Médiapiac
A 24.hu csapatáé a februári díj
Az indoklás szerint megszerezték az OLAF Elios-jelentését és átfogóan dolgozták fel a korábban a témában megjelent cikkeket.
A Minőségi Újságírás Alapítvány célja, hogy a magyar sajtót és közönséget szolgálja. Ennek legfőbb eszköze ebben az esetben az, hogy a figyelmet a kiváló teljesítményekre irányítjuk, azokat jutalmazzuk. Ez azonban olykor kevésnek tűnik. Meggyőződésünk, hogy – még ha nem is ez uralta a híreket – az elmúlt hónapnak a magyar sajtóra nézve legfontosabb eseménye szlovák kollégánk, Jan Kuciak és menyasszonya, Martina Kusnirova meggyilkolása volt. Bárhol történik is erőszak újságírók ellen a világban, az a világ összes újságírójára fenyegetést jelent. Magyarországtól ilyesmi többnyire kényelmesen messze történt eddig, közvetlenül megfélemlítési céllal pedig a rendszerváltás óta sohasem bántalmaztak újságírót Magyarországon és ez az Európai Unióban sem gyakran fordul elő. Adminisztratív kellemetlenkedés, szóbeli fenyegetés, megélhetési ellehetetlenítés, a joggal való visszaélés igen, de ezeket egy nagyon vastag vonal választja el a gyilkosságtól. A máltai kollégánk, Daphne Caruana Galizia elleni tragikus merénylet ezt a hagyományt törte meg. Ján Kuciak kivégzése pedig földrajzilag és kulturálisan is dermesztően közel történt és ráirányította a figyelmet arra, hogy az újságírók, különösen a korrupcióval foglalkozó újságírók nem érezhetik magukat tökéletes biztonságban. Ezért kiemelten fontos az újságírók elleni, már kisebb súlyú atrocitásokra is vonatkozó kiemelt törvényi és hatósági védelem. De a leghatékonyabb védelmet a szakmai szolidaritás, a különösen kockázatos esetekben az információk kollégák közötti megosztása, a szerkesztőségek és riporterek közös munkája nyújtja, hogy mindenki számára világos legyen: az újságíró megölése sem akadályozhatja meg az információk napvilágra kerülését, sőt, csak felerősíti annak hangját. Ezt tették most szlovák kollégáink, de ez nem csak a szlovák sajtó és társadalom ügye. Ők már csak utólag lehettek okosak, a magyar újságíróknak azonban van lehetősége tanulni ebből. A Minőségi Újságírás Díjat ebben a hónapban képletesen Jan Kuciak kiváló cikke és a nyomozását folytató újságírók csoportja kapja – írják.
A Minőségi Újságírásért Díj februári díját a 24.hu szerkesztősége kapta, mert megszerezték az OLAF Elios-jelentését és átfogóan dolgozták fel a korábban a témában megjelent cikkeket. “Az Elios-sztori annak is jó példája, hogy szerkesztőségek egymás munkájára támaszkodva hogyan tudnak hatékony tényfeltáró munkát végezni, amelynek a közbeszédre is jelentős hatása van” – teszik hozzá.
A zsűri ezen felül kiemelte a szabadpecs.hu Egymilliárdos pécsi Volvo-gate című cikket (Babos Attila és Szalai Szabolcs munkáját), mert “a független vidéki napilapok és hírportálok felszámolása után egyedülálló, hogy vidéki újságírók önálló tényfeltáró munkára képes szerkesztőséget tudjanak fenntartani”.
Kiemelésére érdemes továbbá Keller-Alánt Ákos Magyar Narancsban megjelent cikke az Ellopott Balaton címmel. “Miközben korábban is készültek írások Mészáros Lőrinc balatoni terjeszkedéséről, a Narancsban megjelent munka nem csak jó összefoglalója ennek, de bemutatja, hogy a folyamat hogyan párosul költségvetési támogatással és jogszabályi hátszéllel. Arra is rámutat a cikk, hogy a jelentős méretű tulajdonosi átalakulás miként csökkenti a szegényebb magyarok pihenési lehetőségeit a Balaton mellett.”
Szintén kiemelte a zsűri Mészáros R. Tamás cikkét az Indexen. “A sztárközgadász kiszámolta, hogy rabolnak ki minket a multik és az EU” című cikk Thomas Piketty európai uniós tagságunkról tett megállapításait számokkal és jelentős kutatómunkával árnyalja.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás