Médiapiac
A bányászok az új trójaik
Az egykor az egyik legveszélyesebbnek tartott kártevő, a mobil reklám trójai tavaly hanyatlásnak indult – derül ki a Kaspersky Lab legfrissebb „Mobil Kártevők Fejlődése” című jelentéséből.
A szuperfelhasználó jogokkal rendelkező és azt kihasználó rosszindulatú programok az egyik legnagyobb és legerőteljesebb kiberfenyegetésnek számítottak az elmúlt években. A root jogokkal a trójaiaknak lehetőségük volt észrevétlenül telepíteni számtalan különböző alkalmazást, valamint a fertőzött készüléket addig bombázták hirdetésekkel, mígnem azok használhatatlanná váltak. Az ilyen trójai programokat, amelyek végtelen számú lehetőségekkel bírnak, sokkal nehezebb észlelni és törölni. Ugyanakkor ezek a programok tavaly komoly kihívás elé kerültek.
A Kaspersky Lab megfigyelései alapján megállapítható, hogy tavaly csökkent a száma azoknak a trójai programoknak, amelyek a szuperfelhasználói jogokat kihasználva mobil hirdetésekkel támadnak az előző évhez képest. Ennek egyik oka, hogy csökkent az olyan Androidos telefonok száma, amelyek régi operációs rendszert használnak és az új verziókban a biztonsági réseket már javították. A Kaspersky Lab statisztikái alapján tavaly a felhasználók 57 százaléka használt Android 5.0-ás vagy régebbi operációs rendszert, míg 2016-ban ez az arány 85 százalék volt, miközben az Android 6.0-ás operációs rendszert futtató készülékek aránya több mint duplájára nőtt: 21 százalékról 50 százalékra (2016-ban és 2017-ben). Ez a fajta trójai még mindig népszerű kártevő, tavaly is bekerült a TOP 20 közé.
Tavaly a Kaspersky Lab módosításokat figyelt meg a hirdető trójai programoknál, ugyanis már nem használtak root színtű hozzáférést, hanem új módszereket alkalmaztak, mint például a már említett emelt díjas SMS-szolgáltatásokat. Két Ztorg családhoz tartozó trójai programot, amely ilyen funkciókkal rendelkezik, több tízezer alkalommal töltöttek le a Play Store-ból.
Ugyanakkor a kibertanácsadó cég kutatói olyan trójai programok visszatérését észlelte, amelyek „clicker” módszert használnak az áldozatok károsítására WAP-számlázáson keresztül. Ez egyfajta közvetlen mobilfizetési módszer, amely nem igényel további regisztrációt. Ezek a trójaiak fizetős szolgáltatásokkal rendelkező weboldalakon klikkelnek, és az előfizetés aktiválásakor az áldozatok számlájáról a pénzt közvetlenül a hekkerek számlájára utalják. Ezt a tendenciát egy ideje nem lehetett látni, de tavaly újra terjedni kezdett. Az azonosított WAP-klikkelők egy része kriptovaluta-bányász modult is tartalmaz.
Mobil zsarolóvírusok
A tavalyi globális zsarolóvírus járványok megrázták a világot, például a WannaCry és az ExPetr bénító támadásai több nagyvállalat rendszerét blokkolták sikeresen. A Kaspersky Lab több mint félmillió (544.107 db) trójai zsarolóvírus telepítő csomagot fedezett fel, ami duplája a 2016-os adatoknak, és tizenhétszeres növekedés a 2015-ös számokhoz képest. A növekedés az év első felében a Congur trójai család aktivitásának köszönhető (az installáló csomagok 87 százaléka), egy olyan blokkolónak, amely átállította a készülék PIN-kódját, és a feloldásért cserébe természetesen pénzt követeltek a bűnözők.
Habár a mobil zsarolóvírusok képességei és módszerei gyakorlatilag változatlanok voltak tavaly, de néhány új funkcióval is bővültek például a banki trójai családok, köztük a Svpeng vagy a Faketoken, amelyek képesek a fájlok titkosítására is.
A Kaspersky Lab mobilbiztonsági termékei az alábbiakat jelentették tavaly:
• 42,7 millió mobil malware (kártékony program) támadás-kísérletet azonosítottak (2016-ban 40 milliót)
• Közel 5 millió Andoridos készülék védelmét biztosították (1,2-szer többet, mint 2016-ban)
• TOP 3 megtámadott ország: Irán (57,25%), Banglades (42,76%) és Indonézia (41,14%)
• 110.184 felhasználót támadtak meg mobil zsarolóvírussal (1,4-szer kevesebbet, mint 2016-ban)
• Közel 100.000 mobil banki trójai programot azonosítottak (1,3-szor kevesebb, mint 2016-ban). Bővebb információt ezen a linken olvashat.
„A mobil kibercsapdák fejlődése reflektál a nemzetközi mobil piacra. Manapság a root jogokkal rendelkező mobil banki trójai programok visszaszorultak, de ha az Android új verziói sérülékenyek, akkor a bűnözők is új lehetőségeket fognak keresni és nem kétséges, hogy visszatérnek. Ugyanez igaz a kriptovalutákra – világszerte növekvő aktivitást látunk a bányászoknál, ezért nem lesz meglepő az olyan mobilkártevők megjelenése, amelyek bányász modullal is rendelkeznek annak ellenére, hogy a mobil készülékek teljesítménye nem olyan magas, mint az asztali számítógépeké” – magyarázta Roman Unuchek, a Kaspersky Lab biztonsági szakértője.
A fertőzés kockázatának csökkentése és a védelem megőrzése érdekében az alábbiakat javasoljuk a felhasználóknak:
• Figyeljen a telepített alkalmazásaira és ne töltsön le ismeretlen forrásból származó applikációt
• Mindig frissítse készülékén az operációs rendszert és az alkalmazásokat
• Rendszeresen végezzen rendszer ellenőrzést készülékein, hogy azonosíthassa a lehetséges fertőzéseket
• Használjon megbízható és hatékony biztonsági megoldást, mint például a Kaspersky Internet Security for Android programot
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás