Médiapiac
A brüsszeli események hírkövetése a magyar médiában
A március 22-i brüsszeli terrortámadásokkal 24 óra leforgása alatt 2379 megjelenés foglalkozott a magyar médiában – állapította meg az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. gyorselemzése. Összesen 1842 online híranyag, 382 rádiós és televíziós híradás, valamint 155 újságcikk számolt be az eseményekről.
A hírterjedést vizsgálva megállapítható, hogy 8.27-től 19.27-ig fokozott médiafigyelem követte az eseményeket, óránként 100 feletti megjelenésszámot eredményezve. A híraktivitás csúcspontjának a 11.27 és 12.27 közötti időszak bizonyult, amikor a médiaforrások 1 óra leforgása alatt 246 megjelenést közöltek. Ezt követően a reggeli órákban már mérsékeltebb médiafigyelem övezte az eseményeket, elsősorban a rádiós és televíziós híradásoknak köszönhetően került 100 megjelenésszám közelébe a reggeli aktivitás.
 |
A magyar médiumok közül elsőként a 24.hu és a 444.hu vette napirendjére a témát, a két hírportál 8.27-kor írta meg, hogy kora reggel két robbanás történt a brüsszeli Zaventem reptér egyik épületében. RTV médiumok közül a Klubrádió és az M1 reagált leggyorsabban a hírre, melyek 8.31-kor tudósítottak először az eseményekről.
9.05-kor az első magyar vonatkozású hírként az origo.hu számolt be arról, hogy 6.33-kor szállt fel Budapesten a Brussels Airlines járata, aminek a támadások idején kellett volna leszállnia, azonban nincs hír a megérkezéséről.
9.20-kor az m1 Ma délelőtt című műsorának nyilatkozott Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, aki a terrorcselekmények várható következményeiről beszélt.
9.30-kor az origo.hu-n jelent meg, hogy szigorították a biztonsági intézkedéseket a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is.
9.32-kor a propeller.hu és az origo.hu, majd 9.37-kor az index.hu és a magyaridok.hu írt Havasi Bertalan tájékoztatásáról, miszerint a magyar kormányfő azonnali és folyamatos tájékoztatást kért az illetékes külügyi, rendvédelmi és terrorelhárítási szervek vezetőitől.
9.53-kor a nepszava.hu, 9.57-kor az origo.hu, majd pár perccel követően a velvet.hu és a 24.hu vette át a Belügyminisztérium tájékoztatását, miszerint Pintér Sándor 2-es fokozatúra emelte a magyar terrorkészültséget a brüsszeli terrortámadások miatt.
10 órától már hazai politikusok és kint élő magyarok beszámolóiról is tudósított a média, Szanyi Tibor, Molnár Csaba, Ujhelyi István és Schiffer András az elsők között küldött helyszíni beszámolót.
10.04-kor Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádiónak, majd 10.06-kor Nagy Zoltán brüsszeli nagykövet az Inforádiónak nyilatkozva erősítette meg, hogy a Budapestről Brüsszelbe tartó járat biztonságban megérkezett a reptérre, utasai a reptér területén a gépen várakoznak. 10.09-kor és 10.13-kor az origo.hu illetve a mandiner.hu vette át a nagykövet MTI-nek küldött tájékoztatását, miszerint nincs tudomásuk magyar áldozatról vagy sérültekről.
10.06-kor a Kossuth Rádió Délelőtti Krónikája számolt be elsőként arról, hogy a brüsszeli robbantások nyomán fokozott ellenőrzést rendelt el Papp Károly országos rendőrfőkapitány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, és a budapesti metróállomások területén. A tájékoztatást a vg.hu, a lokal.hu és a figyelo.hu átvétele követte 10.11-kor.
10.27-kor a Brussels Airlines sajtószóvivője az origo.hu-nak nyilatkozva mondta el, hogy a Budapestről érkező repülőgépet nem hagyhatták még el az utasok, a földön lévő gépet az utasokkal együtt egy biztonságos hangárba vontatják, onnan buszokkal szállítják majd el őket.
10.40-et követően a budapesti intézkedések kerültek a média fókuszába, a ferihegyi ellenőrzőpont, a repülőtérre tartó páncélozott járművek, a Stadionok metrómegállónál és a Kossuth térnél észlelt egyenruhások jelenléte számos sajtóorgánumot foglalkoztatott az egész nap folyamán.
11.00-kor a brüsszeli konzuli osztály vezetője közölte az Origóval, hogy két magyar sérültje – egy férfi és egy nő – van a brüsszeli terrortámadásnak, akiket már kórházban ápolnak. 11.12-kor Nagy Zoltán brüsszeli magyar nagykövet is megerősítette az információt, miszerint két magyar sérült meg a reggeli merényletsorozatban.
11.06-kor az origo.hu, majd 11.13-kor az index.hu írt arról, hogy Göndöcs Zsigmond, a Magyar Vöröskereszt elnöke az elsők között érkezett a Maelbeek nevű metróállomáson megsérültek ellátására.
11.14-kor kerültek napirendre az első cikkek Áder János részvétnyilvánításával kapcsolatban. Elsőként regionális lapok online hírportáljai, majd a 444.hu idézte a Köztársasági Elnöki Hivatal MTI-hez eljuttatott közleményét, melyben az államfő részvétét fejezte ki Fülöp belga királynak a halálos áldozatokat követelő kedd reggeli brüsszeli robbantások miatt.
11.17-kor a 444.hu, majd a 24.hu közölte elsőként a Terrorelhárítási Központ közleményét, miszerint Magyarország területére ideiglenesen kihirdetett 2-es terrorfokozatnak megfelelően, Hajdu János főigazgató teljes készültségbe helyezte a Terrorelhárítási Központ állományát.
11.19-kor a 24.hu írt először arról, hogy szerda délelőttre rendkívüli bizottsági ülést hívott össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, Molnár Zsolt.
11.30-tól kezdtek a források cikkezni Szijjártó Péter más témában tartott sajtótájékoztatójáról, melyben elmondta, a jelenlegi információk szerint két magyar sérültje van a kedd reggeli brüsszeli robbantásoknak, állapotuk nem súlyos. Egyúttal hozzátette, nem kérdéses, hogy nőtt az európai terrorfenyegetettség.
A válságkommunikáció első 3 óráját követően a hatóságok további intézkedéseiről, az áldozatok számáról, a sebesültek ellátásáról, a részvétnyilvánításokról és politikusok további reakcióiról számoltak be jelentős aktivitással a hazai médiumok.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én