Médiapiac
A Facebook leszerelt egy iráni dezinformációs hálózatot. Örüljünk?
A Facebook és a Graphika az elmúlt hónapban bizonyította be, hogy egy iráni állami műsorszolgáltató 2011 óta hamis közösségi média profilokat használt az iráni külpolitikai célok támogatásának elősegítésére, illetve online üzenetküldéshez és befolyásoláshoz. Az álhírterjesztő profilhálózat olyan országok szavazót célozta meg propagandájával, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.
Már mi is többször írtunk arról, hogy milyen kapcsolatban áll a fake news és a közösségi média, illetve hogy hogyan küzd a Facebook és a hozzá hasonló platformok az álhírek terjedése ellen. Mégis, ami most történt, az egészen új típusú eseménynek mondható az álhírleleplezés történelemben. Hogy ez pozitív fejlemény-e? Ebben valószínűleg senki sem kételkedik. Tágabb kontextusban azonban felvet néhány kérdést ez az eset.
Hogyan csípte nyakon a Facebook az álhírterjesztőket?
Az úgynevezett „koordinált, nem-autentikus viselkedésre” hivatkozva a Facebook nyolc információs hálózatot függesztett fel a közelmúltban, melyek között az egyik legjelentősebb, az Islamic Republic of Iran Broadcasting Corporation (IRIB). A maradék hét hírhálózatban szerepelnek szélsőséges nézeteket terjesztő csoportok és egyéb belpolitikai manipulációra szakosodott profilokat találunk, mint például a QAnon, mely azt az információt igyekezett elhinteni a köztudatban, hogy az amerikai Demokrata Párt képviselői nemzetközi bűnőzői hálózatokat futtatnak, illetve más amerikai dezinformációs hálózatokat is.
Nathaniel Gleicher, a Facebook kiberbiztonsági politikájának vezetője a Reutersnek azt mondta, hogy az ilyen amerikai álhírterjesztők aktivitása a közelmúltban a koronavírus megjelenésének köszönhetően jelentősen felerősödött, hiszen az eseményeket és a pandémia iránti online érdeklődés növekedését kihasználva igyekeznek minél több embert elérni ezek a csoportok.
Céljuk, hogy az általuk megcélzott csoportokban előre meghatározott szempontok alapján erős érzelmeket gerjesszenek, akcióra sarkallják őket.
Gleicher szerint az IRIB-hálózat „komoly kapcsolatokkal rendelkezik” a korábban azonosított iráni dezinformációs kampányokkal, de még korai lenne mondani, hogy közvetlenül felel-e ezeknek a műveleteknek.
Az állami tulajdonban lévő IRIB, amelynek vezetőjét Ali Khamenei ajatollah közvetlenül nevezi ki, ezidáig még nem reagált a hírrel kapcsolatos megkeresésekre. Az iráni tisztviselők korábban nevetségesnek nyilvánították a koordinált dezinformációs kampányok lefolytatásával kapcsolatos állításokat.
Az iszlám köztársaság az online befolyásolási műveletek egyik kitartó szereplőjévé vált az elmúlt években. A Facebooknak, a Twitternek és az Alphabet-nek (Google) is meg kellett küzdenie az államilag támogatott csoportoknak a közösségi médiában való megjelenésével, melynek célja az országok geopolitikai törekvéseivel egybehangzó hatás kifejtése a téves információk terjesztésével.
A Reuters 2018. évi vizsgálata során kiderült, hogy egy teheráni székhelyű művelet több mint 70 helyi hírportálnak álcázott weboldalt használt fel az iráni kormány propagandájának rejtett terjesztésére több mint 15 országban. Az ilyen akciók súlyát nem szabad alábecsülni, hiszen beláthatatlan következményekkel járhat. 2018-ban Iránnak majdnem sikerült nukleáris csapásra sarkallnia a pakisztáni védelmi minisztériumot azáltal, hogy elterjesztette, Izrael megfenyegette Pakisztánt az ország elpusztításával. A teheráni és londoni iráni tisztviselők akkoriban nem válaszoltak a művelettel kapcsolatos kérdésekre.
Gleicher szerint az újonnan azonosított hálózat hasonló taktikákat alkalmazott, mint a 2018-as esetben, többek között algériai és bangladesi székhelyű független média honlapokként és jótékonysági szervezetekként tűntek fel, miközben az Egyesült Királyságokat és Zimbabwét célozták meg akcióikkal.
A most leleplezett hálózat több mint 500 fiókot használt a Facebookon és az Instagramon összesen, ahol olyan üzeneteket terjesztettek, amelyek gyakran a helyi konfliktusokra vagy az Egyesült Államok akcióinak kritikájára koncentráltak. Ezek persze általában olyan narratívák voltak, amelyek összhangban állnak az iráni geopolitikai érdekekkel.
A Graphika közösségi média elemző cég kutatói, akik az IRIB-hez kapcsolódó fiókok átvilágítását végezték felfüggesztésüket megelőzően, elmondták, hogy a legkorábban azonosított tevékenységek 2012-re nyúlnak vissza, és az USA republikánus pártjainak elsődleges céljaival is összhangban állnak, azaz bekapcsolódtak a helyi politikai narratívába. A hálózat néhány fiókja a Brexit idején maroknyi hamis személyt, mémet és kitalált karaktert használt fel Skócia népszavazásának manipulálására azzal a céllal, hogy a terület kiszakadjon az Egyesült Királyságból.
A Graphika nyomozási vezetője, Ben Nimmo szerint ezek a kísérletek rövidek voltak, ám azt mutatják, hogy Irán évek óta kísérletezik a helyi választások online manipulálásával. Korábban ilyen mértékű befolyásolási kísérletet csak Oroszországgal kapcsolatban állapítottak meg. Ezek között a legnagyobb a 2016. évi amerikai elnökválasztás során tapasztalt aktivitás mondható a legnagyobb horderejűnek. (Moszkva ezeket az ellene irányuló vádakat többször is tagadta.)
Az iráni akció ennél jóval kisebb horderejű volt, nem igazán voltak érzékelhető hatásai. Érdekessége sokkal inkább abban rejlik, hogy milyen hosszú ideje alkalmazták ezeket a módszereket.
Örülhetünk-e a Facebook sikereinek?
A Facebook-ot manapság már a világ minden pontján használják, beleértve azokat az országokat is, ahol egyébként ez tilos. Éppen ezért semmi különös nincsen abban, hogy a közösségi médium fontos információforrás a bűnüldöző szervek és különböző állami szervek számára is.
Mivel a korábbi, kezdetleges fórumokhoz, chatprogramokhoz és más közösségi jellegű oldalakhoz képest példátlan mértékű összeköttetést és lehetőségeket biztosít a felhasználók számára, rengetegen próbálják különböző információk elterjesztésének szolgálatába állítani a médiumot, legyen szó környezetvédelmi aktivistákról, lobbicsoportokról, non-profit társaságokról. Ezek a csoportok azonban szintén nem üzleti céllal használják fel a médiumot, hanem saját álláspontjuk, véleményük terjesztésére – és itt vetődik fel a probléma.
Mivel a Facebook egy amerikai illetőségű, profitorientált vállalat, ezért nem a mindenki számára elfogadható objektív igazság keresése a célja, hanem az üzleti érdekek beteljesítése. Tény, hogy a nemzetközi jog és a különböző nemzetközi szervezetek által meghatározott szabályok útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogy mi számít az állami érdekek megsértésének, de nincs olyan nemzetközi szintű szabály, mely kikényszeríthető lenne ezzel kapcsolatban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Facebook kis túlzással saját „területén” annak az államnak vagy csoportnak a tevékenységére és olyan formában reagál, ahogyan érdekei kívánják.
Nem kétséges, hogy jelen esetben valóban hasznosnak bizonyult a kontroll, azonban ez a hír és a kutatásban rejlő potenciál rávilágít arra is, hogy mekkora hatalom van a közösségi médium kezében és milyen hatékonyan képes feltárni a saját platformján belüli tevékenységek mélyebb összefüggéseit.
Azt is fontos megemlíteni, hogy rajta kívül erre nem sok más szervezet képes, hiszen egyrészt normál esetben a Facebook nem adja ki a felhasználói adatait, másrészt az adatok feldolgozásához sem rendelkezik bármely szervezet megfelelő kapacitásokkal és képzettséggel, azaz a legtöbb igazságügyi szervezet számára nem lehetséges ilyen szintű felderítés, azok kénytelenek a nyilvánosan elérhető információkra támaszkodni. Ezek a tények alátámasztják, hogy a Facebooknak és anyaországának jóval szélesebb eszköztár áll rendelkezésére mint riválisaiknak és ezek révén hatékonyabban képesek érdekeiket érvényesíteni, mint felhasználói vagy partnerei.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás