Kövess minket!

Médiapiac

4 óra 53 perc

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta ennyit töltött a tévékészülékek előtt: 3 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A tévénézéssel töltött időnk ötödét sorozatokra, 17 százalékát pedig mozifilmekre fordítottuk, és minden ötödik percben reklámokat és/vagy műsorajánlókat néztünk.

2018 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 3 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenés a 18-49 éves korosztályban volt jellemző, ahol egy fő 8 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon. A 4-17 évesek napi átlagos tévénézési ideje 1 perccel, míg az 50 felettieké 3 perccel nőtt 2017 ugyanezen időszakához képest.

A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Akik jellemzően nem használnak internetet, naponta átlagosan 7 óra 27 percet töltöttek tévénézéssel, ami 16 perccel több, mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 62 év volt 2018 negyedik negyedévében. A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 5 óra 38 percet töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 4 perccel kevesebbet, mint tavaly, átlag életkoruk pedig 54 év volt. Akik 1-2 órát minden nap eltöltenek a világhálón, naponta átlagosan 4 óra 24 percet fordítottak tévénézésre: 13 perccel csökkentve a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 50 év volt a vizsgált időszakban.

A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta akár 3 óránál is többet böngésznek a neten, legalább ugyanennyi időt a képernyők előtt is eltöltöttek: 3 óra 52 perc volt a napi átlagos tévénézési idejük, ami 1 órával (61 perccel) kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga, ugyanakkor pontosan megegyezik a tavaly mért értékkel.

Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, azonban jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább az 50 év alatti korosztályokban jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,4%-át, átlagosan 4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 negyedik negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz további 1,9%-ot tett hozzá. A 18-49 évesek is alig maradtak el ettől: a tévénézésre fordított idejük 1,8%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1% volt: 0,1 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

A tematikus csatorna-csoportok nem változtak szignifikánsan 2017 negyedik negyedéhez képest: minden esetben fél százalékpont alatti változás volt tapasztalható az együttesen elért közönségarányukban. A napi átlagos tévénézési idő felét – 51 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (26 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. További 11,5% jutott a filmcsatornák nézésére, a hírcsatornák pedig 7,5%-ot mondhattak magukénak. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, valamint a sportcsatornák csoportja is.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,2%-os volt, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 16,9%-ot képviselt, melynek több mint fele (9,9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,1%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek közel kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztásból a sorozatok és szappanoperák összesen 21,2%-ban részesedtek, tehát tévénézésünk minden ötödik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből csak igen csekély, mindössze 3,1%-ban részesül, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9%-ot – töltöttünk el velük, vagyis majdnem ugyanannyit, mint amennyi időt akciófilmekre és vígjátékokra vagy akár szórakoztató műsorokra fordítottunk. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok az általános trendeknek megfelelően 14%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és pontosan ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki, ami több, mint amennyit mozifilmekkel töltöttünk.

A sugárzott reklámok száma rendszerint az év utolsó negyedében az ünnepek közeledtével a legmagasabb, és ez 2018-ban sem volt másképp. Naponta átlagosan több mint 35 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 883 db reklámfilmmel több 2017 negyedik negyedévéhez képest. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma pedig 9,6-ról 10,5-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma 67-ről 70-re változott 2017 negyedik negyedévéhez képest, továbbá a 2017-ben és 2018-ban egyaránt jelen lévő csatornákon is nőtt a sugárzott reklámok darabszáma.

A reklámfilmek naponta átlagosan 78 ezerrel több nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,25 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 33-ról 35 percre növekedett, és egy elért néző naponta átlagosan 130 reklámfilmet tekintett meg: tízzel többet, mint egy évvel korábban.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a Mikulás és a Karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan kellékei, a „szeletes csokoládé” és a „bonbon” kerültek, a harmadik helyen pedig a „sör” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták az idei evangélikus médiakommunikációs díjakat

Ukrajnai evangélikusok életét bemutató riportot, valamint elváltként újraházasodott, elkötelezett evangélikusokat bemutató riportot ismert el idén a Magyarországi Evangélikus Egyház (MEE) a Bornemisza Péter- és az Írónád díjjal – közölte az egyház kommunikációs szolgálata az MTI-vel.

Közzétéve:

Az evangélikus egyház által alapított díjakat idén is olyanok vehették át, akik világi, illetve egyházi médiafelületen 2023-ban közzétett munkáikkal az evangélikusság és az evangélikus egyház pozitív megítélését, népszerűsítését vagy missziós tevékenységét segítették.

A díjakat Fabiny Tamás, az MEE elnök-püspöke, Prőhle Gergely, az MEE országos felügyelője, valamint Lovass Tibor, az egyház sajtóbizottságának elnöke adta át hétfő este.

A világi sajtóban publikált, evangélikus vonatkozású anyagok versenyében elnyerhető Bornemissza Péter-díjat Vörös Szabolcsnak a Válasz Online felületén megjelent, “Láttam azokat, akik legyőzték a fenevadat” – először járt magyar püspök ukrán háborús zónában című riportja nyerte el.

Az idei Írónád díjat Vitális Judit, a Magyarországi Evangélikus Egyház honlapjának felelős szerkesztője, az Evangélikus Élet magazin hírszerkesztője vehette át a magazinban megjelent, Nem tündérmese – Isten kegyelme: Balicza Klára és Jenei Róbert egymásra találásának története című, házasság heti interjújáért.

Mindkét kategóriában megítéltek különdíjat is: Kuklai Katalin A babaszagú világ ajándéka – Kölcsönösen gazdagodnak a kisgyerekek és a fogyatékkal élő idős gondozottak a közös programokból című, a Népszava.hu internetes portálon megjelent, a Sztehlo Gábor Evangélikus Szeretetotthon piliscsabai telephelyén készült riportját Bornemisza Péter-különdíjjal, Balczó Mátyás, az Evangélikus Információs Szolgálat újságíró-szerkesztőjének a Hit, humor és lelki mélység – Gyerekkortól megérésig – Kovács András Péter humoristával készült, az Evangélikus Élet magazinban megjelent interjúját pedig Írónád különdíjjal ismerték el.

Tovább olvasom