Kövess minket!

Médiapiac

A Magna Global 4,8 százalékos bővülésre számít

A Magna Global becslése szerint 2015-ben globális szinten a médiatulajdonosi reklámbevételek várhatóan 4,8%-kal nőnek, 536 milliárd dollárra, ami összhangban van a júniusi, +4,9%-os előrejelzésükkel, és 2014-hez (+5,5%) képest lassuló trendet mutat.

A 2015-re vonatkozó Magna Global előrejelzés látszólagos stabilitása ellenére az egyes országokban jelentős módosításokra volt szükség. A fejlődés üteme öt országban (Ausztrália, India, Japán, Spanyolország, Egyesült Királyság) gyorsabb, míg másik hatban (Kína, Oroszország, Németország, Brazília és Kanada) lassabb, mint korábban várták.

Fotó: A globális hirdetési bevételek alkulása (Mrd USD), Forrás: Magna Global

Piacok szerinti bontás

Az Egyesült Államokban a médiatulajdonosok reklámbevételei idén 4,0%-kal, 165 milliárd dollárra emelkednek– amely a 2013-as 2.4%-hoz képest gyorsulás, de a korábbi várakozásaikat alulmúlja. Beszámítva a nagy politikai és sporteseményeket, amelyek kb. 1.5%-kal járultak hozzá a növekedéshez, a 2014-es teljesítmény nem számít erősnek. Az Egyesült Államok makrogazdasági környezetének második negyedév utáni szilárd erősödése ezidáig nem emelte a marketing és reklámkeresletet. 2015-re így a korábban becsült 3.3% helyett 2.7%-os növekedésre számítanak.

Ahogy várták, Nyugat-Európa idén végre újra növekedésnek indult (3,0%) és 2015-ben is hasonló várható (+2,8%). A régióban a legerősebb növekedést az Egyesült Királyság mutatta, de az eurózóna határán, a válság által korábban súlyosan érintett országokba is visszatért a növekedés, amely nem csak a gazdaságot, de a korábban mélybe zuhanó televíziós hirdetési árakat is érintette. Olaszország és Franciaország piaca ugyanakkor stagnál vagy csökken, és Németország sem teljesít jól.

Viszont a Közép-Kelet-Európára vonatkozó számokat az idei, viszonylag gyenge növekedés után 2015-re vonatkozóan is jelentősen vágni kellett, +6,4%-ról +3,0%-ra, a közelmúltban előállt kedvezőtlen gazdasági környezet miatt: elsősorban az orosz-ukrán feszültség nyomán jelentős a nyugati befektetői veszteség, másodsorban folyamatosan csökkennek az olajárak. Mindkét körülmény rányomja a bélyegét több környező, kelet-európai ország gazdaságára is. A közép-kelet európai volumen nagy részét Oroszország és Ukrajna adja (53%). Ha ezt a két piacot kivesszük, akkor a többi országra 5.2%-os növekményt becslünk 2015-re. Ebből Magyarországon +5,6%, Lengyelországban +4,2%, Csehországban 6,4%, Szlovákiában +3,5%-os bővülésre számítanak (a legdinamikusabb piac várhatóan Észtország lesz majd, +8,4%-kal). A mi régiónkban (is) a digitális média lesz a húzóerő, 19%-os erősödéssel – amellyel a többi médiatípus közt szinte egyedül van, mivel a TV és rádió stagnál (mindkettő +0,8%), a napilapok (-9,7%) és a magazinok (-11,8%) csökkennek, még a közterület is nehéz helyzetben van (-3,7%). Így a korábban húzórégiónak számító térség már elmarad az olyan feltörekvő piacoktól, mint Latin-Amerika vagy az Ázsiai-Csendes óceáni térség.

Ázsia-Óceánia továbbra is magas egyjegyű (+6,4%) növekedést mutat.

Latin-Amerika reklámipara idénhez hasonlóan jövőre is 13%-kal nő. Itt a húzóerő valójában továbbra is az infláció mértéke (különösen Argentínában és Venezuelában), a gazdasági környezet kevésbé kedvező.

Médiatípusok szerinti bontás

A televízió bővüléséhez (+5.2%) hozzájárultak a 2014-es nagy sportesemények. A futball VB néhány piacra – pl. Egyesült Államok és Egyesült Királyság – tisztán pozitív hatással volt, de pl. Németországban semleges eredményt hozott (közszolgálati, nagyrészt reklámmentes csatornák sugározták), míg Brazíliában kifejezetten alulmúlta a várakozásokat. Az Egyesült Államokban a Téli Olimpia és a félidős választások is a szokásosnál alacsonyabb eredményeket hoztak. A TV viszont 2015-ben is tovább nő (+3%), az európai és egyes ázsiai piacok pozitív árazási trendjeinek köszönhetően.

A digitális média idén is nagyon dinamikusan bővült: +17,2%-kal, 142 milliárd dolláros volument elérve. Ez jelenleg magasabb érték, mint a print és a rádió együttes bevétele, ugyanakkor a televíziótól globális szinten még elmarad.

  • A húzóerőt a mobil kampányok (+72%) és közösségi formátumok (+64%) jelentették, de a video (+34%) és a kereső (+15,6%) is látványosan emelkedő trendet mutat.
  • Abszolútértékben a legnagyobb szegmens a fizetett kereső (49%-os szeletet hasít ki a digitális tortából), ezt követi a display (21%), a közösségi média(12%) és a videó (8%).
  • Fontos megfigyelhető folyamat a mobilkészülékek irányába való elmozdulás gyorsulása. A mobil elérések (tabletek és okostelefonok) idén már 21%-ot generáltak (amely közel 30 milliárd dollárt jelent) – ez a szám tavaly még csak 14% volt. A mobil esetén a közösségi formátum dominál (a totál költés 60%-át képviseli) – érthetően adatforgalmi és tartalmi okokból a videó és egyéb formátumok itt jobban háttérbe szorulnak.
  • A digitális vásárlást forradalmasítja az automatizált rendszereken történő kereskedés (programmatic trading). Ebből az RTB (Real-Time Bidding)-típusú tranzakciók 21 milliárd dolláros volument értek el idén (+52%), amely a globális display vásárlás (banner, social, video) költés 42%-át képviselte (tavaly ugyanez a szám 33% volt). A programmaticnak deflációs hatása lehet (a maradék-inventory alacsonyabb értékesítése miatt), viszont összességében így nagyobb (korábban kevesebb keresletet vonzó) inventory kerül mérhető áron értékesítésre. Továbbá a programmatic által generált új lehetőségek a digitális médiát vonzóbbá teszik a nagy ügyféladatbázissal rendelkező és a különböző célzási technikák iránt nyitott nagy hirdetők számára.
  • Becsléseik szerint a digitális reklámbevételek 2015-ben elérhetik a 30%-os globális piaci részesedést, amely +15,1%-os növekedést és 163 milliárd dolláros volument jelent. Hosszútávú előrejelzéseik szerint a digitális média 2019-re utoléri a televíziót, 38%- 38% os piaci részesedést képviselve. Illetve már most az 1. helyen áll a Magna Global által vizsgált 73-ból 14 piacon, amelyben benne van az Egyesült Királyság (a világon a legnagyobb, 47%-os részesedéssel), Ausztrália, Kanada, Németország, Kína, Svédország és Hollandia. Az elemzés szerint 2014-ben már Magyarországon is az első helyre kerül a digitális média. Az Egyesült Államokban a digitális média 2017-ben várhatóan megelőzi a televíziós reklámbevételeket.
  • Fontos fejlemény, hogy a korábban a digitális világgal csak óvatosan kísérletező hirdetői csoportok (különösen az FMCG) a menedzselhetőség és a mérhetőség fejlődésével is egyre több forrást csoportosítanak át digitális formátumokra, amelyek már túlmutatnak a korábbi biztos megoldásnak tekintett prémium display hirdetéseken.
  • A digitális média emelkedése többirányú hatást gyakorol a teljes reklámpiac méretére és növekedési rátájára:
  1. Egyrészt bővíti a reklámtortát, mert olyan büdzsét is vonz, amelyet eddig BTL-re költöttek (dm, in-store, címjegyzékek) ill. amely a long tail típusú, kis és helyi vállalkozásoktól származik (akik eddig nem is költöttek marketingre). Ez mindenképp egy növekedési forrás pl. a kereső és közösségi formátumok számára.
  2. Másrészt a büdzsék áthelyeződése a hagyományos médiából (TV, sajtó, rádió, közterület) digitális irányba, deflációs hatással bírnak, ezzel közép és hosszútávon szűkíti a reklámköltést és lassítja a növekedést.
  3. Az első, „bővítő” típusú hatás már nagyrészt megtörtént az elmúlt 10 évben, míg a deflációs hatás fokozatosan válik dominánssá. Emiatt gondolja a Magna Global, hogy a konverzió a gazdasági és reklámnövekedés között gyengébb lesz, mint korábban, azaz hosszútávon a reklámköltés növekedése elmarad a GDP növekedés mértékétől.

Az összes többi médiatípus megszenvedte a televízió és digitális média versenyét 2014-ben. A napilapok reklámértékesítése 4,3%-kal, a magazinoké 7,3%-kal zsugorodott. A rádió stagnált (+0,1%), a közterület 3,4%-kal nőtt.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom