Médiapiac
„A döntésekkel, amiket most hozunk, megmenthetjük a jövőt″
A Discovery interjút készített Delphine Lévi Alvarés-szel, A műanyag története főszereplőjével.
A Discovery új dokumentumfilmjének főszerepében láthattak a nézők, ami A műanyag története címet kapta. Több film is született már ebben a témában, mitől különleges ez a történet?
Azt gondolom az emberek nincsenek tisztában, hogy a műanyagszennyezés milyen mértékű befolyással bír az emberi egészséget illetően, így ez a film leginkább erre helyezi a hangsúlyt. A műanyagszennyezés nem csak a környezetünket teheti tönkre, de akár az életünket is. Ezen kívül betekintést nyerhetnek a frontvonalon küzdő bátor aktivisták életébe, akik nap, mint nap azért küzdenek, hogy új fejezet kezdődhessen a műanyag történetében.
Sokszor hallani, hogy emberek azért nem tesznek semmit a műanyagmentes életért, mert az ő befolyásuk nem elég nagymértékű a változás előidézésében. Mit tudnál tanácsolni azoknak, akik szeretnének belevágni a Zero Waste életstílusba, de nem tudják hogyan induljanak el?
Véleményem szerint nincs olyan, hogy kis mértékű befolyás, hiszen minden változás befolyással bír. A helyi termelőktől és gyártóktól való vásárlással kezdeném. Olyan termékeket ajánlanék, amelyek helyben készültek, és ami talán a legfontosabb, hogy nincs szükség hozzá csomagolásokra. Ilyenek a termelői boltok és piacok. De egyre népszerűbb és elterjedtebb a csomagolásmentes vásárlás, valamint az olyan üzletek nyitása, ahol lehetőség van saját dobozok és tárolók használatára.
Mi a helyzet a vállalkozásokkal, vagy az önkormányzatokkal? Ők hogyan inspirálhatják a dolgozóikat a műanyagmentes életre, akár most, a világjárvány idején?
Már a járvány idején lehetséges olyan lépéseket tenni, amelyek később is műanyagmentességre ösztönzik az embereket, mint például, ha fertőtlenítő állomásokat helyeznek ki a buszmegállókban, vagy boltok előtt. Kevesebb műanyag használatban és a vírus terjedésének visszaszorításában is segítség. Önkormányzatok és cégek esetében is fontos a helyi termelők támogatása. A szemétszállítás kérdésében kiemelt fontosságú lenne a dolgozók védelme, hiszen olyan vegyszereknek vannak kitéve, amelyekről nem is tudnak. Az embereknek jelenleg több ideje is van, ezért érdemes lenne felhívni a figyelmüket a Zero Waste-re, hogy megfelelő módon tudjanak tájékozódni a jelentéséről és alkalmazásáról a mindennapi élet során.
 |
Mi volt a legmegdöbbentőbb tény, amellyel a dokumentumfilm forgatása során szembesültél?
Az egyik legmegdöbbentőbb tény talán, hogy a műanyagot gyártó cégek meddig képesek elmenni a profitnövelés érdekében. Azt eddig is tudtuk, hogy azért nem hagynak fel a gyártással, mert a céljuk, hogy minél nagyobb bevételhez jussanak, de azt én sem gondoltam volna, hogy ennek érdekében drasztikus lépésektől sem riadnak vissza. Erre remek példa a fenyegetés, emberi életek tönkretétele egy olajvezeték kiépítése miatt.
Miért fontos, hogy az emberek megnézzék a filmet?
A tudás hatalom. A műanyag igaz története ösztönzőleg tud hatni az emberekre, hogy összefogjanak és a közösség erejével képesek legyenek jobb jövőt építeni maguknak és a környezetüknek. A változás nem fog azonnal bekövetkezni, de a döntésekkel, amiket most hozunk megmenthetjük a jövőt.
Hogy tudod valakinek felhívni a figyelmét a problémára, ha annak rövid távon nincsenek látható hatásai?
Ilyen és ehhez hasonló filmekkel, mint A műanyag története, valóban meg tudjuk mutatni az embereknek az igazságot − az árat, amit azért fogunk fizetni, ahogy jelenleg élünk. Hiszen ez nemcsak arról szól, mit hozunk létre, hanem arról is, hogy azzal, amit létre hoztunk mi lesz később, hogyan befolyásolja a jövőt. Az a műanyag, amit ma a kezünkben tartunk, csak a természet sokmillió éves munkája árán bomlik le – visszatérni a természetbe pedig sosem fog.
A Műanyag története című dokumentumfilmet a The Story Of Stuff Project hozta létre a React To Film-mel együttműködésben; eredeti zenéjét Mike McCready (Pearl Jam) és Cody Westheimer szerezte; rendezte: Deia Schlosberg; producer: Kyle Cadotte, Megan Ponder és Stiv Wilson; társ-vezetőproducer: Dianna Cohen, Jackson Browne és Seven McDonald; vezetőproducer: Stiv Wilson, Coraline Charriol-Paul & Dennis Paul és Michael O’Heaney.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás