz a költségvetésnek. Egyes számítások szerint egy, az EB elvárásainak megfelelő módosítás esetén több bevétele lesz a költségvetésnek, mintegy 8-10 milliárd forint. A reklámadó kiterjesztése azonban rossz hír lenne a legkisebb médiacégeknek, az ő mentességüket még nem vetették el.

Így reagáltak a pártok

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára arról tájékoztatott, hogy költségvetési szempontból 6,6 milliárd forint az idei reklámadó bevételi előirányzat.

Volner János (Jobbik) elmondta: a reklámadó monopolizálhatja a tömegtájékoztatást, és úgy vélte, a reklámadó is azt mutatja, hogy a kormány csak a saját hatalmi érdekei mentén konfrontálódik az EB-vel.

Varju László független képviselő szerint a közmédián is a Lázár János által idézett műsorszerkesztési elveket kellene számon kérni. Szerinte a különadót arra használja a kormány, hogy egyes cégeket és ágazatokat nehéz helyzetbe hozzon. Varju László szerint nem módosítani, hanem eltörölni kell a reklámadót, mert az nehéz helyzetbe hozza a kisebb vállalkozásokat.

Tóth Csaba (MSZP) szerint a reklámadóból várt bevételnek nincs akkora súlya, ennek hiányától nem borul fel a költségvetés, és a kis cégeknek az 5 százalékos adó is magas, amire elbocsátással, áremeléssel reagálhatnak.

Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke 3-5 százalék körüli reklámadóról beszélt, és úgy vélte, a részletszabályokon lehet vitatkozni, de az adó létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg.

Kunhalmi Ágnes (MSZP), a kulturális bizottság alelnöke szerint el kell törölni a reklámadót, amely szerinte újabb eszköze a "médiát elnyomó gépezetnek". Utóbbi lényege a képviselő szerint, hogy a független médiumok jövedelmezőségét a kormány ellehetetleníti, és befolyásolja a médiumokat, miközben az állami médiát felduzzasztják, és "a Fidesz propagandagépezetté silányítják". A képviselő szerint a magyar nyilvánosság árnyéka korábbi önmagának, öncenzúra van, a közszolgálatiság röhejessé vált, a híreket pedig manipulálják.

Szabó Tímea (PM) kiemelte: semmiféle gazdasági ok nem húzódhat meg egy 6 milliárd forintos költségvetési bevétel mögött, miközben 80 milliárdot költenek évente közmédiára. A reklámadónak politikai céljai vannak, a PM az 5 százalékos kulcsot is elutasítja, mert az a legtöbb médiacéget "megfojtja".

Reagált az MLE is

A sajtóban többször példaként emlegetett osztrák adónemmel kapcsolatban a Magyar Lapkiadók Egyesülete minden bizottsági tagnak részletes tájékoztatást küldött, bemutatva az osztrák, a jelenlegi és a nyilatkozatokban elhangzott tervezett magyar reklámadó szabályozása közötti markáns különbséget, közölte a szakmai szervezet.

Az MLE szerint a főbb eltérések egyebek között az adózás alá vontak körében, a reklámadóból befolyt adóbevételek felhasználásában, az adófizetés alóli kivételek számossága tekintetében vannak. Az osztrák szabályozásban számos kivétel található, amelyek segítik a kisebb bevételű médiavállalkozásokat.

Különösen fontos, hogy Ausztriában, hasonlóan más európai országokhoz nem, hogy tovább terhelik a lapkiadó vállalkozásokat, hanem a kivetett adóból befolyt összeget a kormányzat egyéb támogatásokkal együtt, különböző csatornákon ugyan, de teljes egészében visszaforgatja a nyomtatott média iparágba ezzel is segítve a tájékoztatást és erősítve a média gazdasági szerepét

- áll a közleményben. Hozzáteszik: ugyanez a helyzet Görögországban is, ahol a reklámadóból származó bevételekből az arra rászoruló piaci szereplők részesülnek támogatásban.

Jól működő piacgazdaságokban is bevett szokás, hogy az írott média mint a tájékoztatás meghatározó szereplői közösségi támogatásban részesülnek mint például a francia sajtóalap, vagy ugyancsak az ausztriai szerencsejáték-bevételekből átadott sajtótámogatás formájában. Ugyanakkor nem hallgatható el az a tény sem, hogy dacára az adóbevételeknek az ágazatra nézve kedvező felhasználására, Ausztriában például az adó bevezetését követően 17,5 %-kal csökkent a médiapiaci szereplők száma

- folytatódik az MLE érvelése.

Felhívták a döntéshozók figyelmét arra, hogy bármilyen a hazai médiavállalkozásokra kivetett adónem továbbra is versenyhátrányt jelent az online piacon túlsúlyban lévő globális szereplőkkel szemben.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete csakúgy mint korábban, most is nyitott az egyeztetésre annak érdekében, hogy a ma már a kormányzat részéről nyíltan ágazati különadóként meghatározott adónem kivetése káros a gazdasági növekedés szempontjából. Az abból befolyó bevétel felhasználása könnyen napi politikai játszmák eszköze lehet, tovább nehezítve egy egyébként is strukturális problémákkal küzdő iparág helyzetét

- zárul az MLE közleménye.

Forrás: MTI, Médiapiac

Femina már a Viberen is

1 órája

Az új közösségi csatorna részeként egy Femina-matricacsomag is napvilágot látott.

Folytatódik az Elviszlek magammal

2 órája

Hosszú Katinkára csaknem 350 ezren, Zacher Gábor toxikológusra több mint negyedmillióan, Puzsér Róbertre pedig 220 ezren voltak kíváncsiak Magyarország legnépszerűbb autós-beszélgetős műsorában.