Kövess minket!

Médiapiac

A csatorna család. A bevétel kettő

Pap Gitkával, az RTL Klub kábelcsatorna portfolió igazgatójával beszélgettünk a Médiapiac október 8-i adásában a 90.9 Jazzy Rádióban. Szöveges összefoglalónkból kiderül többek között, hogy mit vár az RTL-csoport az RTL II-től, mit jelent az üzleti értelemben, hogy nem hagyományos kábeltévének szánják az új csatornát, és hogy számítottak-e a bevezető kampány elindította mém-lavinára.

Pap Gitka

Az RTL II bemutatkozó sajtótájékoztatóján találkoztunk először. Mióta töltöd be a pozíciódat?

Több mint 8 éve dolgozom az RTL Klubnál, különböző területeken. Az elmúlt pár évben már a kábelportfolió bővítése volt a feladatom. A portfolió egy éve létezik nálunk, azóta töltöm be a kábelcsatorna portfolió igazgatói pozíciót.

 

Még tavaly júliusi hír, hogy az RTL-csoport kivásárolta a magyar tulajdonost, és ezzel párhuzamosan megvásárolta az IKO hét kábelcsatornáját. Mennyiben jelentett ez új szakaszt az RTL kábelportfoliójának a fejlesztésében? Hogyan változtak azóta a kábeles folyamatok és üzleti lehetőségek az RTL-nél?

Az első és legfontosabb változás, hogy – akárcsak az RTL Gruppe legtöbb csatornája – már mi is 100 százalékos leányvállalatként működünk. Ugyanakkor ez az akvizíció teremtette meg a portfolióbővítés lehetőségét. Például az RTL II elindítását is azért halasztottuk el, mert a tranzakció akkor még nem zárult le. Az RTL II szempontjából azért is fontos, mert az RTL-csoporton belül külön figyelmet fordítanak azokra a csatornákra, amelyek az RTL nevet viselik.

Üzletileg két szempont van. A fragmentáció miatt a nagy csatornák nézettsége folyamatosan csökken, ezért ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a piacvezető szerepünket, szükségünk van a csatornacsaládra. Másrészt a reklámpiac is csökken, tehát az a modell, amelyben a csatorna kizárólag a reklámbevételekből tartotta fenn magát, ma már nem működik. Egyelőre az országos csatornánkkal nem léphetünk be a terjesztési piacra, de a kábelportfoliónk erre lehetőséget ad. Ez az egész csoportra nézve egyfajta stabilitást ad, hiszen a kábelbevételek sokkal inkább tervezhetőek, mint a reklámbevételek.

 

A horvát piacon is volt hasonló kivásárlás. Nemzetközileg jellemző, hogy az RTL-csoport megszünteti a vegyes tulajdonokat? Ennyire fontos a nagyobb üzleti kontroll?

Igen. Csoportszinten cél, hogy 100 százalékos tulajdonban legyenek a csatornák, hiszen így sokkal rugalmasabban tudnak reagálni a piaci változásokra.

 

A tévés piac egyik jellemzője, hogy jönnek fel a kis tematikus csatornák. Bár nem veszélyeztetik még az országos csatornák pozícióját, de érezhető az átrendeződés. Az RTL-csoportban vannak kis és nagy halak is, hogyan néz ki belülről ez a küzdelem?

Természetesen nincsen olyan modell, amiben biztosan meg tudnánk akadályozni, hogy a csatornáink kannibalizálják egymást, de a cél ez. Gondoljunk csak bele, hogy ha növekszik a piac, a nézőknek egyre nagyobb lehetőségük van az elkapcsolásra, és ezt meg is teszik. Nemrég számoltuk ki az RTL Klubnál, hogy a tőlünk elkapcsolt nézők 70 százaléka a saját kábelcsatornáinkra megy, ami azt jelenti, hogy tíz néző helyett csak hármat veszítünk.

Az új csatorna elindításával természetesen nem az a cél, hogy akár a kábelcsatornákról, akár az RTL Klubról veszítsünk nézőket, hanem az, hogy a konkurenciától hódítsuk el őket. A programing osztály legfontosabb feladata, hogy olyan műsorstruktúrát alakítson ki, amivel ez megvalósítható. Cégen belül szintén leginkább a programing területen látható az egymással való harc. Ez mindig így volt, és így is lesz, ugyanakkor problémát nem jelent, mert mindenki tudja, hogy az az elsődleges cél, hogy portfoiló szinten hozzuk a megfelelő eredményeket.

 

HVG címlap (forrás: HVG.hu)

Október 1-jén rajtolt el az RTL II, amelyről azt kommunikáltátok, hogy nem hagyományos tematikus tévé, és ezért a középmezőny élére szánjátok. Mennyire kell más stratégiával, más volumenű beruházással, marketinggel építeni egy ilyen televíziót? Egyáltalán mit jelent az, hogy nem hagyományos kábeltévé?

Az, hogy mennyiben kell más stratégiával, marketinggel vagy akár programinggal indítani egy olyan csatornát, amelyet már az elejétől nagyobbnak szánunk a kis tévék között, szerintem jól látható. A kampányunkban már eleve oda pozicionáltuk a csatornát, ahová szeretnénk, hogy a későbbiekben eljusson. Éppen ezért nem hagyományos kábelcsatorna-kommunikációt terveztünk, hanem több szakaszból felépített imidzskommunikációt. Aki ma Budapesten jár, az RTL Klubra kapcsol, vagy éppenséggel látta a 2-3 héttel ezelőtti HVG címlapját, szerintem pontosan érti, hogy mit akartunk elérni. Már most nagyon sokan beszélnek az RTL II-ről, engem is rengetegen kérdezgetnek, hogy hol lehet elérni a csatornát.

 

Tényleg, hol lehet?

Jelenleg kb. a háztartások egynegyedében látható a csatorna, de a megállapodások folyamatban vannak, a tárgyalások aktívan zajlanak. Bízunk benne, hogy az év végére ez egy sokkal nagyobb háztartás számot fog jelenteni.

 

Tehát addigra elérhető lesz kb. kétmillió háztartásban, ahogyan Dirk Gerkens vezérigazgató korábban mondta?

Igen, a célunk továbbra is ez.

 

Térjünk vissza a kommunikációra. Tényleg számítottatok arra, hogy ekkora mémgyártás indul? Teljesen tudatos volt ez?

Igen, már az elején, a kampány kiválasztásakor számítottunk erre. Úgy tűnik, hogy a mém hatott, mindenki tud róla. Mi szeretjük a kampányt, és úgy gondolom, hogy sikerült vele pont azt a célközönséget megtalálni, akikre ténylegesen célozni akartunk.

 

Mely csatornákkal kell az RTL II-nak közvetlenül versenyeznie?

Kezdetben minden kábelcsatorna közvetlen versenytárs az RTL II számára, hiszen még fel kell épülnie a csatornának, és először a kisebb kábeltévéket kell megelőznie. Hosszabb távon – ahogy az többször el is hangzott – az a célunk, hogy a középmezőny tagjává váljon, és a Cool, illetve a Film+ mellett egy nagyon erős csatorna legyen.

 

Milyen időtávon nőhet az RTL II a Cool és a Film+ társává, vagy akár azoknál nagyobbá?

Erre mi egy 1-2 éves időszakot határoztunk meg.

 

Elhangzott korábban egy még ambíciózusabb cél, hogy az RTL II a második legerősebb csatorna legyen. Ha a jelenlegi piacvezető RTL Klub marad az élen, akkor emögött lenne második az RTL II. Mennyire nehezen megvalósítható ez, és milyen időtávon van realitása?

Mindenképpen hosszútávon. A célunk továbbra is az, hogy az RTL II az RTL Klub mögött a nézők második választása legyen. Ezért mindent megteszünk, és szerintem ezt jól mutatja az a kampány, amivel a csatornát elindítottuk és az a programing invesztíció, amit már a kezdetektől beletettünk a csatornába. Ezt a továbbiakban is így kívánjuk folytatni. Az első hét eredményei azt bizonyítják, hogy jó eséllyel meg tudjuk ezt lépni.

 

Milyen közönségarányt ért el az RTL II az első héten a kereskedelmi célcsoportban?

Az első hét eredményei alapján 1 százalék körül mozgott a csatorna. Voltak kiemelkedő műsorok, például a Forró nyomont a tévénézők 1,8 százaléka nézte. Az epizód második része az adott idősávban a közszolgálati televíziót is megelőzte.

 

Ez hogyan viszonyul az első hétre vonatkozó előzetes elvárásaitokhoz?

Voltak elvárásaink, reményeink, de úgy gondolom, hogy ez felülmúlta az elképzeléseinket.

 

Már említetted, hogy a terjesztési bevételek felértékelődnek, miközben a hirdetési bevételekről tudjuk, hogy 2008 óta csökkenek, nem egy évben két számjeggyel, és idénre sem prognosztizál senki sokkal jobb eredményeket. Ha jól emlékszem, éppen Dirk Gerkens mondta néhány éve egy konferencián, hogy “content is king, distribution is King Kong”. Mennyire küzdelmes a disztribúciós pálya? Tényleg King Kong?

Igen. Ma már minden bevételi típusra szükség van, és összpiaci szinten az is kimutatható, hogy ma már a terjesztési bevételek piaca nagyobb, mint a hirdetési bevételeké. Éppen a legszínesebb kínálattal rendelkező, legnagyobb költségvetéssel működő két országos csatorna van egyelőre kizárva erről a piacról. Az jól látható, hogy az a modell, amelyben ez a két csatorna csak a reklámbevételekre számíthat, hosszú távon nem tartható fenn. Ezért a cél az, hogy hosszú távon a nagy csatornákkal is be lehessen lépni erre a piacra.

Az RTL II esetében úgy tervezzük, hogy az első egy-két évben még a kábelterjesztési bevételek lesznek a nagyobbak, de ahogy nő a csatorna nézettsége, meg fog nőni a hirdetési bevétel is, és akár meg is haladhatja a terjesztési bevételt. Ez nem jelenti azt, hogy bármelyikre ne lenne szükség a jövőben.

 

A nem klasszikus kábeltévés pozicionálásban az is benne van ezek szerint, hogy az RTL II bevételi modellje inkább a nagy csatornákéhoz hasonlít?

Ahhoz, hogy meg tudjuk tartani azt az erős programingot, amellyel a csatornát elindítottuk, mindenképpen két bevételi lábra van szükség. Ezért fontos, hogy a nézettség minél hamarabb felépüljön, és a csatorna a középmezőny élére kerüljön.

 

Az RTL II esetében egymilliárd forintot meghaladó induló beruházásról volt szó. Ez milyen időtávon térülhet meg?

Nyilván nem az első évben térül meg, és lehet, hogy nem is a második évben, de utána már mindenképpen azt várjuk, hogy a csatorna a portfolión belül, önállóan is nyereséges legyen.

 

A portfolió egészét “megrángatta”, hogy ekkora invesztícióval indult el az új tag?

Szerencsére ez a portfolió már egészen stabil, így nincs szó arról, hogy megrángatta volna.  Nyilván érinti a portfoliót, de továbbra is az a cél, hogy az nyereséges maradjon.

 

A legnagyobb konkurens TV2-csoport belengette, hogy a SuperTV2 idei indulása után akár már jövőre újabb csatornával léphet piacra. Vannak-e az RTL-csoportnak hasonló ambíciói?

Portfolió szinten mi már most közel 40 százalékos közönségarányt érünk el, az utánunk jövő TV2-csoport nem éri el a 20 százalékot. Már most több mint kétszer akkorák vagyunk, mint a közvetlen konkurencia. Pillanatnyilag nem gondolkodunk új csatorna indításában, sokkal inkább a jelenlegi portfolió megerősítésén dolgozunk, aminek nagy mérföldköve az RTL II.

 

Amennyiben az RTL II felépül oda, amit vártok tőle, milyen lehet a főműsoridős, kereskedelmi célcsoportos közönségarány a mostani 40 százalékhoz képest?

Ha figyelembe vesszük, hogy az országos kereskedelmi tévék közönségaránya folyamatosan csökken, akkor már az is nagy eredmény, ha ezt meg tudjuk tartani a portfolió többi elemének a segítségével.

 

A további csatornák indítása olyan mértékű kannibalizációt okozna, hogy az már nem érné meg? Végeztek számításokat az optimális portfolió-méretre vonatkozóan?

Folyamatosan végzünk ilyen számításokat, a piaci változásokat, igényeket is folyamatosan elemezzük. Ezek alapján nem látjuk úgy, hogy újabb csatorna indításába kellene belevágnunk.

 

A Pap Gitkával készült beszélgetés teljes hanganyaga (zenékkel együtt) csütörtöktől elérhető lesz a Mediapiac.com On air rovatában. Itt meghallgathatóak a korábbi adások is.

Műsorunk minden hétfőn 20 órától hallható a 90.9 Jazzy Rádióban. Következő vendégünk október 15-én Hídvégi Zoltán, az MPG Key Account Directora lesz.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom