A Facebook és a Graphika az elmúlt hónapban bizonyította be, hogy egy iráni állami műsorszolgáltató 2011 óta hamis közösségi média profilokat használt az iráni külpolitikai célok támogatásának elősegítésére, illetve online üzenetküldéshez és befolyásoláshoz. Az álhírterjesztő profilhálózat olyan országok szavazót célozta meg propagandájával, mint az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok.

Már mi is többször írtunk arról, hogy milyen kapcsolatban áll a fake news és a közösségi média, illetve hogy hogyan küzd a Facebook és a hozzá hasonló platformok az álhírek terjedése ellen. Mégis, ami most történt, az egészen új típusú eseménynek mondható az álhírleleplezés történelemben. Hogy ez pozitív fejlemény-e? Ebben valószínűleg senki sem kételkedik. Tágabb kontextusban azonban felvet néhány kérdést ez az eset.

Hogyan csípte nyakon a Facebook az álhírterjesztőket?

Az úgynevezett „koordinált, nem-autentikus viselkedésre” hivatkozva a Facebook nyolc információs hálózatot függesztett fel a közelmúltban, melyek között az egyik legjelentősebb, az Islamic Republic of Iran Broadcasting Corporation (IRIB). A maradék hét hírhálózatban szerepelnek szélsőséges nézeteket terjesztő csoportok és egyéb belpolitikai manipulációra szakosodott profilokat találunk, mint például a QAnon, mely azt az információt igyekezett elhinteni a köztudatban, hogy az amerikai Demokrata Párt képviselői nemzetközi bűnőzői hálózatokat futtatnak, illetve más amerikai dezinformációs hálózatokat is.

Nathaniel Gleicher, a Facebook kiberbiztonsági politikájának vezetője a Reutersnek azt mondta, hogy az ilyen amerikai álhírterjesztők aktivitása a közelmúltban a koronavírus megjelenésének köszönhetően jelentősen felerősödött, hiszen az eseményeket és a pandémia iránti online érdeklődés növekedését kihasználva igyekeznek minél több embert elérni ezek a csoportok.

Céljuk, hogy az általuk megcélzott csoportokban előre meghatározott szempontok alapján erős érzelmeket gerjesszenek, akcióra sarkallják őket.

Gleicher szerint az IRIB-hálózat „komoly kapcsolatokkal rendelkezik” a korábban azonosított iráni dezinformációs kampányokkal, de még korai lenne mondani, hogy közvetlenül felel-e ezeknek a műveleteknek.

Az állami tulajdonban lévő IRIB, amelynek vezetőjét Ali Khamenei ajatollah közvetlenül nevezi ki, ezidáig még nem reagált a hírrel kapcsolatos megkeresésekre. Az iráni tisztviselők korábban nevetségesnek nyilvánították a koordinált dezinformációs kampányok lefolytatásával kapcsolatos állításokat.

Az iszlám köztársaság az online befolyásolási műveletek egyik kitartó szereplőjévé vált az elmúlt években. A Facebooknak, a Twitternek és az Alphabet-nek (Google) is meg kellett küzdenie az államilag támogatott csoportoknak a közösségi médiában való megjelenésével, melynek célja az országok geopolitikai törekvéseivel egybehangzó hatás kifejtése a téves információk terjesztésével.

A Reuters 2018. évi vizsgálata során kiderült, hogy egy teheráni székhelyű művelet több mint 70 helyi hírportálnak álcázott weboldalt használt fel az iráni kormány propagandájának rejtett terjesztésére több mint 15 országban. Az ilyen akciók súlyát nem szabad alábecsülni, hiszen beláthatatlan következményekkel járhat. 2018-ban Iránnak majdnem sikerült nukleáris csapásra sarkallnia a pakisztáni védelmi minisztériumot azáltal, hogy elterjesztette, Izrael megfenyegette Pakisztánt az ország elpusztításával. A teheráni és londoni iráni tisztviselők akkoriban nem válaszoltak a művelettel kapcsolatos kérdésekre.

Gleicher szerint az újonnan azonosított hálózat hasonló taktikákat alkalmazott, mint a 2018-as esetben, többek között algériai és bangladesi székhelyű független média honlapokként és jótékonysági szervezetekként tűntek fel, miközben az Egyesült Királyságokat és Zimbabwét célozták meg akcióikkal.

A most leleplezett hálózat több mint 500 fiókot használt a Facebookon és az Instagramon összesen, ahol olyan üzeneteket terjesztettek, amelyek gyakran a helyi konfliktusokra vagy az Egyesült Államok akcióinak kritikájára koncentráltak. Ezek persze általában olyan narratívák voltak, amelyek összhangban állnak az iráni geopolitikai érdekekkel.

A Graphika közösségi média elemző cég kutatói, akik az IRIB-hez kapcsolódó fiókok átvilágítását végezték felfüggesztésüket megelőzően, elmondták, hogy a legkorábban azonosított tevékenységek 2012-re nyúlnak vissza, és az USA republikánus pártjainak elsődleges céljaival is összhangban állnak, azaz bekapcsolódtak a helyi politikai narratívába. A hálózat néhány fiókja a Brexit idején maroknyi hamis személyt, mémet és kitalált karaktert használt fel Skócia népszavazásának manipulálására azzal a céllal, hogy a terület kiszakadjon az Egyesült Királyságból.

A Graphika nyomozási vezetője, Ben Nimmo szerint ezek a kísérletek rövidek voltak, ám azt mutatják, hogy Irán évek óta kísérletezik a helyi választások online manipulálásával. Korábban ilyen mértékű befolyásolási kísérletet csak Oroszországgal kapcsolatban állapítottak meg. Ezek között a legnagyobb a 2016. évi amerikai elnökválasztás során tapasztalt aktivitás mondható a legnagyobb horderejűnek. (Moszkva ezeket az ellene irányuló vádakat többször is tagadta.)

Az iráni akció ennél jóval kisebb horderejű volt, nem igazán voltak érzékelhető hatásai. Érdekessége sokkal inkább abban rejlik, hogy milyen hosszú ideje alkalmazták ezeket a módszereket.

Örülhetünk-e a Facebook sikereinek?

A Facebook-ot manapság már a világ minden pontján használják, beleértve azokat az országokat is, ahol egyébként ez tilos. Éppen ezért semmi különös nincsen abban, hogy a közösségi médium fontos információforrás a bűnüldöző szervek és különböző állami szervek számára is.

Mivel a korábbi, kezdetleges fórumokhoz, chatprogramokhoz és más közösségi jellegű oldalakhoz képest példátlan mértékű összeköttetést és lehetőségeket biztosít a felhasználók számára, rengetegen próbálják különböző információk elterjesztésének szolgálatába állítani a médiumot, legyen szó környezetvédelmi aktivistákról, lobbicsoportokról, non-profit társaságokról. Ezek a csoportok azonban szintén nem üzleti céllal használják fel a médiumot, hanem saját álláspontjuk, véleményük terjesztésére – és itt vetődik fel a probléma.

Mivel a Facebook egy amerikai illetőségű, profitorientált vállalat, ezért nem a mindenki számára elfogadható objektív igazság keresése a célja, hanem az üzleti érdekek beteljesítése. Tény, hogy a nemzetközi jog és a különböző nemzetközi szervezetek által meghatározott szabályok útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogy mi számít az állami érdekek megsértésének, de nincs olyan nemzetközi szintű szabály, mely kikényszeríthető lenne ezzel kapcsolatban. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a Facebook kis túlzással saját „területén” annak az államnak vagy csoportnak a tevékenységére és olyan formában reagál, ahogyan érdekei kívánják.

Nem kétséges, hogy jelen esetben valóban hasznosnak bizonyult a kontroll, azonban ez a hír és a kutatásban rejlő potenciál rávilágít arra is, hogy mekkora hatalom van a közösségi médium kezében és milyen hatékonyan képes feltárni a saját platformján belüli tevékenységek mélyebb összefüggéseit.

Azt is fontos megemlíteni, hogy rajta kívül erre nem sok más szervezet képes, hiszen egyrészt normál esetben a Facebook nem adja ki a felhasználói adatait, másrészt az adatok feldolgozásához sem rendelkezik bármely szervezet megfelelő kapacitásokkal és képzettséggel, azaz a legtöbb igazságügyi szervezet számára nem lehetséges ilyen szintű felderítés, azok kénytelenek a nyilvánosan elérhető információkra támaszkodni. Ezek a tények alátámasztják, hogy a Facebooknak és anyaországának jóval szélesebb eszköztár áll rendelkezésére mint riválisaiknak és ezek révén hatékonyabban képesek érdekeiket érvényesíteni, mint felhasználói vagy partnerei.



Kódolatlan hetek júniusban is, a MinDig TV nézőinek

2 napja

Az Antenna Hungária megállapodásainak köszönhetően a MinDig TV nézői ingyenesen érhetik el május 31. és június 14. között a Kiwi TV-t, június 1. és június 14. között pedig a NatGeo Wild, a Paramount Channel és a Sport1 csatornát.