Médiapiac
A digitális átállásig nem lesz nagy változás a tévés piacon
Kereszty Gáborral, a Viasat újonnan kinevezett kreatívigazgatójával beszélgettünk. A szakember nagyon hisz a mobilban és az internetben, bár a második, harmadik képernyő egyelőre lassabban nyer teret a piacon, mint annak idején várta. A CSI-csatorna imázsból kezd kijönni a Viasat3, bár az nem olyan nagy gond, ha a nevéhez kötik a sorozatot.
 |
| Kereszty Gábor (forrás: Origo.hu) |
Mi kreatívkodni való akad a Viasatnál?
Minden tévénél akad kreatívkodni való. Ez alól a Viasat tévéi sem kivételek. Amúgy, a titulus amit a nyakamba akasztottak, azt fedi, hogy a program, marketing és pr területeket fogom össze. Stratégiát építek.
Ezek jelentősen beleharapnak a programing igazgató feladatkörébe is.
Egyáltalán nem. Csényi Kati pont ugyanúgy végzi ezentúl is a munkáját. Foglalkozik a helyi gyártású műsorokkal és a külföldi tartalom vásárlásával. Nem harapok le egy ici-pici falatot sem a feladatköréből. Én összefogom a három már említett területet és a rendszerhez hozzáadom az évek alatt szerzett személyes tapasztalatomat.
Akkor azért csak kiderül, hogy – bár a pozíció elnevezése nem ezt sugallja -, a feladat nyomokban üzleti vezetési feladatokat tartalmaz.
Persze, például ide tartozik a műsorstruktúra kialakítása, melynek során egy sor üzleti szempontot is figyelembe kell venni. Izgalmas szakmai feladat, hogy az év csúcsidőszakaiban hogyan optimalizálható a nézettség anélkül, hogy reklámidőt veszítenénk. Alapvetően az a feladatom, hogy meghatározzam azt az irányt, amerre szakmailag a Viasat csoport az elkövetkező öt évben tart.
És mit szeretnél elérni?
A minimál program, hogy a Viasat csoport megőrizze a nézettségét egy olyan környezetben, ahol a magyar nyelvű csatornák elképesztő burjánzása erodálja a már piacon lévők közönségét. Az ambiciózus program, hogy növelni tudjuk a nézőtáborunkat. Cél, hogy a már piacon lévő csatornáinkkal, illetve azokkal, amelyekkel még bővülhet a portfolió, meghatározó médiacsoport lehessünk Magyarországon. Az egy jó kiindulópont lehet, hogy a márkakutatásokban legnagyobb csatornánk, a Viasat3 kifejezetten jól áll.
Milyennek látják most a nézők a Viasat3-at? Régen a retro sorozatok kedvenc konzervdobozának tűnt, aztán sportos lett, majd nőcis. Most meg sok CSI van rajta.
Most az emberek a Viasat3-ra sorozatcsatornaként gondolnak, és ennek a márkának a felépítésében a CSI-nak nagy szerepe van. A márkaértékek között a fiatalosságot is említik. Mindez azt jelenti, hogy nem kell mélyről kezdenünk az építkezést.
Jelenleg az a legfontosabb, hogy meghatározzuk, melyik csatornánk merre menjen. Hiszen a nőiesebb Viasat3 mellett ott van a macsós TV6, a Viasat History, Viasat Nature és a Viasat Explorer. Ezeknek együttesen kell lefedniük a nézőket.
Mivel lehet a felszínen maradnia egy kis-közepes tematikus csatornának? A saját gyártású programokon van a hangsúly vagy a jól sikerült vásárlásokon?
Ezek megfelelő kombinációjára van szükség a talpon maradáshoz. Értelemszerű, hogy ezen a szinten nem tölthető meg a műsoridő kizárólag helyi gyártású műsorokkal, mert az nagyon drága. Viszont ezek nélkül sem lehet megélni a sűrű mezőnyben.
A vásárolt, külföldi tartalmak között is többféle van: prémium és egyéb. Előbbiekre minden csatorna rárepül, és a jogtulajdonosok úgy osztják meg a jogokat, hogy a tartalmak minél több helyen fussanak. Bizonyos márkák hozzáköthetőek egy-egy csatornához, de erre inkább a saját gyártású műsorok alkalmasak szerte a világon.
A Viasat3 kijött már a CSI csatorna pozícióból? Mert ez a franchise tipikusan olyan, amire minden tévé rárepül.
Kezd kijönni ebből a csatorna, ugyanakkor jó is, ha hozzánk kötik a CSI-t, mivel az emberek szeretik, nézik. Felesleges lenne kidobni egy ilyen tartalmat.
Mostanra majd 100 magyar nyelvű csatorna érhető el itthon. Meddig duzzadhat még a kínálat?
Én mindig csodálkozom, hogy még mindig vannak olyanok, akik fantáziát látnak egy-egy újabb csatorna elindításában. Ha megnéznénk a kilencvennél is több csatorna eredmény kimutatását, akkor nagy valószínűséggel azt látnánk, hogy 10-15 kivételével a többi veszteséges. Furcsává teszi a helyzetet, hogy nagyszámú csatorna van a platformgazdák kezében, és ez is jelentősen hozzájárul a túltelítettséghez.
Várható tisztulás? Elvégre, ha sokan nem adták fel a válság sűrűjében, sőt, új szereplők is piacra léptek, akkor már csak kibírják…
Akik nem adták fel, azok már mind azon gondolkodnak, hogy hogyan fognak pozíciókat szerezni a digitális jövőben. A 2014-es digitális átállásig nem számítok nagy változásra, legfeljebb a legkisebb szereplők körében.
A tévé láthatóan relatíve jól jön ki a válságból. Ez a képernyő tehát rendben. De mennyire hiszel te az internetben és a mobilban, amelyek egyelőre inkább ígéretet jelentenek, mintsem kemény üzleti modellt?
Nagyon hiszek ezekben a platformokban, de lassabban fejlődik a piac e téren, mint ahogy azt öt éve gondoltam. A lányaim már sokkal ügyesebben bánnak a kütyükkel, mint én, de bizonyos dolgokért még mindig ők is a tévéhez nyúlnak. Csak éppen ők tudatosabbak a műsorválasztásban, mint az idősebb generációk.
A kiemelt műsorainknak, mint például az Éden Hotelnek biztosan lesz internetes lába is, azt viszont nem tudnám megmondani, mikorra kerül teljesen a webre a tévés tartalomszolgáltatás. Annak idején sokan mondták, hogy a mozinak vége lesz a videó miatt, és még mindig járunk moziba.
Ha kereskedelmi oldalról nézzük: idén a Viasat csoport inkább szépészeti megoldásnak alkalmaz webes megjelenéseket, s még mindig szinte kizárólag a szpotokból él meg, vagy a netes felületek jelentékenyen kiveszik a részüket a bevétel-termelésből?
Egyelőre az internetes felületekből még nem tudunk pénzt csinálni. Ez egy kis piac, amelyből jelenleg csak két-három igazán nagy online szereplő tud jelentős bevételekhez jutni.
Vannak, akik 2011-ben már fellendülést vizionálnak. Tényleg fellendülünk?
Jó, ha 2011-ben stagnálni tud a magyar médiapiac. Az, hogy mikor indulhatunk el felfelé, a tágabb gazdasági kontextustól függ, beleértve a nagy nemzetközi piacokat is. Bízzunk abban, hogy néhány éven belül elkezdheti a felfelé kapaszkodást a piac.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én