Kövess minket!

Médiapiac

A TV2 programigazgatója: ″Jó érzékkel választanak témát″

A TV2-csoport programigazgatója az egyik legnagyobb szakértője idehaza a telenovelláknak. A műfaj egyik legnagyobb sztárját, Gabriela Spanicot személyesen ismeri, még az otthonában is vendégeskedett. Fischer Gábort a telenovellák fejlődéséről kérdeztük.

A 2000-es évek közepén, amikor megjelent az amerikai sorozatok „intelligensebb” új hulláma, a hazai tévék vezetői fogadkoztak, hogy nem fognak több dél-amerikai telenovellát vetíteni. Aztán jöttek a török sorozatok, és gyorsan kilőtt az Izaura Tv. Minek köszönhető ez a trendforduló?

Kár azon morfondírozni, hogy a műfajról tíz-egynéhány éve milyen döntéseket hoztak programigazgatók. A hazai televíziózásban ez az egyik legstabilabban jelen lévő programtípus. Az Izaura TV-t pont ez a nézői igény hívta életre 2016-ban, és az elmúlt másfél év bizonyította, hogy a telenovellák népszerűsége töretlen Magyarországon. A török sorozatok ebbe a világba inkább csak új lendületet hoztak, trendfordulóról nem beszélnék. Fontos megjegyezni, hogy ön is dél-amerikai telenovellákat említ, holott a világ legnagyobb sorozatgyártó vállalkozása a mexikói Televisa, amely Észak-Amerikában működik.

A tévés szakemberek gyakran figyelmeztetnek, hogy a telenovella nem szappanopera, nem keverendő össze a kettő. Mi a különbség?

A legfőbb különbség, hogy a telenovellák előre meghatározott epizódszámban készülnek, és a nézők mindig kapnak valamilyen megoldást, csattanót a sorozat végére, míg a szappanoperák esetében nincs szó ilyenről, mert gyakran évtizedeken át követhetik a szereplők történetét. Az idők során a szappanoperához valamiért az a rossz képzet társult, hogy csak silány minőségű gicscses sorozatok lehetnek. Jó példa erre, hogy egy telenovella-rajongó soha nem mondja magáról, hogy szappanoperákat néz, nehogy kínos legyen.

A Vad angyal sztárja, Natalia Oreiro állítólag Kelet-Európában legalább olyan népszerű volt, mint hazájában. Mivel magyarázható, hogy a régióban – ezen belül Magyarországon – ennyire kedveltek a telenovellák?

Magyarországon az első dél-amerikai sorozat a Rabszolgasors volt 1986-ban, aminek a neve szinte egybeforrt a műfajjal. Ilyen volt még például Esmeralda, a vak lány története, Paula és Paulina véget nem érő viszálya, és ebbe a sorba érkezett meg Milagros szerethető karaktere a Vad angyalban. A TV2 főműsoridőben vetítette a sorozatot, ami gyakran hárommillió embert ültetett a képernyők elé. A műfaj népszerűsége abban is rejlik, hogy egzotikus tájakra kalauzolja el a nézőket, ahol a szegényeknek mindig van esélyük a sorsukat megváltoztatni.

Jelenet az Esmeraldából

Elfogadja-e azt a kijelentést, hogy a telenovellák népszerűsége és az adott ország, társadalom fejlettsége között összefüggés van?

Inkább azt mondanám, hogy ami tartalomként nálunk vonzó, az Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban olykor hátrányt jelent. Ők inkább olyan történetekhez kötődnek, amelyek az övékéhez hasonló kultúrában, környezetben játszódik. Például a Betty, a csúnya lány eredeti, kolumbiai verziója számos országban nagy sikert aratott, Németországban és az USA-ban azonban inkább megvették a jogokat, és leforgatták a saját sorozatukat.

Európai szemmel a Paula és Paulina, a Betty, a csúnya lány vagy a Megveszem ezt a nőt kifejezetten bugyutának hat, aminek legfőbb oka a teatralitás, a túljátszott szerepek.

Ezt így kijelenteni egyszerűen kultúrsznobság, vélhetően azok mondják, akik sosem néztek telenovellákat. Sokan például a valóságshow-kat tartják nézhetetlennek, pedig évtizedek óta van rájuk kereslet – így van ez a telenovellákkal is. Persze e műfajon belül is készülnek rossz és kifejezetten jó sorozatok. Az pedig, hogy a latin-amerikai színészek szélesebb gesztusokkal játszanak, ott természetes, de abban a kultúrában az életben is harsányabbak az emberek.

Igaz-e, hogy egyes telenovellákat úgy vesznek fel, hogy a színészek már meg sem tanulják a szöveget, hanem rámondják a fülükre?

Számos forgatáson vettem részt, élesben nem tapasztaltam ilyet.

Melyek most a legnagyobb telenovella-exportőr országok Latin-Amerikában? És milyen áron kel el egy-egy ilyen népszerű sorozat, milyen bevételt termel a gyártójának?

A Televisa a legnagyobb exportőr. Az ár attól függ, hogy mekkora a vásárló televízió országa, illetve hogy földfelszíni sugárzású csatornára vagy kábeltévére veszik-e meg a jogot. Az igazán nagy piacok, Ázsia, a Közel-Kelet óriási pénzt termelhetnek a gyártóknak. Nemrég hallottam, hogy egy sikeres török sorozat egyetlen részéért egy dúsgazdag ország több százezer eurót fizetett.

Fischer Gábor, a TV2 Csoport programigazgatója

Minek köszönhető az utóbbi években a török telenovella felfutása?

Törökországban hetente vetítik a szériák epizódjait, míg Latin-Amerikában a telenovellák napi sorozatok. A törökök jóval több pénzt költenek a heti egy részre, ami általában két, két és fél órás. A nagyobb anyagi ráfordítás és az erősebb tartalom meglátszik ezeken az alkotásokon. A törökök jó érzékkel választanak témát, a helyszínek változatosak, sok külső felvétel látható, modern környezetben játszódnak. A színészek gesztusai, alakításai is természetesebbnek hatnak.

Jelenet a Kuzey Güney – Tűz és víz c. telenovellából

Ismerői szerint ön igazi szakértője a telenovelláknak, közelről követi a trendeket, eljár a  szakmai vásárokra, állítólag még Gabriela Spanicnál is vendégeskedett. Honnan ez az érdeklődés?

1997-ben középiskolába jártam, és érdeklődve figyeltem, ahogy a kereskedelmi csatornák átrajzolják a televíziós piacot, soha nem látott mennyiségű tartalomból választhattunk. Amikor elkezdtem televíziózni, hamar szembesültem azzal, hogy a programstrégiában a telenovellák mellőzött helyzetben vannak, noha jelentős részét adták a kínálatnak. Javasoltam címeket megvételre, a döntéshozók hallgattak rám, és elkezdtek jönni az eredmények. Szépen, lassan eljutottam egy-két televíziós vásárra. Ma már a cannes-i vásárokon az eladók viccelődni is szoktak, hogy én már biztosan többet tudok az újdonságokról, mint ők.

Egy látogatás során ugyanis találkoztam Gabriela Spanickal, akinek a magyar delegáció olyan szimpatikus lett, hogy meghívott minket az otthonába is. Akkor az talán még csak formális találkozó volt, de miután mi is meghívtuk Magyarországra az aktuális sorozata kapcsán, valóban olyan jó viszony alakult ki, hogy azóta többször vendégül látott, amikor arra jártam, és neki köszönhetően számos producert és döntéshozót ismertem meg.

Gabriela Spanic

Milyen trendeket lát most a telenovellák piacán, miket vásárolna meg a TV2-csoport számára?

A trend az, hogy a gyártók létrehozták az úgynevezett szupersorozat kategóriát, ezek a szériák már nem olyan hosszúak, mint a régebbiek, 60–80 részben, de jóval több pénzből mesélnek el egy történetet. A másik érdekesség, hogy a hagyományos, klasszikus sztorikat kezdik felváltani a kicsit erőszakosabb, akciódús sorozatok, mintha egy amerikai krimit néznénk. Sajnos ez Magyarországon nem jött be a nézőknek, kipróbáltuk, de itt azt láttuk, hogy aki ilyen jellegű tartalmat keres, az hagyományos amerikai sorozatot néz.

 

Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom