Graydon Carter idén karácsonykor lemond a Vanity Fair irányításáról.

Graydon Carterre igazi karmesterként tekint New York, Hollywood és az amerikai főváros média-közössége, akinek öröksége nem csupán a magazinok világára lesz hatással, hanem emlékezetes marad befolyása a szórakoztatóiparra, az irodalomra és a politikára is, utóbbira főleg a Trump elnökkel vívott remek csörtéi miatt. Emlékezetes tavalyi eset, amikor a Vaniy Fair kritikusa lehúzta Donald Trump new yorki éttermét, az akkor még csak elnökjelölt szokásos stílusú tweet-jére ("nagy bajban van a Vanity Fair, a főszerkesztő tehetségtelen") úgy válaszoltak, „ez az a lap, amit Donald Trump nem akar, hogy olvassatok”. A Vanity Fair akciójának meg is lett az eredménye, aznap óriási rekordot döntöttek az új előfizetők toborzásában.

„Továbblépek. A csúcson szeretném abbahagyni” – a 68 éves Carter ezzel indokolta lépését egy eheti interjújában. Életművének fontos állomása volt 1980, amikor társalapítója lett a modern magazinok körében mérföldkőnek számtó vizuális sílusváltást hozó Spy magazinnak. 25 éve pedig főszerkesztője a Vanity Fairnek, övé tehát az írott média egyik leginkább áhított pozíciója. Elődje, Tina Brown a The New Yorker-nél folytatta karrierjét, utódjáról pedig máris elindultak a találgatások.

A legfőbb esélyeseknek Adam Moss (New York Magazine), Janice Min (The Hollywood Reporter) és Joanna Coles (Hearst) tűnnek, a lapot tulajdonló Advance Publications vezetője, Steven O. Newhouse szerint viszont az új főszerkesztő akár vállalaton belülről is érkezhet, és egyáltalán nem akarják elkapkodni a választást. Carter befolyása egyébként akkora, hogy az ő javaslatát is fontolóra veszik, aki elmondta: „továbbra is figyelemmel kísérem a lap sorsát, csak egyféle út lehetséges, a felfelé”.

Egyelőre titok, mivel telnek Carter napjai a lemondása után. Hat hónap pihenés szerepel a tervek közt, majd a történetmesélés új módjával szeretne foglalkozni, de hogy ez mit jelent, arról pontos részleteket nem árult el.

Carter leendő utódjának jó kapcsolatot kell ápolni a szórakoztatóipar legfontosabb szereplőivel is. Az örökség komoly: Carter hozta létre a Vanity Fair Oscar partit, ami a világ egyik legexkluzívabb eseményének számít, sőt, még Washingtonban is nagyot alkotott a Fehér Ház tudományos szervezeteinek díszvacsorájával, ami a főváros nagyra tartott üzleti találkozója. Carter annyit elárult, hogy már egy éve távozott volna a szerkesztői székből, de Trump megválasztása miatt úgy érezte, még maradnia kell.

Sokak számára maradt emlékezetes év 1992, amikor Carter-t kinevezték a Vanity Fair élére: ugyanazokkal a hírességekkel, színészekkel, celebekkel kellett parádéznia, akiket korábban a Spy-nál gyakorlatilag a földbe döngölésig kritizált. Néhány seb nem is gyógyult be hamar. Kinevezése után nem sokkal viszont megkerülhetetlen „intézménnyé” vált Manhattan-ben, éttermei lettek és több tehetségkutató showműsort is indított.

Nagy kérdés, hogyan reagál Donald Trump a hírre, aki tweetjeiben 42-szer szólt Carterről, mindannyiszor negatív kontextusban. Mind a 42 tweet kinyomtatva és bekeretezve látható a távozó szerkesztő irodájában.

 



Juszt László hajszál híján a Russia Today arca lett

43 perce

A magyar adás ötlete Lovas István jobboldali újságírótól származik, mégis a baloldaliként elkönyvelt Juszt László volt tévés riportert választották ki, hogy az orosz állami tévé magyar arca legyen - írta meg az Átlátszó.hu.