Tegnap tartották a második Uniqa Money Lounge Meetup-ot a belváros szívében, az Extrában, ahol többek között a gépekkel való együttélés is szóba került. A Spark Institute ügyvezetője elmondta, a robotokat egyáltalán nem érdekli, ha mi elbizonytalanodunk.

„Emberek vagyunk egy technológiával körbe vett világban, a médiából, a munkahelyünkről, a gyerekeink iskoláiból az ömlik ránk, hogy nagyon radikálisan át fog alakulni a környezetünk, amely rengeteg bizonytalanságot eredményez”

– kezdte meg előadását Frankó-Csuba Dea, a Spark Institute ügyvezető igazgatója.

Leszögezte, nem tudjuk milyen lesz a jövő, nem tudjuk, hogy öt év múlva mi lesz érték a piacokon és nem tudjuk, hogy mi lesz az a tudás, amellyel relevánsak tudunk maradni azokban a szegmensekben, ahol dolgozunk. „Úgy van berendezkedve az agyunk és az érzelmi világunk, hogy a fix, stabil pontokat keressük, ebben az új környezetben pedig könnyen elbizonytalanodhatunk” – tette hozzá.

Frankó-Csuba elvégzett egy kísérletet: a teljesség igénye nélkül összesűrítette az emberiség radikális, technológiai fejlesztéseit úgy, mintha azok 24 óra leforgása alatt történtek volna:

A listájának első szereplője az öntözéses gazdálkodás (5,5 „órakor”), amelynek következtében az ember már nem volt annyira kiszolgáltatott, kontroll volt az élete fölött, továbbá robbanásszerűen elkezdett növekedni a Föld népessége. A következő tényező az írásos kommunikáció (8,2 „óra”), amikor megtanultuk azt, hogy valamilyen formában nyomot hagyjunk magunk után. „Dél” volt, mire a matematika tudománya igazán virágzásnak indult, amely mai napig minden újdonságnak a gyökere. Este „hét óra” volt már, amikor a Római Birodalom elkezdett tündökölni, amely a szociológia, a politológia, jog és egyéb tudományok szempontjából felforgató változásokat eredményezett.

„Innen indul el valami nagyon izgalmas dolog: újabb három óra telik el, amíg van nyomdagépünk, amellyel nagy mennyiségű embert tudunk elérni. Ezt követően fél órával feltalálta az ember a gőzgépet, majd egy kicsivel később a robbanómotort, majd elkezdtek záporozni a technológiai újítások, melyek alapvetően változtatták meg azt, ahogyan éljük az életünket és azt, ahogyan a biztonságot keressük. Lett telefonunk, repülőgépünk, Penicillinünk, atomenergiánk, számítógépünk, mikroprocesszorunk, és még embert is küldtünk a Holdra.

Láthatóan már nem kell órákat várni arra, hogy az emberiség életét, illetve az üzleti világot megváltoztassuk. Ezen a 24 órás skálán másodpercenként jönnek elő az új technológiai újítások.”

Példaként az internetet, mobiltelefont, Facebookot, 3D-nyomtatót, önvezető autót, mesterséges intelligenciát és a kiterjesztett valóságot említette meg. Azt mondta, hogy azok a sémák vannak belénk kódolva, hogy amikor történik valamilyen nagy tech-változás, akkor van időnk alkalmazkodni, hiszen emberöltők telnek el egy-két újítás között.

Ugyanakkor a 21 században már csak éveink, hónapjaink, illetve heteink vannak erre.

Egy lineáris világra rendezkedünk be, amelyben megtanultunk az újdonságokkal együtt élni. Hirtelen ebből a világból exponenciális lett, amelyben nincs időnk erre és mégis azt várják el tőlünk, hogy adekvát válaszokat adjunk soha nem látott problémákra.”

Elmondta, olyan iskolákból jövünk, ahol arra képeztek ki minket, hogy kiszolgáljuk a gyárakat, hivatalokat. Ezt a folyamatot a monotonitástűrés és a dolgok elfogadása jellezmi, amely korábban teljesen rendben volt, viszont ez a séma már ma nem működik. „Az első számú adottságok, amelyekre szert kell tennünk az az önálló gondolkodás, illetve a kritikai- és a megkérdőjelezés képessége” – tette hozzá.

Van egy érdekes trend, amely szerint minden alaptechnológia 18 hónap leforgása alatt kétszer olyan fejlett lesz. Ezt exponenciális technológiai fejlődésnek nevezzük, ennek köszönhetően olyan számítási kapacitást vehetünk igénybe, melyet korábban soha máskor, elég csak az okostelefonokra gondolni. „A fejlődés soha nem fog megállni, ez a duplázódó hatás egyre gyorsabbá fogja tenni a változásokat körülöttünk.

Úgy vagyunk összerakva mi, emberek, hogy nem szeretjük a változást, a gépeket viszont ez nem érdekli.

Ha megfelelő mennyiségű adathoz és jó algoritmusokhoz jutnak, akkor ők bármire képesek lesznek, amire mi őket használni akarjuk.”

A cikk szerzője Béres Máté

Nézze meg Béres Máté teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.


Új rekord a Sport TV-n

9 órája

November 17-én és 18-án összesen 8 magyar érdekeltségű kézilabda Bajnokok Ligája- és EHF-kupa mérkőzést közvetít a csatorna.

Visszatér Kálmán Olga

10 órája

Új közéleti műsor indul az N1TV-n Saller néven, amelynek első adásban Kálmán Olga, Havas Henrik, Bencsik Gábor, Para-Kovács Imre, Gulyás Balázs és Balogh Gábor szerepel majd.